ÓVJUK MEG A MEOE-T !

Bizerba. Honnan veszed, hogy az Európa kiállítás veszteséges volt? Az Európa kiállítás előtt az elismert tenyésztő szervezetek külföldi honlapokról öt nyelven hirdették, hogy a kiállítás elmarad, ennek ellenére 15.000 kutyát neveztek. A MEOE három nappal később a Fővárosi Ítélőtábla előtt megnyerte a pert ami az ellehetetlenítésére irányult. Az ítélet ezt tartalmazza többek között: "4.Pf.20.428/2008/17.A Fővárosi Ítélőtábla döntésének meghozatalakor figyelembe vette, hogy az alperes évtizedek óta fennálló szervezetként egyedüli tagja az FCI-nek-nek, amely az alperes működésében semmi kivetni valót nem talált, sőt az alperes érdekében magyar állami vezetőkhöz is fordult jogvédelemért, az alperes jogai megóvása érdekében.
Az alperes kedvező nemzetközi megítélésén túl, a belföldi pozitív tenyésztői véleményt tovább erősítette a közelmúltban sikeres rendezésében lezajlott magyarországi Európa kiállítása, amelyet egyes államilag elismert ebtenyésztő szervezetek sikertelenül próbáltak megakadályozni az interneten keresztül közzétett felhívásukkal. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint az államilag elismert és államilag el nem ismert ebtenyésztő szervezetek egyidejű működése nem tilos, mivel ezt a jogszabály kifejezetten nem tiltja. Önmagában attól ugyanis, hogy a hivatkozott tv. és R. elviekben kiterjed az alperesi szervezetre, nem jelenti azt, hogy az alperes tenyésztői számára kötelező lenne az állami elismertetés melletti működés. A Fővárosi Ítélőtábla tudatában van annak, hogy az alperesi szervezetbe tömörült tenyésztők, és az államilag elismert tenyésztők között anyagi érdekellentét feszül, de ennek feloldására a jelen eljárás nem alkalmas, mivel az alperes tevékenysége önmagában nem jár mások jogainak, szabadságának sérelmével. A piacgazdaság keretei között fennálló versenyhelyzet az ebtenyésztés területén is tapasztalható, azonban ennek állami eszközökkel történő egyoldalú befolyásolása az állam, vagy annak egyes szervei részéről, így a bíróság által sem megengedett. Ezt a jogértelmezést alátámasztja, hogy az Alkotmánybíróság már az 58/1997. (XI.5.) AB. határozatában is rámutatott arra, miszerint a társadalmi szervezetek és az egyesületek az Alkotmány 63. § (1) bekezdésének védelme alatt állnak. Az Alkotmány 9. § (1) bekezdése a piacgazdaságot deklarálja, míg a 9. § (2) bekezdése a gazdasági verseny szabadságát biztosítja. Utóbbi rendelkezések bár kétségtelenül elsősorban a gazdasági szervezetek védelmét szolgálják, azonban az alperes számára sem tiltott a gazdasági tevékenység az Etv. 2. § (3) bekezdésében foglalt korlátok között. A perbeli esetben a tilalom megsértése fel sem merült. Figyelembe véve az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikk 2. pontjában meghatározott mások jogai és szabadsága korlátait, a Fővárosi Ítélőtábla az egyesületi autonómia és a közérdek közötti egyensúly megteremtését jelen ítélet meghozatalával látta megvalósíthatónak. Mindezekre tekintettel az alperes működésének felfüggesztése szükségtelen. Az ebet vásárolni szándékozó ugyanis szabadon eldöntheti, hogy államilag elismert, vagy államilag el nem ismert tenyésztőtől fog vásárolni. Tény, hogy az alperes tenyésztői által létrehozott egyedek a hivatkozott kiállításon állami elismerés nélkül is kiállták a nemzetközi bírálat próbáját. Ez pedig azt jelenti, hogy az alperes tenyésztői biztonságot jelentenek az utódok felhasználói részére, hiszen saját érdekük is ezt diktálja.
Ellenkező álláspont a két tenyésztői szervezeti forma közötti tagság jogegyenlőségét sértené, amely az Alkotmány 70/A. §-ába ütközne."

A MEOE székháza sem eladva, sem elkótyavetyélve nincs. Jelenleg is a MEOE tulajdona, ha felmész a bírósági portálra megnézheted a társadalmi szervezetek portálon, hogy a Tétényi út a székhelye.
Az elmúlt mintegy 10 évben mióta a MEOE üldöztetést szenved el, két elnöke is volt az egyesületnek, melyiknek van illetve van fene nagy hatalma? Mást sem csinált a két szerencsétlen a hivatali idejében mint az egyesület elleni 25 -utóbb megnyert -per ellen védekezett amit az ügyészség , a minisztérium, az elismert tenyésztő szervezetek rázúdítottak. Ezalatt 7 fegyelmi kizárás volt, mert ezek az emberek rendszeresen jelentették fel alaptalannak bizonyult állításaikkal az egyesületet a hatóságoknál. Te leülsz egy asztalhoz azzal, aki alaptalanul feljelent és nem egyszer, hanem folyamatosan? Honnan szeded, hogy az egyesület pénzén utaztak? A bírói meghívásokat a meghívó fél fizeti, az egyéb helyekre pl. FCI kongresszus utazás költségeivel el kell számolni. Honnan veszed, hogy az elnök fizetést kap, az egyesület nem cég? Az Asz 8.§ (2) szerint az Elnök költségtérítésben és tiszteletdíjban részesül. Szerinted neki kéne a benzinköltséget állnia,ha az egyesület ügyeit intézni, meg grátisz helyt állni egy olyan egyesület élén, amit 1998 decembere óta permanensen akarnak hatósági és bírósági úton ellehetetleníteni.Honnan veszed a félmilliót? Hol olvastad ezt az összeget?

Abban igazad van, hogy sajnos ez a történet nem a MEOE-ról, és nem a kutyázásról szól, hanem a jogállamiságról. Mármint, hogy arról, hogy a jogállamban jogbiztonság szokott lenni, ami egyrészt jelenti, hogy jogerős bírósági ítéleteket, közösségi jog által garantált egyesülési jogot, azaz az alapszabályszerű működéshez való jogot minden állam köteles tiszteletben tartani. Az alkotmánybírósági határozatokat úgyszintén.Amennyiben az Alkotmánybíróság azt mondja ki, hogy egy állam csak a közfeladatként végzett tevékenység szakmai szabályait írhatja elő, ugyanakkor nem zárhatja ki, hogy ugyanazt a célt egyesülési formában is el lehessen érni azt a jogalkotó köteles tiszteletben tartani.(Ld. 47/2008 (IV. 17) AB határozat) Úgyszintén, ha az Alkotmánybíróság kimondja, hogy a kutya nem tartozik sem az állattenyésztési törvény, sem az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény alá.(Ld. 146/2012 (XII.02. ) AB határozat. Mindkettőt megleled az Alkotmánybíróság honlapján.

Úgyszintén a jogállamiság alapelve a normavilágosság elve, azaz a jogszabályoknak egyértelműnek kell lennie és világosan szabályozniuk kell az alanyi kört akire a rendelkezések vonatkoznak. Ennélfogva felesleges salátatörvényben a Parlamenr elé sunnyogni egy olyan jogszabály módosítást, amiról egyesek úgy vélik, hogy majd a saját szájuk íze szerint értelmezhetnek. Ugyanis az egész jogszabélyt kell nézni és az Átv. 20.§ (1) pontosan megszabja, hogy a törvény személyi hatálya alá csak az elismert tenyésztő szervezetek tartoznak, így a törvény szakmai szabályai csak ezeken kérhetők számon. a 20.§ (1) második mondat szerint az elismerés megadása, vagy megtagadása nem érinti az egyesület külön törvény-ami a civiltörvény- jogszerű működését.

Végül a közigazgatási eljárásról szóló törvény 19.§ úgy rendelkezik, hogy a hatóság hatáskörét ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg. A tenyésztési hatóságot, amelyik szerv május 15-től bírságolhat március 15-től úgy hívják Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság. Létrehozta az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvény felhatalmazása alapján a 22/2012 (II.28.) Kormányrendelet.

Az első olyan eset, mikor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági jogkört próbál gyakorolni ebtenyésztő magánszemély , vagy ebtenyésztő egyesület felett azt fogja bizonyítani a világ szemében, hogy Magyarországon a kutya az élelmiszerlánc tagja, merthogy az ügyfajta amit ennek a hatóságnak a jogszabály a hatáskörébe utal az élelmiszerlánc biztonságának garantálása. Szerinted , hogy fog a világ erre reagálni, mármint hogy az a fele, ahol a kutya nem szerepel az étlapon? Na ezeken érdemes filozofálni, nem álhíreket terjeszteni.
Üdv: Dr.Pozsonyi Anikó az egyesület ügyvédje