Magyarország önrendelkezése és szuverenitása

Szeretném, ha ezen internetes oldalból többet lehetne profitálni.
Szükség is lenne rá, mert ritka az ilyen józan, helyes irányt mutató és tartalmas indítvány. Magam is csatlakoztam hozzá, és tiszta szívből gratulálok Eva Maria Barki asszonynak a bátor, határozott és időszerű kezdeményezésért. Az alábbi gondolataimat abban a reményben kívánom megosztani mind Vele (valamint honlapjának programozójával) mind a támogató Hozzászólók sokaságával, hogy a terítéken levő Ügy minél nagyobb súllyal eshessen latba, szélesebb hullámokat keltsen.
1. Üdvözlendő hogy a hozzászólások oldala gyakorlatilag mentes a más (hasonló) oldalakat az olvashatatlanságig tönkretevő, a gyalázatostól a minősíthetetlenig húzódó anonim beírásoktól. Mindez arra utal, hogy az oldal valamiféle szerkesztésen valószínűleg átmegy. Ez helyes is.
2. Az lehetne a következő lépés, hogy a beírt hozzászólások közül a magvasak jobban hasznosuljanak. Jelenleg a helyzet a következő: a 4000 feletti hozzászólás zöme minden külső érdeklődő számára elveszett, mert gyakorlatilag elérhetetlen. Akár elölről, akár hátulról „lapozva” bármely belsőbb beírás puszta elérése is horribilis időt igényel. Számos bevethető programozási fogás létezik egy rendezett halmaz (akár definiált) elemeinek gyorsabb elérésére – felhasználó-barát centrikusan is.
3. Hogy a magvas hozzászólások el ne vesszenek mindannyiunk számára, adódik egy másik – a már létrejött halmazon is sérülés/veszteség nélkül végrehajtható – szerkesztői megoldás: alcsoportba rendezni ezeket. Mivel így jelentősen csökken az alcsoport elemeinek száma, az áttekintésükre szánt idő még tolerálható lehet, az eddigi elérési módszerrel is.
4. További hozadéka is lehet ezen szerkesztői alcsoportba rendezésnek. Kifejtem mire gondolok: A Kiáltvány létrehozója megtette a magáét. A mögésorakozó regisztrálók sokasága ennek egyfajta nyomatékot is ad. Közülük többen olyan mondanivalóval rukkoltak elő, mely tartalmánál fogva szintén szélesebb körben lehet érdekes. (Feltehetően ez lenne az Ő szándékuk is.) Ragadja meg hát az oldal szerkesztője a kínálkozó lehetőséget, hogy a Kiáltványba foglalt indítvány súlyát növelje ezen magvasabb hozzájárulásokból merítve egy válogatással, megmutatva ezáltal a polgári civil áramlatokban rejlő sokszínű eszmeiséget – méltó ellenpólusaként a Heller Á., Konrád Gy., Kertész Á. „fémjelezte” hervasztóan egysíkú hazugságoknak. Egy ilyen Válogatással megtoldott Kiáltvány akár nyomdai terjesztésre is alkalmas lehet. (A beírók valószínűleg inkább örülnének majd véleményük közreadásának semmint copyright jogok miatt morognának!) Esetleges fordításról – németre, angolra – persze az Oldal Stábja kellene gondoskodjon, de a Kiadvány anyagi haszna is – természetszerűen – náluk maradna. A létrejött kiadványból azután kedvükre tájékozódhatnak Európa félrevezetett polgárai, de haszonnal forgathatják a megtévesztett újságírók is, s az alulinformált politikusoknak sem kell állandóan szerencsétlen Göncz Kingát nyaggatni. (Legalább maradna ideje „szakmailag fejlődni” – ami rá is férne.) Az ellaposodott és színtelen újságírással szemben sokkolóan ébresztő-hatású lehetne egy effajta gyűjtemény, melyből lépten-nyomon elővillan a politika és sajtó által csak fogyasztónak tekintett néma tömegből feltörő tisztánlátás!
5. Azért is célszerű lenne egy a fentebb vázolt Hozzászólói Válogatással megtoldott Kiáltvány nyomdai előállítása és terjesztése, mert az Oldal internetes támogatottsága – pusztán a számok tükrében – nem tűnik kiugrónak. A 20 ezer körüli eddigi regisztráció köszönő viszonyban sincs a több-százezres csendesen demonstráló utcai tömeggel! S a kákán is csomót keresők – és tudjuk, vannak ilyenek – könnyedén előáshatnak 20 ezernél jóval többen támogatott sokkal kevesebbet érő témát, nem is egyet – csakhogy ott hiánycikk az érdemleges hozzászólás.
6. Zárásul, ide kívánkozik még egy javaslatom – bár ennek az álomnak a megvalósulása hosszabb időt igényel, és számos akadállyal lehet terhelt. Nevezetesen: számoljuk fel az anonimitást! Íme néhány kapaszkodó, latolgatásul: Tolvajok, Betörők, Rablók, Gyilkosok mind-mind kedvelik az anonimitást – naná, különben elkapnák s felelősségre vonnák őket. Az alkotó ember pedig – fáradozásáért ismertséget remélve – ritkán titkolja kilétét. Mindenki döntse el magáról, hova tartozik. A társadalom pedig döntse el, melyiküknek a véleményére kíváncsi. Amúgy, nem hiszem hogy az anonimitás a Demokrácia bebetonozott alappillére lenne. Ámha néhány teoretikus vaskalapos érveléssel – vagy éppen habzó szájjal gesztikulálva – mégis kötné az ebet a karóhoz, azt javaslom, legyen az övék úgy ahogy van. Mi pedig lépjünk tovább: építsünk fel egy élhető, emberközpontú társadalmat – nevet majdcsak találunk neki.
Tisztelettel – esetleg választ is várva – 2012. február 3-án, dr. Fuggerth Endre [E-cím a szerkeszőnél]