Quaestor károsultak megmentéséért

Annak, aki információhiányban szenved, a Palotás iroda közleménye (nem reklám, jómagam sem vagyok szerződött ügyfele, de figyelemmel kísérem a ténykedésüket és próbálom a magam hasznára fordítani)

Kedves Partnereink!

Szakértői Irodánk korábbi ígérete szerint a 2016. június 28-i jogvesztő határidőn belül elkészítette és az Alkotmánybíróság számára benyújtotta a 2016. január 1-én hatályba lépett új kárrendezési törvény (2015. évi CCXIV. törvény) egyes rendelkezéseivel kapcsolatos alkotmányossági panaszát.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott nyolcvan oldalas szakvéleményünk, panaszunk - a hozzá tartozó mintegy kétszázötven oldalas csatolt mellékletekkel - szándékunk szerint valamennyi károsulti kör számára igazolja, hogy azonos elv alapján, egymástól megkülönböztethetetlen módon és feltételek mellett jogosultak a kárrendezésre.

Részletesen kifejtett álláspontunk szerint tehát alkotmányosan nem lehet különbséget tenni a Quaestor csoport kötvénykárosultjai és a Quaestor csoport nem kötvénykárosultjai között éppen úgy, mint Quaestor csoport károsultjai és a Buda-Cash Brókerház vagy a Hungária Értékpapír Zrt. és cégcsoportjainak, ideértve a Biztonság Trade Kft. károsultjai között sem.

Nem lehet a kárrendezésből gyakorlatilag kizárni és/vagy jelentősen hátrányos megkülönböztetésben részesíteni a harmincmillió feletti befektetéssel rendelkezőket. Nem lehet teljes körben kizárni az érintett cégcsoportok dolgozóit. Különösen nem lehet kizárni a hozzátartozók rendkívül széles körét. Nem lehet a kárrendezésből levonni a ténylegesen fel sem vett hozamokat éppen úgy, mint ahogy megfelelő igazolás, bizonyítás nélkül egyáltalán nem lehet ún. káron szerzett jövedelemnek tekinteni a korábbi hozam kifizetéseket, stb.

Külön kifejtést igényelt, hogy nem lehet a kárrendezésben érintetteket valamennyi követelésük, így az ellentételezés nélküli követeléseikhez kapcsolódó jogaikról lemondatni. Önmagában sem lehet jogszerű az ún. teljes joglemondatás.

Példátlan jogsérelmet okoz a törvényben a QKKA jogutód nélküli megszűntetése, perelhetőségének törvényi kizárása, miközben az Alap több tízezer károsult felé kötelező erejű kifizetési kötelezettséget vállalt. Példátlan sajátossága a törvénynek, hogy bár ismert volt a jogalkotó előtt az Alkotmánybíróság álláspontja, a törvényalkotás során azt teljesen figyelmen kívül hagyta, azzal ellentétes szabályokat alkotott, sőt gyakorlatilag elvonta annak kizárólagos jogkörét.

Szakértői Irodánk beadványában, az Alkotmánybíróság számára bemutatta, hogy a QKKA jogsértő tevékenységének, a 2015. évi CCXIV. törvény (Kárrendezés törvény) általi „felmentése”, perelhetőségének kizárása olyan példátlan és súlyos jogsérelem, amelynek kapcsán Irodánk az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult!

Az alkotmányjogi panasz mellett, Szakértői irodánk ígérete szerint, a 2016. június 30-i jogvesztő határidőt megelőzően 986 károsult (szerződött partnerünk) nevében az Európai Emberi Jogi Bírósághoz (Továbbiakban: EB) fordult. Amennyiben a strasbourgi bíróság egyetért a beadványainkban foglaltakkal, úgy az vitathatatlanul azt is jelenti, hogy az érintett törvényi kikötések nemzetközi szerződéseinkbe ütköznek, azaz már ezen okból is összeegyeztethetetlenek Magyarország Alaptörvényével, ezáltal alkotmányellenességük nem vitatható.

A magyar állammal szembeni strasbourgi beadvány lényege, hogy az állam által törvénnyel (2015. évi XXXIX. törvény) 2015-ben létrehozott Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (Továbbiakban: QKKA) 2015-ben nem teljesítette az általa írásban vállalt kifizetéseket (elismert kötelezettség) és/vagy a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen feltételek okán a károsultak széles körét a kárrendezésből - az érintettek által benyújtott kérelem ellenére - eleve kizárta.

Álláspontunk szerint a magyar állam ezzel megsértette "az emberi jogok és szabadságjogok védelméről szóló Egyezmény" (Továbbiakban: Egyezmény) által mindenki számára biztosított (Egyezmény 6. cikk. 1. bekezdés) bírósághoz fordulás jogát és az Egyezmény egyéb előírásait, elzárva ezzel a károsultakat a jogaik bíróság előtti érvényesíthetőségétől.

Az Alkotmánybíróság döntése alapjaiban befolyásolja majd, azaz megnyitja vagy lezárja a kárrendezési folyamatban Magyarországon folytatható jogi eljárások irányát, létét. Így alapvetően kihat arra, hogy a kárrendezési folyamat döntően a hazai jogrenden belül is lezárható lesz, vagy az részleteiben is az Európai Emberi Jogi Bíróságon fog eldőlni.

Irodánk az alkotmányjogi panasz és a strasbourgi beadványok elkészítése alatt átmenetileg felfüggesztette mind a regisztrációs, mind a szerződéskötési lehetőséget. A két beadvány elkészültével, az elmúlt napokban ismét megnyitottuk mind a kötelezettség nélküli regisztrációs, mind a szerződéskötési lehetőséget.

Palotás János
P and P Jogsegély titkárság