A Magyar Külügyminisztériumhoz a palesztin államiság kérdésében

Bibó István írta e sorokat:"Elégteleneknek bizonyultak az európaiságnak és az emberségnek azok a szervezettebb gócai is, melyekről még a súlyos előzményektől terhelt magyar helyzetben is remélni lehetett, hogy az európai módszerek és az emberi méltóság sárba tiprásával szemben eredményes ellenállást fognak tanúsítani. Ilyenek voltak a magyar közigazgatás kulturált, jogtisztelő, európai fele és a magyar keresztény egyházak. Ma gyakran halljuk annak hangoztatását, hogy ezek igenis távol tartották magukat az üldözésektől – rendszerint olyan vádaknak a cáfolatául, melyek viszont egyes csúnya esetek alapján egyenesen az üldözések cinkosaiként állítják be őket. Nem hiszem, hogy különösen értelmes dolog volna kétségbe vonni, hogy az üldözésektől egészben távol tartották magukat – a baj az volt, hogy tekintélyes részükben túlságosan is távol tartották magukat az üldözések szörnyű tényeitől." Az új antiszemitizmus nem egyének, hanem egy állam, Izrael ellen irányul. Ha az európai nemzetek - és közöttük Magyarország - vezetői és egyházai enyhébb esetben a távolságtartást, rosszabb esetben az iszlám fasiszták támogatását választják, az egyenlő számukra az öngyilkossággal. Ne feledjük, az iszlám fasizmus szimbolikájában Izrael csak "kis sátán", Amerika a "nagy sátán". A zsidó nemzet de-legitimációja és megsemmisítése elsődleges céljuk, azután pedig a nyugaté, a kereszténységé. Ha nem emeljük fel a szavunkat a demokratikus zsidó állam biztonságos élethez való jogáért, a békeajánlatokat számtalanszor elutasító iszlamistákkal szemben, ha távolságot tartunk az egyiptomi, szaúd-arábiai vagy más arab országokban zajló szisztematikus keresztényüldözésektől és hallgatunk, akkor árulók vagyunk. A legrosszabb fajtából.