Tiltakozás a pécsi Weöres Sándor szobor ellen

#7: mici -  

 Nem vagyok művészettörténész, csak irodalomtörténész-növendék-féle... De ha Ön azt állítja, van művészi érzéke, akkor maga is meg tudja állapítani, miért rossz ez a szobor. 
Nem tudok technikai szempontból véleményt alkotni, de azt meg tudom Önnek írni, mitől fogott el a rosszullét meglátván a szobrot: ebben semmi művészet. Mitől művészet a művészet? Attól, hogy az ember nem csak fogja és szolgaian lemásolja a valóságot, hanem egy kicsit megerőlteti az agyát és továbbmegy valamerre. Ha tud, beletesz egy kis önreflexív dimenziót, mert az ugyebár már ötszáz éve hagyomány... Szobrászatban persze mindez más, mint zenében, de nem lehetetlen.
Ha művészetet akar valaki csinálni egy író szobrához, hihetetlen könnyű dolga van. Elég, ha elolvassa a műveit és azon gondolkozik, hogy lehetne annak a hangulatát vagy szreplőit vagy bármilyen aspektusát a szobron érzékeletni. Ennyire nem kell magát megerőltetnie annak, aki művészetet akar csinálni. Ön lát bármilyen fantáziát egy ilyen szoborban? Ami ráadásul ronnnnda is, a színe borzasztó rossz választás!!! 

Weöres Sándorra senki nem úgy gondol, mint egy kávéházban ülő, cigarettázó művészre. Nem ismerem az életrrajzát jól, de kétlem, hogy erről lenne híres. Weöres Sándor azért nagy művész, mert az emberi lélek legszégyenletteb, legrejtettebb és legsötéteb aspektusait tárta fel egy gyönyörűszép lírában. Olyan dolgokat mond ki, amiket még önmaga előtt is szégyell az ember. Amikért még a szürrealisták sem tűrték volna meg maguk között. Egy ekkora művésznek ilyen silány szobrot állítani bűn.