deviza alapú csalás ellen

Kedves Péter!
Alábbi, az Ön írásaiból kiemelt mondatokkal tökéletesen egyetértek Önnel!
Íme: "(Érdekes kérdés a gyanú elutasítása, mert az olyan körülményekre utal, ami szintén országosan és bankonként is egységes, általános: meggyőződésem szerint a pénzügyi szolgáltatók nem vezetnek naprakész kölcsön- folyószámlákat. Ez az oka, hogy a károsultak egyike sem (soha, senki!) kapott még a felmondott hitele mellé korrekt, áttekinthető és részletes végelszámolást, pedig hihetetlenül sok DEVIZÁT fizettetnek ki velük, az adminisztratív munkájukért.)"

"Két lehetséges döntés közül választhattam: felveszem a szükséges hitelt, vagy nem. Mivel a banki bizalmam töretlen volt, a felvételt választottam, és aláírtam mindazokat a papír hegyeket, amiket az orrom alá toltak."

"A deviza alapú hitelezés a valóságban tehát minden szempontból forintkölcsön volt: a bank forint eszközt bocsátott az én rendelkezésemre, s a törlesztést szintén forint eszközben kellett teljesítenem."

Ezekkel egyetértek, mert rám is vonatkoz(hat)nak, sajnos ... A PETÍCIÓT aláírom és támogatom!

Itt viszont hiányzik az Ön mondatának vége!
"Kérem, hogy büntetőjogi felelősségem teljes tudatában tett tanúvallomásomat ..."

Kedves Péter! Még lehetne pótolni a fentieket:

Valahol a szövegben, vagy éppen itt a vége felé be kellene venni a Petícióba: miszerint: több- hitelt- felvevő- lehetőséget kellene vizsgálni, ill. korlátozást elő írni!
1.A Diák- hitelt, mint lehetőséget eleve ki kellene zárni: A Diákoknak ha van is havi ellátmányuk, minimális! Abból semmiképpen nem tudnák fizetni a havi törlesztéseket: még ha hitel- kártya formában lenne is. Főleg úgy nem!
(Körkérdéseket kellene a (Diák)hitelesek, -kártyások felé, illetőleg szüleik, vagy más eltartóiknak feltenni ez ügyben!)
2.Aki gyógyszeres- főképp, éppen kórházi kezelés alatt áll (csak épp - néhány napra! - haza vihető állapotba került.
3.A Családtag bármely tagjának rábeszélésére sem, adóstársként sem!
4.Kismamáknak, egyedül nevelő Anyukáknak- Apukáknak szintén nem lehetne hitel összeget adni, mivel egy (alig)bevételből semmiként nem tudna havi törlesztő részletet – kamatmentesen sem, nemhogy a kamatos- kamatokkal felsrófolt törlesztő részleteket fizetni! Az egyedül nevelők anyagi megszorultságait a másik félre nézve tartásdíj- fizetésére kötelezni kellene, bármi képpen ... A gyermek megszületése, nevelése, eltartása két ember feladata. Vagy tartsanak ki egymás mellett, kereset- és fizetési kötelezettséggel; vagy vállalja az elhagyó fél (!) a tartásdíj fizetését. Mint régebbi időkben is megoldott dolog volt a Gyámügy, s a Bíróság általi közbenjárás okán.
5.Az un. Védett (!!) korban - szintén - eleve nem szabadna adni hitelt, sem kezessel, sem anélkül, de adóstársként sem!
6.Fentiekhez egy esetet leírok:
Ismerősömnek, ma már nyolcvanhat éves úrnak, az első házasságából született - már családos - fia külföldről hazatérve felkereste őt örömmel, hogy végre sok év után újra láthatja ... Napi örömök között, beszélgetések alkalmával - pár nap múlva! - szerényen előadta, hogy anyagi megszorítás okán szeretne pénzt- hitelt felvenni adott (!) Banktól. Ám, mivel már van a nevére felvett hitel, így nem biztos, hogy kapna, jaj, így Apuka- úgy Apuka, segítsen már ki. Jöjjön el velem, hátha kapnánk így Apuka részére, s azt természetszerűen (!) én fizetném!! Az ismerősöm: az „Apuka” gondolta, megpróbál ugyan segíteni, de hát biztosan nem kap hitelt, hiszen már eljárt felette az idő, nyolcvankét (!) éves; vagyis bőven a „védett” korban van. Nyugdíja sem olyan sok, el sem fogadják kezesnek sem, nemhogy adósnak(!), s így bátran ment a kedves, aranyos „nagy” fiával, akit már ugye évek óta nem látott. Mert hogy: a munkájától szinte sohasem ért rá eddig, de ezután más lesz. Itthon fog élni, dolgozni, stb. A hitelt biztosan másként is megkapja, hiszen azért csak lesz más lehetőség is: ügyes ez a fiú ... stb. stb. Summa- summáron. Órák ill. alig ’percek alatt megkapta mégis a T. Ismerősöm az állítólagos szükséges összeget. Nem keveset ... Ám, a rég nem látott, drága fiút visszaszólította a munkája külföldre, s mit ad az ég, a részleteket nem bírta semmiképpen sem fizetni: most ezért, máskor azért ... Az „Apuka” hogy ne maradjon a fia bajban, hát egy- két részletet vállalt ... Ez már kb. négy éve tart. Még mindig majdnem annyi a hátralék, mint a már lerótt adósság, vagyis a felvett hitel ...

Ismerős ugye?! Vég nélkül tudnám sorolni (ki nem?!) a hasonlóan megtörtént dolgokat, rászedettségeket: Szülők- gyermekek; Nagyik- unokák (már bocsánat!); ismerősök- rokonok; barátok- barátnők körében. A Hitelt folyósító Bank meg csak szedi- vagy szedeti be a tartozást: a havi- törlesztő részleteket. Mert az neki jár! Kamattal! Sőt, kamatos- kamattal. Illetve, duplán sőt; mert valahogy úgy kalkulál, hogy a kamatokat vonogatja először is „nyakló” nélkül, aztán majd csak a vége felé a tőke részt, vagyis a folyósított hitelt. Szerinte (szerintük) így a reális.
Kérdezem: Mi lenne, ha a földműves, amint felszántaná a földjét: elvetné a magot; kikelés után kapálás- vagy vegyszerezés helyett egyszerűen learatná- fel- vagy leszedné a termést ... mert az neki jár ... abból lesz a haszna ...
Vagy, a pék megdagasztja a kenyértésztát, megkeleszti, s mielőtt még a jó forró kemencében megsütné: elkezdené enni, sőt árusítani a meg(sem)sült kenyeret, cipót, stb. mert az neki jár ... abból lesz a haszna ...
Vagy mondjuk, a gazda gondoskodik róla, hogy a jószága biztosan vemhes legyen – s már azon nyomban követelné, ill. behajtatná a jószágon a leendő állatkát, mert hiszen, az neki jár ... abból lesz a haszna ...
Vagy mondjuk, a házaspár gondoskodik utódról ... s amint megszületik, azonnal beakarná rajta vasalni a majdani felnevelési költségeket; a majdani tanulási- és továbbtanulási lehetőségek szerinti ráfordítható összegeket; a majdani unokák neveltetésének a költségeit; de még a saját temetési költségeit is, mert esetleg ő (!) túléli a gyermeket ...
Hát, ez már elég morbid ugye?! Na, a hitelező(k) Bank(ok) épp ezt teszi(k), csak nem ez a „neve” a történéseknek ...
7.Addig figyeljünk a dolgokra, amíg lehet. S ha már úgy tűnik, nem lehet, akkor meg főképp, mert a csalások is előbb- utóbb napfényre kerülnek ... S a törvények betartatása okán megüthetik a vétkesek nagyon a bokájukat. Mert min. az jár nekik! Hát ezért kell, hogy a kárvallottak szóljanak, kérjenek, s ha másként nem megy, követeljenek!
8.Mert az emberi élethez mindenkinek joga van! A megélhetéshez szükséges pénz alanyi jogon jár (!) S a kárvallottaknak, és a tragédiákba torkolló eseteknél a hátramaradt családtagoknak is jár, bizony, hogy jár a kártalanítás!!!
Kívánom, találjon már végre meghallgatásra az Ön- a mi ügyünk is! Mert nekünk is jár az életfeltételeinkhez minden, ami szükséges jó: nem csak azoknak, akik a "magas" polcokon ülnek ...
Tisztelet adással munkálkodása iránt, a sikerei(nk) érdekében is, N. Pető Ilona, Szigethalomról! 06.20.997.2345 * 06.70.422.2239 * szigethyilona@gmail.hu