deviza alapú csalás ellen

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úrnak Budapest, 2013. lius 02.

Dr. Ibolya Tibor Főügyész úrnak

LEGBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. E-mail: lu@mku.hu

FŐVÁROSI FŐÜGYÉSZSÉG 1054 Budapest, Akadémia u. 13. E-mail: fov.fou@mku.hu

Tárgy: Feljelentés maffia jellegű bűnszervezetben elkövetett csalás, számviteli bűncselekmény, költségvetési csalás, egyéb halmazati bűnügyek tekintetében

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr, Főügyész Úr!

Alulírott Menyhért Péter (szül: Budapest, 1958.02.24. a.n.: Varga Ilona), 1213 Budapest, Vihorlát u. 63. szám alatti lakos, a személyes szerződésemben fellelt és értelmezett tények, valamint az elmúlt időszakban rendelkezésemre bocsátott különféle egyedi szerződések összehasonlítása és elemzése alapján, büntetőjogi felelősségem teljes tudatában, erkölcsi és anyagi érdekeim védelme érdekében, a már megküldött személyes szerződésem elleni feljelentéssel egy időben, ezúton felszólítom Önöket a törvényes Közvádló kötelezettségük ellátására, egyben a következő feljelentést teszem:

  1. Csányi Sándor – OTP,

  2. Felcsuti Péter – Raiffeisen Bank (korábban Unicbank) vezérigazgatója, 2008. április 25-étől a Magyar Bankszövetség elnöke, korábban alelnöke,

  3. Papp Edit – Erste Bank vezére 2007-től 2011. május 31-ig,

  4. Erdei Tamás – 1997-től 2012 márciusig az MKB elnök-vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke,

  5. Gyuris Dániel – FHB Jelzálogbank vezérigazgatója 1999-2010. október 22-ig,

  6. Patai Mihály – UnicreditBank Hungary Zrt elnök-vezérigazgatója 2006 óta,

  7. Török László – CIB Bank 2005–2009 vezérigazgató,

  8. Csicsáky Péter – TakarékBank elnök-vezérigazgatója, (Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.)

pénzügyi szolgáltatók egyszemélyi felelős vezetői; és bűntársaik ellen, továbbá

9.   minden fel nem sorolt, de bizonyíthatóan érintett, deviza alapú jogügylettel foglalkozó pénzügyi szolgáltató szervezet egyszemélyi felelős vezetője; és bűntársaik ellen.

Nevezett személyek előre megszervezett bűnszervezetben (Magyar Bankszövetség), egységes tevékenység következményeként, az érintett pénzügyi szolgáltatók telephelyein aláírt minden deviza alapú jogügylet, szerződés, lízing, stb. megkötésekor, az adóst és az államot tudatosan, üzletszerűen, a várható személyes anyagi előnyük (bónusz, jutalom, prémium, stb) megszerzése érdekében az adósokat megtévesztették, majd tévedésben tartották, és ezzel több ezer milliárdos közvetlen anyagi kár, valamint közvetetten több magyar polgár halálát okozták.

Három kétséget kizáróan bizonyítható, anyagi kárt okozó tétel minden deviza alapú szerződés, jogügylet esetében fellelhető: az árfolyam különbözet, az árfolyam nyereség, és a jogtalan kamat és költségtöbblet. Ez a 3 tevékenység a felvett pénzek összegére vetítve mintegy 40-50%-os kárt okoztak. A pontos kárérték minden egyedi szerződés alapján kiszámítható

A bűnszervezetbe tömörült vezető állású tisztségviselők cselekedetükkel bizonyítottan megvalósították az 1978. évi IV. törvény, Büntető Törvénykönyv (továbbiakban Btk) 318.§.-a szerint minősülő csalás bűntettének tényállását.

Az üzletszerűen, vélelmezhetően maffia jellegű bűnszövetségben elkövetett csalás mellett rendszerszerűen, okozati összefüggésben, halmazati módon megvalósultak a következő, törvénysértések is:

  • a Btk 289. § szerint minősülő számvitel rendjének megsértése,

  • a Btk 292. § szerint minősülő rossz minőségű termék forgalomba hozatala,

  • a Btk 296/A. § szerint minősülő fogyasztó megtévesztése,

  • a Btk 310. § szerint minősülő költségvetési csalás,

  • a Btk 310/A. § szerint minősülő költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,

  • a Btk 330/A. § szerint minősülő uzsora bűncselekmény,

amelyek összességében eredményezték az érintetteket megkárosító büntető tényállásának elemeit,

valamint megvalósult:

  • a 2000. évi C törvény 15. § szerint minősülő számvitel alapelveinek megsértése,

  • az 1996. évi LVII. törvény 8.§, 9.§, 10. §,21. § szerint minősülő tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmának megsértése,

továbbá megvalósult:

  • a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, és a

  • 93/13/EGK irányelvek megsértése.

Mivel az adósokat ért megkárosítás számlaadás illetőleg elszámolás nélkül történt, a jogszabályok súlyos megsértését, az állami költségvetés megkárosítását eredményező, az adós vagyona elleni károkozással egy szerződésben, attól elválaszthatatlanul valósították meg.

Kiemelten kérem továbbá annak vizsgálatát, hogy az elkövetők közvetett ráhatása következményeként megvalósult öngyilkosságok, a

Btk 171. § (3) és (2) c) pontja szerint minősülő, kettőnél több ember halálát okozó, Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés körében valósultak-e meg, és ebben a cselekményben az érintett személyek egyéni felelőssége milyen arányban áll.

A bűnelkövetők közvetlen és személyre szóló anyagi érdekeltsége, előnye, a megemelkedett banki üzemi (extra) profit növekedéséért kapott személyre szóló bónuszok, jutalmak, prémiumok formájában, (csalás), valamint a vezetői ellenőrzés és kontroll elmulasztása (költségvetési csalás) okán, kapott, látszólag legális jövedelemként került a bűnelkövetők tulajdonába.

Meg kell állapítanom, hogy a szerződésekkel okozott megtévesztés tucatnyi más, jelenleg is polgári jogi perekben vitatott, tisztességtelen, jogsértő és károkozó magatartási elemmel járt együtt, melyet a közvádlónak a feljelentésemtől függetlenül, tételesen vizsgálnia szükséges, mivel általuk válik egyértelművé a bűnelkövetői körmaffia” szerveződésének a jellege és jelentősége. (lásd az önálló ügyemben tett feljelentésemet)

Indoklás:

A bűnelkövetők személye a Hitelintézeti törvény alapján pontosan megállapítható. Egyértelműen beazonosítható, hogy melyek azok a további vezető beosztású személyek, akik esetében a személyes anyagi érdekeltség (bónusz, jutalom, prémium, stb) mellett megfelelő döntési kompetencia és kötelezettség is megtalálható, valamint melyek azok a vezető beosztású személyek, akik a személyes anyagi érdekeltség (bónusz, jutalom, prémium, stb) mellett, az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásában vétkesek.

 

Az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 45. § A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

46. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor - e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő - elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez Értelmező rendelkezések

25. Vezető állású személy:

a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető;

b) szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;

c) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;

d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese.

 

Ezen személyek pénzügyi, illetve banki szakmai anyagokból, elemzésekből és jelentésekből, már 2004-ben ismerhették a deviza alapú jogügyletek, mint pénzügyi termékek összes tervezhető kondícióit, és 2008. novemberében, a pénzügyminisztériumban általuk aláírt dokumentummal bizonyíthatóan, minden a termékkel kapcsolatos részletnek a tudatában, és a következő időszak várható összefüggéseinek ismeretében tartották fenn a deviza alapú jogügyletet, mint pénzügyi terméket.

Mindezeket a részükre juttatott bónuszok (prémiumok, stb)megszerzése érdekében, annak ellenére követték el, hogy Ők minden eszköznek, lehetőségnek a birtokában voltak, amelyekkel leállíthatók, illetve megakadályozhatók lettek volna a szerződéskötések, illetve érdemben át kellett volna értékelniük valamennyi keletkezett deviza alapú jogügyletüket.

Az egyes személyek bűnösségének értékelésére alkalmas eszköz lehet az általuk, a tárgyidőszakban megszerzett – kihelyezett hitelállomány mennyisége, értéke, forgalom növekedése címén felvett – béren felüli juttatások (bónusz; prémium; jutalék; jutalom) összegének arányosítása.

A maffia bűnözők személyi köre vélelmezhetően a bankszövetségben bűnszervezetként tömörülő legfelsőbb szintű bankvezetők. Ide sorolhatók név szerint (amennyiben deviza alapú jogügyletben az általuk irányított pénzügyi szolgáltató érintett), elsőrendű elkövetőként a fent megjelölt személyek, valamint bűntársaik.

Vélelmezhető, hogy a bűnelkövetői csoport mindent pontosan egyeztetett egymással, mivel a különböző pénzintézetek „versenyhelyzete” érdemben, meghatározóan nem tért el. Ehhez tökéletes alkalmat, lehetőséget biztosított részükre a Magyar Bankszövetség, mint nonprofit társadalmi szervezet. Ez a szervezet egyfajta kartellként képviselte a bankok érdekeit minden más fél, például az állammal szemben.

A pénzügyi szolgáltatók csalása egy komplex bűncselekmény, melyet a kartellező vagy maffiaszervezetben együttműködő fehérgalléros bűnözők országos szintű összefogással, az általuk befolyásolt jogalkotási és ellenőrzési hiányosságok felhasználásával, tudatosan hoztak létre.

Álláspontom szerint, az érintett pénzügyi szolgáltatók nem tudhattak a csalásról – ők e vezetői csoportosulást, mint kiemelkedő teljesítménnyel bíró menedzsmentet értékelték csupán. Mivel az összes menedzsment jog az elkövetők kezében összpontosult, a tulajdonosokban és az anyabanki vezetőkben fel sem merülhetett bűncselekmény lehetősége.

A bűnözők által megtévesztett bankok:

  1. OTP Bank Nyrt. 1051 Budapest, Nádor u. 16.,

  2. Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. 1051 Budapest, V. ker. Vigadó tér 1.,

  3. Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6.,

  4. Erste Bank Nyrt. 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.,

  5. AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe 1138 Budapest, Váci u. 135-139.,

  6. FHB Bank Kereskedelmi Bank Zrt. 1132 Budapest,Váci u. 20.,

  7. CIB Bank Zrt. 1027 Budapest, Medve u. 4-14.,

  8. Budapest Bank Nyrt. 1138 Budapest, Váci u. 188.,

  9. MKB Bank Nyrt. 1056 Budapest,Váci utca 38.,

  10. Merkantil Bank  Zrt. 1051 Budapest, József A. u. 8.,

  11. Lombard Lízing Zrt. 6720 Szeged, Somogyi u. 19.

  12. Unicredit Bank Hungary Zrt. 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.

  13. továbbá az általam fel nem sorolt érintett szervezetek.

A bűntársak, illetve bűnpártolók köre:

Arányos felelősséggel társtettesként bűnösök a szerződés elkészítéséért; ellenőrzéséért, valamint a szervezet pénzügyi és jogi felettes vezetőiként szereplő még ismeretlen felelős személyek, akik a tárgyidőszakban – kihelyezett hitelállomány mennyisége, értéke, forgalom növekedése címén – béren felüli juttatásokban (bónusz; prémium; jutalék; jutalom) részesültek.

A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény elkövetőjeként, vétkesek a szervezetek mindazon még ismeretlen felelős vezetői, akiknek a szerződés megfogalmazásában, jóváhagyásában, kivitelezésében és ellenőrzésében döntési szerepük volt, függetlenül a konkrét anyagi előnyhöz jutásuktól.

A szerződések tényleges aláírói vétkesek ugyan, de ha anyagi érdekük béren felüli bónuszok (prémiumok, stb) kapcsán nem keletkezett, úgy büntetőjogi felelősségük nincsen.

Oksági összefüggés – a vélelmezhető, logikus kapcsolódási pontok tényei:

2008-ig az elszámolást ft-ban és devizában is közölték. Nyilvánvalóan kiderült volna a tőke értékelésének rejtett torzulása, mert a 2007-2008-tól kezdődő, és állandósuló kiemelkedő árfolyam emelkedés matti érték-ugrás nagyon egyértelmű lett volna!

A devizaalapú hitel, mint jogi fogalom 2010-ben lett törvényben rögzítve, ezért az előtte lévő évekre vonatkozóan érdemben nem vizsgálható. A pénzintézet egy olyan tevékenységet végzett, melyre nem volt, nem is lehetett engedélye, jogosítványa, hiszen még ki sem találták hivatalosan, ugyanakkor hivatkozhat a vállalkozás szabadságára: ami nem tilos, azt lehet.

Az első ilyen fogalom-meghatározást a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2012. évi XCVI. törvénnyel beiktatott, 2010. október 27. napjától hatályos 200/A. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint deviza alapú hitelnek minősül a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény új megfogalmazása szerint (16/A. § (1) bekezdés) nem lehet jelzálogjogot bejegyezni olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt.

A Polgári Törvénykönyv 261. § (4) bekezdése alapján természetes személy devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.”

A károkozás:

A bűnelkövetők pénzügyi szolgáltató szervezetei a szerződések megkötésének pillanatától kezdődően, folyamatosan károsították meg a partnereiket.

A megkárosítások alapvetően, az általánosságban minden egyes szolgáltatónál bizonyítható tételekkel, kisebb részben pedig az egyedi, polgári jogi szerződésekbe félrevezetésként beépített vitatható, de súlyosan tisztességtelen eszközökkel (jogi és közgazdasági hibákkal) valósultak meg.

Egyértelműen és vitathatatlanul, hiszen a bűnelkövetők pénzügyi szolgáltató szervezetei által kiadott -saját- bizonylatokkal igazolhatóan, a következő tételek minden esetben kárt okoztak az ügyfeleknek:

1.  Az el nem számolt, számlával vagy más elszámoló bizonylattal alá nem támasztott, azonban a károsultaktól folyamatosan beszedett árfolyam különbözettel,

2.   a pénzügyi szolgáltató követelés-állományában a károsultakkal szemben támasztott árfolyamnyereség összegével,

3.   valamint az árfolyamnyereség multiplikátor hatására törvényszerűen képződő jogtalan kamat és költségtöbblet összegével.

 

A bűnelkövetők „maffia” szervezetének folyamatos és tudatosan megtévesztő kommunikációja kezdetben a devizáról mint a bűnelkövetők pénzügyi szolgáltató szervezete által kedvező feltételekkel beszerzett devizaforrásról szólt.

Napjainkban a polgári perek hatására egyértelművé vált, hogy a deviza nem fizikai fizetőeszköz, hanem elszámolási értékjelző szám lehet csupán.

Valamennyi, érdemben azonos bűnelkövetői szervezet, amely deviza alapú jogügyletet forgalmazott, ma már devizához kapcsolt, vagy devizában nyilvántartott terméknek nevezi a fogyasztók megtévesztésére általuk kialakított pénzügyi terméket!

Részletes elemzés:

Állításaim alátámasztására a bűnelkövető pénzügyi szolgáltatók saját bizonylatai szolgálnak.

A bűnelkövető

1.   A szerződésekben sehol nincs definiálva és számszerűen megállapítva az árfolyamrés vagy árfolyam különbözet; konverziós díj vagy átváltási költség. Ez a bújtatott károkozás abból adódik, hogy a pénzügyi szolgáltatók a szerződésekben fiktív tevékenység szolgáltatási díját fizettetik meg az ügyfeleikkel. A „pénzváltás pénzügyi szolgáltatás” eredménye az ügyfél anyagi hátrányát okozta, miközben a pénzügyi szolgáltatók az elvégzett szolgáltatásról nem adtak számlát, nyugtát, illetőleg semmilyen formájú elszámolást. Az árfolyam különbözet csekély, szinte észrevehetetlen anyagi kárt, az árfolyam változás függvényében, a teljes futamidő alatt, a hitel összegére vetítve mintegy 1,5-3%-ot okozott: havonta. Nyilvánvaló, hogy az árfolyam kockázatból adódó árfolyam különbözet nem indokolhatja a tartozás értékének emelkedését.

2. A szerződésekben sehol nincs definiálva és számszerűen megállapítva az árfolyam nyereség, melyek a tartozás állományok jelenértékelésének hiányából származnak. A pénzügyi szolgáltatók elszámoló bizonylataiban sehol sem található az ügyfél által befizetett árfolyam nyereség elszámolása, így vélelmezhetően a pénzügyi szolgáltató a károkozással egy időben az állami kötelezettsége alól is kibújt. Az árfolyam nyereség egy teljesen megtévesztő, „trükkös” tétel, amelyet azonban a pénzügyi szakma értőinek ezt azonnal észre kellett volna venniük. Egy értékelési ciklusonként változó tényezőt tartalmazó értékjelző szám ugyanis soha nem lehet állandó, nominálisan változatlan! A tartozást kifejező „egyenleg”-érték sohasem fizikai (deviza) pénz, hanem csupán egy jelzőszám, amely megmutatja, hogy a valóságos pénzegységben (Ft) fennálló adósságnak mennyi az aktuális nominális értéke az adott árfolyamon. Csak ebből a „jelen-értékelt” nominális egyenlegből vonható le az adott árfolyamon elszámolt (befizetés-kamat-költség) törlesztőrészlet. Az árfolyamnyereség igen nagy, aránytalanul magas anyagi kárt okozott: az árfolyam változás függvényében, a teljes futamidő alatt, a hitel összegére vetítve mintegy 40-50%-ot havonta. Nyilvánvaló, hogy KIZÁRÓLAG a tartozás egyenleg nominális értékelésének szándékos elhagyásából adódó árfolyamnyereség indokolhatja a tartozás értékének emelkedését! Ez okozza, hogy pl. a kezdeti 10 milliós hitelek ma 14 milliónál tartanak, és hogy EGYETLEN ilyen formátumú hitel kifizetése sem lehetséges!

3.   Jelentős eltérést okozott az árfolyamnyereség multiplikátor hatása a kifizetett kamatok és költségek tekintetében, mivel azok a mindenkori nominális tartozás értékétől függnek. Ha tehát az egyenlegek esetében „jelenértéken”, azaz korrigált nominális értéken szerepeltetik a nyitó értéket, akkor a csaló gyakorlathoz képest a százalékban meghatározott kamat és költségérték is az árfolyam változásának megfelelően mozdul el. Az árfolyamnyereség multiplikátor hatása is csekély, szinte észrevehetetlen anyagi kárt okozott: az árfolyam változás függvényében, a teljes futamidő alatt, a hitel összegére vetítve mintegy 3-5%-ot havonta. Nyilvánvaló, hogy nem az ebből adódó árfolyam összeg indokolhatja a tartozás értékének emelkedését!

folytatása: A teljes dokumentum pdf fájlban letölthető:

http://menyusp.5mp.eu/web.php?a=menyusp&o=xBsyWDJvFL

 


VAGY

Az e-mail címe nem fog megjelenni az oldalunkon. Azonban a petíció írója az összes megadott adatot látni fogja.

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Kérjük, ellenőrizze bejövő leveleit (és a spam mappát).
Facebook