Az egri színház jövőjéért

#47: Ciróka -

Kedves Ciróka: kérem, idézze be pontosan azokat a mondataimat, amiből harag és gyűlölet sugárzik. Ha nem sikerül, kénytelen vagyok önt olcsó hangulatkeltőnek nyilvánítani.

Egri vagyok és nem szeretem azt, amit Blaskó Balázs képvisel, sem a nyilatkozatait a 180 fokos fordulatról, sem azt a pökhendiséget, amivel nívós művészek, saját társulata tagjainak több éves munkáját értéktelennek degradálja, amihez akkor sincs erkölcsi alapja, ha ízlésük különböző. Ezek olyan emberi gyengeségek, amik mellett nem élehet és nem is szabad elsiklani.

Mivel egri vagyok, és ez a véleményem, úgy gondolom, ön nem írhatja le, hogy "mi egriek szeretjük őt", ezzel ugyanis kizár engem az egri közösségből, amihez megint csak nincs jogalapja.

Pornóra, fenékbe dugott kenyérre nem emlékszem a korábbi évek előadásaiból, de ön bizos számos példával tud majd szolgnáli erre, érdeklődve várom.

Amit pedig én és az én igazságomat osztók gondolnak és cselekszenek, az semmiképpen nem hiszti, hanem a civilek elidegeníthetetlen joiga ahhoz, hogy hangukat hallassák, és véleményükért kiálljanak, főleg akkor, ha a hatalom és politika láthatóan sáros gumicsizmával tipor be a művészet csarnokába.

Valóban, a művészetről szeretnénk vitatkpzni, amely azonban lehetetlenné válik, ha úgynevezett nemzeti érdekek mentén mindenféle művészeti törekvéstől mentes egy srófra termelt, a nemzeti érzés szokásosan teljes félreértelmezésén alapuló, egyetlen magát "polgárinak" csúfolt ízlést kiszolgáló darabokat látunk sorban. Ott, ahol semmi más gondolat, vagy eszme nem érvényesülhet, vitatkozni sem lesz miről.

Látszólag niylván mindenki boldog és elégedett lesz, Eger pedig marad egy konzervatív, elöregedő, megújulni képtelen város, aminek tennivágyó és értékes fiatalokra nem volt igénye.