Veszélyben a művészvagyon

#323: - 320-hoz 

Tisztelt Hölgyem (vagy Uram)!

Ketegórikus hangvételét nagyra értékelem, gondolom belőle, közel áll az aktuális adminisztrációhoz. Hogy "senki nem vesz el senkitől", ezt én nem merném az Ön helyében sem ilyen határozottan kijelenteni. Ugyanis egy dolgot - ezzel a szóban forgó eszközzel - mindenképpen elvesz az állam a közel hétezer pofesszionális művésztől: a lehetőséget. Ügyes húzás a szűkített klientúra érdekében!

Egyébként: hogy mitöl kell vagy nem kell féltenem pl. nekem a gyermekeimet, azt szívesen kifejteném, de én belátással élek, és tudom, ez nem az a fórum, ahol helye van. Az meg hamarosan kiderül, mit kezd majd az Állam mostantól ezzel a lehetőséggel.

#323: - 320-hoz

Azért nem árt pontosítani.

A Művészeti Alapban lévő állami tulajdon kiegészíült a művészk után eladott munkákból befolyt összegből vásárolt vagyonnnal (pl. műteremlakások). Amikor az Alap megszűnt, 1992-ban létrejött a MAOE mint egyesület és a MAK mint alapítvány. Ezzel eddig nem is lett volna gond, de 1995-ben közalapítvány lett a MAK. A közalapítványnál az éppen aktuális vonatkozó miniszter (nem voltam precíz, de nem keresem ki a vonatkozó pontos megnevezést) az Alapító. Közalapítványt az Alapító megszüntetheti, ha helyette hatékonyabb megoldást tud a működésre. Ez le van írva a vonatkozó törvényben (ezt sem keresem ki újból, csak vissza kell olvasni...).

Vagyis

A MAK-ban lévő magántulajdon (ez így nagyon necces megfogalmazás) 1995-ben lett államosítva és elvéve(?) ezzel nem árt tisztában lenni ha valaki a művészek vagyonának elvételéről beszél. Az, hogy ez most történt meg csak annak köszönhető, hogy ennek a kormánynak volt elég vér a pucájában, hogy ezt meg is lépje. Én inkább ot látom a bajok okát, hogy nem mondja meg mit akar kezdeni ezzel a vagyonnal, és így lehetőséget ad találgatásokra, illetve kategorikus elitélsére. Ebböl akár még nagy bukás is leht....

De azért van itt még egy érdekes vonulata a dolognak amiről nem sokat beszélnek (főleg nem az elnök úr). Nevezetesen, hogy a kormány többek között azért lépte meg ezt a dolgot, mert sok helyen a vagyonnal való gazdálkodás nem volt éppen korrekt és átlátható. És ezt nem ártana a MAOE-nál sem tisztába tenni...

#238: 7000/5 - T. Elnökség! 

Egyetértve az üggyel kapcsolatos megállapításaitokkal s a kérdéseitekkel, remélem nem megkésve csatlakoznék Hozzátok.

#329: megvezetett - Re: T. Elnökség!

Somlay Artúr üzenete a magyar művészekhez a Színház című lapban 1945 karácsonyán.

#331: - Somlay Artúr üzenete

Kedves kollégák

Felhívom figyelmeteket, hogy a belsőépítészek a MAOE vezetésének tudomásával néhány napja elindítottak egy másik fórumot.

Ugyanis, április 30-val lezárult egy korszak a MAOE számára (is!). Tehát jelenleg két út közül választhatunk:

1)   Saját kardunkba dőlünk és elvégezzük önmagunkon a mások által ránk kiosztott harakirit vagy....

2)   Mostantól más szemüvegen át kezdjük szemlélni a dolgot és a történteket egy ajándékba kapott lehetőségként fogjuk fel, mellyel élve átalkulhat és megújjulhat és ne adj isten még idővel akár jobbá, hatékonyabbá is válhat az érdekvédelmet tekintve a jelenlegi MAOE.

Az említett oldalon máris vannak konkrét erre vonatkozó javaslatok, felvetések, ötletek a hogyan továbbról...stb,.

Kérlek benneteket, hogy javasoljatok, vessetek fel minél több konkrétumot és ugyanakkor kezdjük meg az építő jellegű, kritikus és érdemi vitát közös dolgainkat illetően. (Ezt a vita oldalt pedig terjesszétek a kollégák között.)

Aztán pedig ha letisztult a vita, akkor cselekedjünk a kialakultak szellemében. Az új alapok és struktúra letétele után pedig végre visszavonulhatnánk műtermeinkbe dolgozni.

ITT LEHET BELÉPNI

http://forum.belsoepitesz-alkotok.hu/?q=contact

Keresse akár a webmestert

#51: - Utolsó utáni pillanat...

Teljes mértékben egyetértek, ezt kellene valahogyan megszervezni, bátran, józanul, higgadtan, hőzöngés nélkül (annak ellenére, hogy milyen felháborító az ami most történik (nemcsak velünk, művészekkel...)! Olyan hidegfejű számítással kellene fellépnünk érdekeink védelmében, ahogyan azt most eltapossák! Sajnos mi nem tartunk még ott, hogy egységesen, tudatosan összeszervezve magunkat erre képesek lennénk, de ha lenne egy " profi" csapat akik ezt vállalják, sokan szívesen csatlakoznának!

Elnök úr!
(Bízva abban, hogy a miniszteri biztos megjelenése szerény körünkben pár nap haladékot ad még tenni dolgainkat...; s ha nem, kérem tekintse levelem tárgytalannak, okafogyottnak.)

Két kérdés van ma napirenden, s e két kérdés fut itt a fórumokon is:
1. Hogyan -, milyen formában működjünk („az” után) tovább?
2. Mit tegyünk ma, amit még tehetünk?

Vagy úgy működünk majd, mint, kik megteszik mindennap napi dolgukat – és akkor megtaláljuk ennek formáját, és megtaláljuk majd mindennapi csendes munkálkodásunk során szervezeti kereteit is.

Vagy úgy működünk majd, mint kik elkerülik napi feladataikat, s a jövőt csak azért firtatják, mert megváltásnak hiszik azt a röpke enyhülést, amit a szembenézés rettenetének elkerülése hoz. Formája a hétköznapi szolgalelkűség, a csendes kollaboráció során szintén megtalálható, s tán könnyebben is kínálja ez szervezeti kereteit.

E kérdés-együttest én nem tudom másként látni, mint, hogy az egyik becsapós: gumicsont, rágódni rajta, míg letelik az idő.


Magam annyi mással együtt szintén kiállok a művészet (és szervezeti keretei) politikamentessége mellett; s én sem keverném ezt össze a kollaborációval.
Azonban nem alulról különbözik (mentes) a politikától a művészet; nem ködben botorkál bután, s örül, ha egy-egy elébe sodródó feladatban megkapaszkodva orientációra talál. Nem. Felülről különbözik (mentes) a politikától a művészet; nagyobb magasságból, fényből néz le rá – akkor is, ha ma ez nem nehéz. Dolga pedig, mert dolga egyetemleges, akad azért a politikával is. Akad. Hisz mindenkinek, még a művészetnek is, ha felelősséggel járja útját, nem árt olykor ha a lába alá néz...
,De nem csak az akadályt, csapdát, a botlás kockázatát – az aktualitásokat - találja ott... hanem – és ezekben, mi gonosz, mi fáj, épp leginkább - a jó szükségét is kell, hogy lássa, hisz ott van az: és leginkább a szükséget áldó munkájára. Nem lényege, nem is sajátja a politizálás-, de találkozhat vele, s ha találkozásait – saját történetét megtagadja: önmagát tagadja meg.

De..., ha a lábunk elé nézünk, e kérdés más metszetét sodorta elibénk most az élet...vagy lépteink vittek erre minket...egykutya... Ami most itt áll az orrunk előtt – s böki azt rendesen, nem művészetelméleti kérdés, nem is művészi hitvallás kérdése: polgárjogi kérdés az, a legcefetebb mértékig polgárjogi kérdés. Csak meggyőzés esetére fent tartva a tévedés jogát, azért vázolom, hogy látom én a helyzetet. Két részből áll ez is; no, de a felosztás lehet, hogy itt homogén:

- Akár úrijókedvemből, akár szociális érzékenységtől indítTatva, rendszeres havi fizetéssel egy kedves ismerősöm terheit enyhítem, s kifizettem már egy nagy fürdőkádra valót-, s akkor a homlokomra csapok..., majd röpke töprengés után már csöngetek , fal – ki, csempe – le, s már viszem is fürdőkádját... még mordulok egyet: nagyobbat gondoltam, hisz többet fizettem érte. Az erkölcsöt, szubtilis dimenziókat most hagyjuk; vegyük elő a PTK-t, és kérdezzük meg, mit mond az a helyzetről.
- (nem vagyok kirekesztő, itt gazdag ember fog rosszul járni) Kérdés: szegény ember megbízást kap rá – s teszi is szerződése szerint: hosszú évekig naponta ápolja, lelovagolja – működteti! – gazdag ember lovát? Mígnem egy szép nap ő is homlokára csap: hazaviszi, s azt mondja: övé a ló ... Helyesen cselekedett-e szegény ember a PTK szerint?
Komolyra fordítva a szót, az, hogy mennyi szenny, mocsok kezd – és csak kezd! – lábunk előtt napvilágra borulni e gyötrő napokban, persze, hogy elborzaszt még engem is itt kint a szélen..., de az, hogy az állóvíz középütt már felkavarodott mára már innen is jól látható.
...Az állóvíz felkavarodott - ha körbenézünk, sárosak vagyunk...
...Sárosak vagyunk, de sarat most is csak az dobálhat könnyedén, kinek van mit magáról
lekaparnia.
...Sárosak vagyunk, mert a múlt... és a munka piszka...de aki távol állt itt: az tiszta-e?
...Sárosak vagyunk, de megtisztulhat-e az kire nem tapadt a múlt ... s a munka piszka?

Az pedig, hogy felkavarodott – csak az Ön „Vészhelyzet” írása tisztességének, bátorságának, erejének (és csak ezen belül egy 9 éves hiba kijavítására tett) embert próbáló erőfeszítésének köszönhető.
Magam csak további erőt, tisztességet, bátorságot kívánhatok munkájához!
S csak kérhetem, gondoljon rám is, ha munkához, harchoz toboroz végre már!

A tisztesség: az fokozhatatlan. Vagy van, vagy nincs: megvan; sugárzik az épp eltűnő félben lévő „Vészhelyzet...” okán.

Az erő...innen úgy látszik fogy..., vagy csak az arányok rendeződtek épp át, ahogy tör felszínre a sok mocsok. Kérem Elnök úr, segítsen felszínre törni oly erőket is, melyekből méltán megszolgált erőt meríthet újra: a tagság erejét.

Bátorság ...az van, hogy ne volna, de a sárkányok egyre nőnek. Írása kellemetlen, kínos volta – sorsa – épp ebben rejlett, bátorságában: pár név, pár utaláslevelezési tartalmakra, társadalmi folyamatokra. Mondhatni ütős volt rendesen... de a sárkányok mára már felnőttek hozzá, és nagyobb sárkány több bátorságot, több nevet, dátumot, tán már több dokumentációt is kíván...Bátorságot senki sem adhat, segíthet azonban még a bizalom; ha nincs egyedül, bátrabb az ember – ismét csak mondanám: Kérem Elnök úr, bízzon a tagság erejében.

A tagság mára szintén magára maradt, bizonytalan: csak pletykákból sejti, hogy van választmánya, elnöksége, s ma már – a levétel óta - azt is csak sejtheti: van elnöke. Csak gyanakodhat a tagság – persze ki hogy teszi -, hogy intézményei most épp érte, vagy ellene dolgoznak.
Egyet tudhatott nemrég még a tagság: elnöke van. E tudás alapja, a „Vészhelyzet...” azonban pár napja már meg nem történtté tétetett.
Mintha már hallottunk, olvastunk volna ilyesmit valahol..., és a rettegett szobán kívül nincsen ma már más, Elnök úr, csak a közösség, a tagság ereje.
A tagság vár... régóta vár legalább egy nyúlfarknyi levelet Öntől, tudassa, azt, ami van.
Hogy e harcot végigharcolja-e, míg van mozdulatra esély, nem kérdem – remélem: igen.

Remélem, igen, mert mostanság összecsomósodott köröttünk a hatalmi arrogancia.
- Szőcs Géza levele
- És követi ezt a „Vészhelyzet” levétele-levétetése.
- És követi ezt a tagság hivatalos tájékoztatásának teljes hiánya.


E ködben, a tájékozatlanság ködében botorkálva, abban azért biztos vagyok, hogy a fentiek tények és hogy ezek a tények épp azt mutatják, hogy az eddigi lépések jók voltak, igen jók, korrigálódik már 1992. Ha összenézzük a „Vészhelyzetet” a Petícióval ellentmondás-értékű különbséget nem fogunk találni. A tiltakozással senkinek semmi baja – a kifejtéssel, dokumentálással, legyen bármily udvarias is, viszont kihívódott a síkra a hatalmi arrogancia. A hatalom pedig ott válik arrogánssá, hol érzékeny része érintetik.

Az irányt ez már kijelöli, részletekbe menőbb mesélése a történeteknek, nagyobb szigor az elemzésben, fokozottabb dokumentáció... csak ismétlem magam, de az egész mit sem ér, ha nincs publicitás...
A publicitás tere azonban igencsak megszűkült – kívül is, belül is egyaránt - s nem csak a levétel kapcsán... Pár napja még magam is úgy gondoltam, házalok, ahol csak bírok Elnök úr írásával, a”Vészhelyzet okán”... majd a zavar... s ma már tudom, hogy e helyzetben nem tudhatom: van-e jogom: tenni valamit.
Nem marad más, míg Ön meg nem szólal, ahogy tudok, csendben maradok... jól van ez így?


Innen én csak egy kiutat látok:
- az Elnök úr
A/ rendkívüli taggyűlést hív össze,
B/ ahol etikai vizsgálatot kezdeményez:
- Az elnökség összehangolatlan döntéseinek – jelesül a „Vészhelyzet...”
felrakásának-levételének kérdéseiről
- A tagság tájékoztatásának elmulasztásának kérdéseiről
- És biztos van még pár olyan kérdés, miről én nem tudok...
C/ az érintett funkciókat – sajátját is – ügyvezetői feladatok elvégzésére korlátozza az
etikai vizsgálat lezártáig

(Így tárgyalási moratóriumot alakíthat ki – időt kapunk rendezni soraink, a kormánybiztos meg kivárja a sorát.)

D/ saját ügyvezetői feladatinak rögzítése érdekében az alábbi kérdésekben plenáris
Szavazást kér a közgyűléstől:
- felhatalmazza-e a közgyűlés az elnököt, hogy átadja a vagyont?
- felhatalmazza-e a közgyűlés az elnököt, hogy ne adja át a vagyont?
- megtartsa-e önálló aláírási jogát erre az időre, vagy annak érvényességét a közgyűlés tagsági kontrollhoz, azaz taggyűlési jóváhagyáshoz köti?


Magam biztos vagyok benne, hogy bár elsőre kockázatosnak tűnik, de így megkapja azt a támogatottságot, erőt, melyre további munkát, harcot a „Vészhelyzet okán” már lehet alapozni: a tagság erejét.

Maradva mély kétségek között, mély tisztelettel:
Budapesten,2011.05.01.

Forgács Jenő

#334: Forgács Jenő - Nyílt levél Bauer Elnök úrnak

Elnézést, de töröltem a hozzászólásom, mert nem a megfelelő helyen tettem meg azt.

#338: - #336 Re.

Az, hogy más-más szemléleti alapon állunk hozzá a dolgokhoz jó, mert micsoda unalom lenne ha mindenki ugyanúgy gondolkozna.

Válaszolhattam volna a #337 hozzászólásra, de rá kellett jönnöm, hogy teljességgel értelmetlen szellemekkel társalogni. Ez a fórum így, hogy bárki bármit leírhat aláírás nélkül, parttalan és értelmetlen. Ezért hoztam létre a http://forum.belsoepitesz-alkotok.hu oldalt. A törlés demonstráció volt a részemről.

Ha regisztrál a fenti címen és megjelenik ott is az írása, folytathatjuk a diskurzust...

#335: - Kedves Forgács Jenő!

SEM A MAOE, SEM A MAGYAR KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZEK NINCS BENNE AZ ALÁBBIBAN!!!!!!

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Dr. Bendzsel Miklós Elnök 16 érdekképviseleti szervezettel írt alá a szellemitulajdon-védelmi jogszabályok előkészítése esetében alkalmazandó eljárásrendet rögzítő, ún. Stratégia Megállapodást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában 2011. április 26-án, a Szellemi tulajdon világnapján.

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben foglaltaknak megfelelően a Stratégiai Megállapodások annak érdekében jöttek létre, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter közvetlenül, egyben transzparens módon vonhassa be a jogszabályok előkészítésébe a jogszabálytervezet tárgyköre tekintetében tevékeny, széles társadalmi réteg érdekeit megjelenítő, illetve kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó szervezeteket, intézményeket.

A Stratégiai Megállapodások deklarált célja, hogy elősegítsék a társadalmi egyeztetést, és ez által a jó minőségű, az életviszonyoknak megfelelő jogszabályok megalkotását, valamint a jogszabállyal érintett társadalmi rétegek képviseletét a jogszabály-előkészítés során, amely nagyobb legitimációt biztosít az elfogadott jogszabályoknak. A Stratégiai Megállapodások a jövőben biztosítani fogják, hogy a jogszabályok a szakmai tapasztalatok maradéktalan figyelembevétele mellett jöjjenek létre, ezzel megalapozva a szellemitulajdon-védelem olyan magas szintű, egyben kiegyensúlyozott szabályozását, amely a hazai alkotókat és vállalkozásokat, illetve a hazai innovációs szereplőket új, a társadalom számára is hasznos és értékes szellemi alkotások létrehozatalára sarkallhatja, valamint lehetővé teszi a szellemi tulajdon mint versenyeszköz hatékony alkalmazását, hozzájárulva a kreatív iparágak fellendüléséhez.

Különös jelentőséggel bír, hogy a Stratégiai Megállapodásokat a szellemi tulajdon világnapján írták alá; a szerződő érdekképviseleti szervezetek a következők: a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda, a Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület, a Filmjus Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Előadóművészi Jogvédő Irodája, a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége, a Magyar Reprográfiai Szövetség, a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete, a Reprogress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesület, a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület, a ProArt Szövetség a Szerőzi Jogokért, a Magyar Szabadalmi Ügyvédi Kamara, a Magyar Védjegy Egyesület, a LES Magyarország a Szellemi Tulajdon Üzleti Hasznosításáért Közhasznú Egyesület, az AIPPI magyar csoportja és a Magyar Feltalálók Egyesülete írta alá.

#341: - Kedves Forgyács Jenő!

Szélnek kellene ereszteni az egész bagázst.

#343: - A MAOE sehol sincs!

MIRE GONDOLJUNK?

Arra sajnos, hogy ha a MAOE érdekvédelmi szervezetként nincsen jelen illetve sürgősen nem tesz lépéseket a másod körű becsatlakozásra az aláírókhoz, akkor azok akik ezen felsorolt szervezetknek nem tagjai csak mondjuk a MAOE-nek ill. Szövetségnek.....mindenből ki fognak szépen hullani autómatikusan.

Előbb- utóbb meg fog születni az a bizonyos képző és iparművészek helyzetére vonatkozó törvény, de az úgy lesz megcsinálva, hogy törvényi alapon ki fog zárni bizonyos alkotókat. (nem személy szerint, hanem általánosságban!)

És nem feltétlen a tehetségtelenek lesznek így kilökve. Az új leosztás ezzel a stratégiai megállapodással egyértelműen megtörtént. Tehát, villám sebesen második körben be kell csatlakozni érdekvédelmi szervezetként, hogy legalább ott lehessünk a törvények megalkotásának a társadalmi vitájánál....stb. (olvassa el kérem újra.)

Ez az idemásolt dokumentum egyébként napok óta ott van azon a bizonyos másik fórumon, melyt feltettek a besőépítészek. (én is onnan másoltam ide)

Tessenek átballagni, mert érdemes volna. A jelen 5 tagú ideiglenes elnökségnek is fontos volna a tagságtól konkrét visszajelzéseket elképzeléseket kapnia arról, hogy hogyan akar tovább létezni.