Mentsük meg a magyar felsőoktatást!

Mivel a gyereklétszám évről évre nő és a tehetséges diákok aránya sem változik, teljesen logikus, hogy kevesebb felsőoktatási férőhelyre van szükség. Már régen meg kellett volna lépni a csökkentést, miután a "Ratkó gyerekek" generációja kifutott.

aláírtam, de ez így, ennyi aláírással, ilyen szervezetlenséggel és amatőrizmussal, ahogy mondani szokták,

lófasz és esti fény. értelmetlen. miközben ezt a sok kártékony állatot, Maruzsával az élen, a picsába el kéne

zavarni már. Nem is beszélve a jól képzett autószerelőről, aki a duális képzésen kívül semmi mást nem képes

hajtogatni.

Bónus Tibor

Mert úgy gondolom, a közpénzeket inkább a fiatalok oktatására, az egészségügyre, és a lemaradók felzárkóztatására kell inkább fordítani, mint díszburkolatok félévenkénti ismételt lerakására, kényúri rezidencia építésére, és kertvégi stadionépítésre egy nemlétező sport számára.

#4: -  

 Ez a megjegyzés iszonyúan összemos generációkat, rendszereket, felsőoktatás-koncepciókat. Ugyan mikor volt egyetemista korú a Ratkó-generáció? A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején? Amikor egyébként is minimális létszámmal működött a felsőoktatás, a szocializmus híresen értelmiségellenességéből következően? Nem mintha most nem látnánk ugyanezt. Viszont mostanra az is nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság átrendeződése miatt mégiscsak szükség van a nagyszámú diplomásra.

#4: -  

 Nem.

#7: vendégn - Re:  

 Akkor születtek... A 70-es években volt egy generációs robbanás, ennek megfelelően bővítették a 90-es évek végén, 2000-es évek elején a férőhelyeket, de ma már ezek csak úgy tölthetők fel, ha olyan kevésbé tehetséges fiatalokat iskoláznak be, akik ugyan nagy nehezen elvégzik, de a munkáltatók nem tudnak mit kezdeni velük, mert alkalmatlanok, így vagy munkanélküliek lesznek, vagy elmennek betanított munkásnak. Ezeknek az embereknek a képzése pénzkidobás! Viszont szakmunkásokban hiány van, de mivel mindenki diplomát akar, még ha nincs hozzá kellő értelmi képessége, akkor is, a szakmunkás képzésben hiányoznak. A végén diplomával mennek el gyártósorra, vagy külföldre kukoricát címerezni, tehát a képzésük teljességgel felesleges volt.

Az érem másik oldala ott látszik leginkább, mikor felvételiztetjük egy munkahelyre, de még egy sima szakmai önéletrajzot is képtelenek normálisan megírni, nem beszélve az irreális fizetési igényről és az emögül hiányzó szaktudásról.   

A gazdaságnak olyan diplomásokra van szüksége, akik valóban tehetségesek, nem pedig olyanokra, akik kevésbé azok, de fel kellett tölteni az üres helyeket.

Ha egy évben van 1000 fő, ebből tehetséges 5 %, akkor kell 50 felsőoktatási férőhely, de ha pár évvel később egy évben csak 600 fő van, nem változott a tehetségesek aránya, akkor két lehetősége van, vagy csökkentem a férőhelyek számát 30-ra és csak a megfelelő szintű embereket veszem fel, vagy a maradék 20 helyet feltöltöm olyanokkal, akik tudásszintjük, vagy értelmi képességeik alapján nem valók a felsőoktatásba.

 Mivel az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkent a gyerekszám, ezért teljesen ésszerű döntés ezt az oktatási intézmények létszámánál és a felsőoktatásban is figyelembe venni. Tessék gondolkodni!

#8: - Re:  

 Remélem nem jár felsőoktatásba, mert látom itt is kár az adófizetők pénzéért...  Aki képetelen az ésszerű, logikus gondolkodásra, azt felelsleges pénzkidobás felsőoktatásba beiskolázni!

#4: -  

 Vajon mit értsünk "tehetségen", "tehetséges diákon"? Ez olyan köznyelvi fordulat, amit egzakt meghatározás nélkül használni az érvelésben ebben a kontextusban öreg hiba. És mi alapján állítja, hogy a "tehetséges diákok" aránya változatlan? Ezt az állítást milyen objektívnek tekinthető adattal lehetne megalapozni? Vajon aki esélyt sem kapna rá, hogy a felsőoktatásban bizonyítson, esetleg a környezete számára váratlan módon kiugorjon addig akár rejtett képességeivel, netalán érdeklődésének megváltozásával, fokozódásával, a felsőoktatási tehetséggondozás segítségével -- az eleve meg sem érdemelné ezt az esélyt? Meglehetősen átgondolatlan, a semleges állásponton levőket pedig igencsak félrevezető érvelés ez.

#5: - Re:  

 Kedves Tibor, 

Azzal tud segteni, ha terjeszti a petíciót, illetve, ha elkezd szerevzni Ön is valamit a saját munkahelyén. Hajrá! 

#5: - Re:  

 Ja. Elnézve a ilyen peticiók támogatottságát is sikerét, tartok tőle, a magyar felsőoktatást a benne egzisztenciálisan érdekelt közreműködőktől kellene mindenek előtt megvédeni. Vagyis: becsületesebb volna bezárni a boltot. B.Á.

#4: -  

 Miközben a gyermekszám - egy éve... - növekszik, a Ratkó-gyerekek unokái, akik mostanában érnek felnőtt korba valóban kevesebben vannak,mint nagyszüleik. Azonban a hazai, felsőfokon végzettek száma még mindig _jócskán_ az Európában megszokott számoknál alacsonyabb.

A jövő a tudásalapú társadalmaké, amihez a minél magasabban - ezen belül széles látókörű tudással rendelkezően - végzett fiatal és idős/ebb honpolgárok szükségesek. Bármilyen - még akár a gúnyosan ruhatár-büfé szaknak nevezetteken is elért - felsőfokú végzettség nagyon sokkal több és jobb lehetőséget nyújt munkavégzésre, későbbi továbbképzésre, tájékozottabb részvételre országunk és a saját, civil életben.

Bárki, aki a több tudás megszerzésében megakadályoz másokat, alávaló, szégyentelen személy vagy akár csoport, mint azok a népképviselők, akik erre vállalkoznak.

#11: - Re:  

 A bizonyítás helye a felvételi vizsga és nem a követelményt kell lejebb vinni, azért, hogy feltöltsük a helyeket, hanem annyi embert kell felvenni, még ha a helyek egy része üresen is marad, aki eléri azt a szintet, ami biztosítja, hogy nem elégségessel fog egy 3 éves szakot 8 év alatt elvégezni. Az elmúlt években voltak olyan szakok, ahol a felvételint elért egyébiránt más tekintetben elégséges szint alatti pontszámmal is be lehetett kerülni, mert ennél a szintnél lehetett feltölteni a létszámot. 

Mindenkinek van rá min. 12 éve, hogy megcsillogtassa a képességeit, ha addig nem sikerült, felesleges tovább próbálkozni. Ezeknek az embereknek arra van képességük, hogy szakmát tanuljanak és ezirányú képzést kell számukra biztosítani, nem pedig olyat, ahol sosem lesznek jók.

#14: Ghanima - Re:  

 A felsőfokú végzettség nem csak az ingyenes szakokat jelenti. A végzettség pedig nem azonos a tudással! Miért kéne ezt a társadalomnak finanszírozni? Akinek nincs hozzá megfelelő képessége, az fizesse ki a tandíját.

#9: - Re: Re:  

 Ezzel csak az a probléma, hogy lassan a WC-s nénitől is diplomát kérnek- ha még is foglalkoztatják a nélkül akkor meg kiszúrják a szemét 60 ezerrel. Nem véletlenül tolonganak annyian az egyetemek kapujában- mert a papírt fizetik meg és nem a szaktudást!
Saját tapasztalat! Érettségim és két piacképes technikusim van, de vidéken élek. Kapok nettó 100 ezret- ebből tartson el valaki egy négytagú családot. Elköltöznék a fővárosba, de a házamat nem tudom eladni-ugyan ki jönne ide lakni. Csak úgy meg nem fogom itt hagyni, hogy széthordják.
Ha lenne diplomám a főnököm többet fizetne. Előbb a munkaadóknak kellene elmagyarázni, hogy a szakmunkás is van annyira értékes mint a diplomás mert valakinek az eszterga gépet is kezelnie kell!

Szép meg jó ez a petíciózás meg vonulgatás a városban, de könyörgöm! 
Elértünk már ezzel valamit. 
Ma olvastam, hogy sok helyen kirúgják a közalkalmazottakat és közmunkásként kevesebb fizetésért veszik vissza őket ugyan abba a pozícióba!  Ez csak roszabb lesz. Nem kellene végre egy kis forradalmat kirobbantani- abból talán értenének a honatyák!

#13: - Re: Re:  

 Csakugyan, felesleges a felsőoktatás. Értelmes észrevétel. ;)