Filmes alkotók állásfoglalása a hiteles történelmi filmek szükségessége és a hazai filmgyártás reformja ügyében

Egyetért-e Ön azzal, hogy szükség van hiteles történelmi filmekre, illetve a hazai filmgyártás és forgalmazás azonnali reformjára?

A Petíciónk alapja egy szakmai állásfoglalás, amelyet Deák-Sárosi László filmesztéta és Jelenczki István filmrendező fogalmazott meg, és Bicskei Zoltán, Dárday István, Jankovics Marcell, Olasz Ferenc és Puszt Tibor filmrendezőkkel egyeztetésben, az ő aláírásukkal teszünk közzé. A Petíciót aláírhatják ezen az oldalon filmes alkotók, társművészti alkotók, illetve pártolóként bármely magyar, illetve külföldi állampolgár, aki egyetért az állásfoglalással és a benne foglalt követelésekkel.

Az állásfoglalás szövege:

A Szent Korona és Boldogasszony Szűz Mária országában - Állásfoglalás a Magyar Nemzet hiteles történelmét, a magyar nemzeti öntudatot megerősítő történelmi játék- és dokumentumfilmek készítéséért

Hunyadi János kormányzó V. Miklós pápához írt leveléből, 1448. szeptember 17-én: „A szabadság gondolatán kívül egyebünk sincs már, csak a fegyver és a bátorság, hiszen sokszor kerültünk végveszélybe, de bármekkorák is voltak a csapások, inkább tűrtük, semhogy rabok legyünk, és a hitünket drágábbnak tekintettük az anyagi károknál. Hát nincs-e elég okunk a fájdalomra, mert nincs kegyetlenség, amit el ne követtek volna rajtunk, és soha se lesz vége, akár győzünk, akár vesztünk, az ellenség a nyakunkon marad, mert gyűlölete túltesz még erején is.” 

A nándorfehérvári győzelem a Magyar Nemzet világra szóló, fényes csillaga, amely bizonyítja a Magyarság küldetésének, az Igazság képviseletének beteljesítését, a Gonosz elleni győzelmet.

Állásfoglalásunk nem személyes indíttatású, hanem a Kárpát-Haza szellemi öntudatának elemi megmaradását szolgálja! Elég volt a magyar történelem meghamisításából! Elég volt a Magyar Nemzet hiteles öntudatának megkérdőjelezésből!

Elég volt a Magyarság meggyalázásából! A Magyar Nemzet történelme, műveltsége, kultúrája népművészete, anyanyelve iránti elkötelezettség, fölötte áll a mindenkori pártpolitikának.

A Szent Korona és Boldogasszony Szűz Mária országában, aki nem büszke arra, hogy magyar; aki nem büszke arra, hogy több ezer éves történetünkben, történelmünkben megmaradtunk; aki nem büszke arra a nyelvre, műveltségre, kultúrára és népművészetünkre, amely egyedülálló; az ne készítsen állami forrásból, az adófizető állampolgárok pénzéből HAMIS történelmi játékfilmet!

Nem új jelenségről van szó; 1945 és 1989 között a történelmi játékfilmek döntő többségének cselekményét gátlástalan módon radikálisan meghamisították, s kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap 2011-es létrehozása óta ez a tendencia folytatódik, s nem először merül fel – vajon betöltheti-e hitelesen kulturális hivatását ez az utóbbi éveink filmtörténelmét kizárólagosan alakító – lényegében álnok FILMALAP?

Valljuk mindazt, amit Szőts István nemzetközileg elismert filmrendezőnk 1945-ben írt a magyar filmművészet küldetését meghatározó Röpiratában, és az alábbi aktuális állásfoglalással egészítjük ki:

1. Tiltakozunk a valós történelmi tényeket meghamisító Hunyadi-film, Az utolsó bástya tervezetének forgatókönyve ellen. Hunyadi Jánosról és a nándorfehérvári csatáról csak hiteles történelmi források alapján szabad filmet készíteni, ami a magyarság, a kereszténység és Európa egyik fő eposza lehet.  A forgatókönyv megírására és film rendezésére a megbízását pályázati úton olyan alkotóknak kell adni, akik korábbi munkáikkal bizonyították szakmai és művészi alkalmasságukat, illetve hazaszeretetüket.

Lehetőségünk nyílt elolvasni, kijegyzetelni és részletesen elemezni a Magyar Nemzeti Filmalap által támogatott és a forgatókönyv fejlesztésekért felelős igazgatójának, Hegedűs Bálintnak a forgatókönyvét az 1456-os nándorfehérvári csatáról. Az utolsó bástya rekordösszegű, hétmilliárdra tervezett film minden elemében meghamisítja a magyar történelem e dicső fejezetét, és manipulatív eszközökkel rombolja a nemzeti öntudatot. A film alávetettségben ábrázolja a magyarokat, miközben 1435 és 1456 között a Magyar Királyság egyetlen darabja sem tartozott török vagy más idegen fennhatóság alá. A történet két magyar fivér testvérháborújának fiktív, minden történelmi alapot nélkülöző fejlődésregényét összeolvasztja a nándorfehérvári csatával, mintha a magyar széthúzáson és a véletlenen múlott volna annak végkimenetele. A tervezet nevetségessé teszi a magyar hősöket, a kitalált Csikó és Kócos testvérpárt és Hunyadi Jánost is; deszakralizálja a Szent István óta hazánk egyik fő jelképének számító Szűz Máriát a kis Jézussal (Regnum Marianum); illetve új, profán, tényektől független jelentést ad a déli harangszónak, ami viszont ezzel ellentétben a pápa által elrendelten több mint fél évezrede hirdeti a Hunyadi János és a magyarok győzelmét a hódító oszmán török (muszlim) hatalom fölött. További részletek: https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/2018/12/05/az-utolso-bastya-forgatokonyve-a-tortenelemhamisitas-mintapeldaja/65895/

2. A Fenntartó, az MNV ZRT. Felügyelőbizottsága szakmai vizsgálat alapján vonja meg a bizalmat a Magyar Nemzeti Filmalap vezetésétől, öttagú bizottságától, amennyiben a vizsgálat is igazolja, hogy a hatályos Filmtörvény paragrafusait, különösen a 8. és a 9. §-t az alapítás óta folyamatosan megsértik. 2011 óta nem készültek a támogatásukkal a nemzeti öntudatot erősítő filmalkotások, és az ilyen jellegű filmterveket és szinopszisokat lesöpörték az asztalról. Közpénzből a közszolgálatiság értelmében nem közösségellenes ideológiájú filmek elkészülését kell támogatni, és nem is elsősorban szórakoztató filmeket, hanem a nemzeti identitást erősítő, egyben művészileg színvonalas alkotásokat.

3. A Törvényhozás a szakma elismert képviselőinek bevonásával készítsen el új állami filmes finanszírozási rendszert, amely nem egyetlen ember és nem egyetlen (öttagú) bizottság kezébe adná a döntés jogát, hanem legalább három vagy négy olyan műhelyt hozzon létre, amelyek különböző esztétikai felfogás alapján támogathatják a művészileg értékes és a magyar nemzeti öntudatot erősítő filmes alkotásokat. Meglátásunk szerint a történelmi filmek gyártását nem a televíziós produkciók között kell megoldani. Igényes és kellő színvonalon finanszírozott játékfilmek és dokumentumfilmek készítését olyan műhelyekre kell bízni, amelyek a filmek gyártási és a forgalmazási lehetőségeihez teljes körűen hozzájutnak.

4. Az új Filmtörvény garantálja azt is, hogy a források elosztását végző filmszakmai bizottságok tagjai önmaguk számára ne adhassanak megbízást!

5. Szerintünk kiemelten fontos egy állami, a profit és a külföld befolyásától mentes országos mozihálózat létrehozása, amely nem idegen érdekeket kiszolgáló ideológiák szerint válogat a kínálatból, hanem minden értékes magyar filmnek megadja az országos bemutatás és forgalmazás lehetőségét.

KÁRPÁT-HAZA 2018. december 5–17.

Az állásfoglalást írta és szerkesztette:
Deák-Sárosi László, filmesztéta
Jelenczki István, filmrendező, fotó- és képzőművész

A nyilatkozatot aláírták:
Bicskei Zoltán, filmrendező
Dárday István, filmrendező
Jankovics Marcell, filmrendező, művelődéstörténész, illusztrátor
Olasz Ferenc, fotográfus, filmrendező
Puszt Tibor, filmrendező

A filmes alkotók, a társművészetek képviselői és bármely magyar vagy külföldi állampolgár támogató aláírását várjuk itt, a Peticiok.com oldalon.

Dr. Deák László (publikációkban Deák-Sárosi László), filmesztéta    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével