Legyen joga az önkormányzatoknak dönteni a kerti hulladék megsemmisítéséről!

Tisztelt Polgártársak!

Az avarégetés - kimondva vagy kimondatlanul - a kártevőirtás, a hulladékmegsemmisítés, a talajtrágyázás ősi eszköze.

Az avarégetés helyébe javasolt megoldások a füst „kártételéhez” képest sokkal több kárt okoznak.
A településeknek a helyi elvárások szerint legyen joga választani a biológiai földművelés, kertgondozás és a vegyszeres technológia között.

Kérjük az Országgyűlést, még hatálybalépés előtt vonja vissza a 2020. évi LI. törvény 7. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezését.

Ne hagyjuk, hogy a globalizmus "civil" szervezetei agitátorai téveszméken és a média álhírésztelesein keresztül irányítsák életünket!
Kérem, írja alá ezt a petíciót, és az eddig írott szöveg másolatának kíséretében ossza meg ismerőseivel a felhívást. Amennyiben módjában áll, hirdetési támogatásokkal növelje a petíció látogatottságát.
Kellően elegendő aláírás esetén eljuttatom az Országgyűléshez, a kormányhoz.

Dr. Tóth Béla
ny. hatósági légzésvédelmi vizsgálóállomás és tud. oszt. vez.

Indoklás

1. Tévhit, álhír az, hogy a lakossági szilárd tüzelés a legfőbb légszennyező.
Különösen azóta, hogy az ország fűtését átállították földgáz alapúra, az ipar és a közlekedés mellett elenyésző a lakossági légszennyezés. Vajon miért csak az ipari, közlekedési gócpontokban van mindig szmogriadó? Ráadásul a riadóztatási határértékeket kétszer-hússzor alacsonyabbra vétették a lobberek, mint amit a dolgozónak napi nyolc órán keresztül egy életen át el kellene viselnie. Ez a táblázat hasonlítja össze a hiteles adatokat Egy levegőszennyezettséggel foglalkozó szakirodalom az egészségre leginkább káros füstgáz összetevőről ezt írja: „Európában 2005-ben az antropogén NOx kibocsátás 40 %-a a közlekedésből származott, 22 %-a erőművekből, 16 % ipari folyamatokból, 15 % nem közúti közlekedésből és 7 %-a a háztartások kibocsátásából.”
A legveszélyesebb füstgáz a szén-monoxid. Ez okozza a füstgázmérgezést. De ez gyorsan szén-dioxiddá oxidálódik. De hányszor hallott arról, hogy a nyílt térben kerti hulladékot égető ember füstmérgezést kapott? Soha! Nemhogy a kényeskedő szomszéd.
A szén-dioxid a mai élővilág lételeme. A növényvilág abból állította, állítja elő az oxigént. A levegő páratartalma többszörösen „üvegházhatású”. A német eneregiatermelés 52 %-át, Lengyelországban a 89 %-át, Romániában 40 %-át égetéssel állítják elő, akkor mi, a kicsik miért tüsténkedünk?

2. Az égetéssel megoldott kártevőirtás helyett a vegyi védekezés fokozódna.
A vegyi kártevőirtás sokkal egészségkárosítóbb, mint a füst. Csak kevésbé észrevehető, kevésbé bizonygatható. Szakmai orgánumokból származó összeállítás található ide kattintva .

3. Az avar, mint hulladék szelektív begyűjtése látszatmegoldás;
- az avarban és a levágott fertőzött növényi részekben lévő és áttelelő kártevők a szemétdombon is szaporodnak, fokozzák az inváziókat,
- a biomassza erőművek füstgáza annyiban más, hogy más orra alá füstöl, nagyobb dózisban,
- a begyűjtéshez és elszállításhoz elégetett gázolaj plusz, fölösleges levegőterhelés,
- a szemétdombjaink majd nem műanyaggal, hanem kerti hulladékkal telnek be korán, a terület a hosszú korhadás miatt sokkal később lesz újra használható.

legszennyezes.gif

4. Az égetés helyébe javasolt komposztálás közel sem teljes értékű.
Belterületi udvarokban, parkosított kertekben nem biztos, hogy van rá elegendő hely. A kártevők szaporodásának elősegítője, hiszen nekik mindegy, hogyan hívják a helyet, ahová kerültek. A jótékonynak feltüntetett „pasztörizáló” hőmérséklet csak azután jön létre, amikor az utódok már szétszéledtek. Ide kattintva talál egy összefogalalót a szakmai portálokon megjelentetett írásokból arról, mi miért káros a komposztra.

5. A környezetvédelmi törvényeket módosító 2020. évi LI. törvény 7. §. (2) bekezdése mindössze ennyit mond:
2021. jan1-től „Hatályát veszti a Kvt. 48. § (4) bekezdés b) pontja.”
Lehet, hogy ezért siklott el fölötte a szeme sok vidéki képviselőnek a rengeteg más apró módosítás között. De a média azonnal hírül adta „Tilos lesz az avarégetés”.

A Kvt, azaz az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól így megszüntetett rendelkezése:
„48. § (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: ...
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása,”

Ugyanakkor a kerti avar égetését az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról korlátozza:
„225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”

Azaz ez-idáig az önkormányzati jogszabály rendelkezhetett másképp.
A valóban közérdekű megoldás az lenne, ha hatástanulmány ismertetése mellett népszavazással, helyi lakossági konzultációval döntenének az égetések sorsáról. Mert a hisztériázók hangja mindig erősebb a közösségi akaratnál.
Például a törvény a tarlóégetést több cikkelyben, részletesen szabályozza, ami most okafogyottá lenne. Pedig a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi ökológiai elismerést kapott „Az égetés, mint alternatív gyepkezelési módszer„" című cikke többek között ezt írja: „olyan területen javasolható az égetés, ahol az a természetes ökoszisztéma részét képezi, vagy a múltban hagyományos kezelésként jelen volt”.

A törvénymódosítás a koronavírus járvány március 11-től június 18-ig tartó vészhelyzeti időszakában, június 3-án, rengeteg más között lett megszavaztatva. Amikor a képviselőknek a figyelmét számos más fontos feladat kötötte le.

6. A laikus lakosság, a Zöldek, a politikusok, kormánygépezetek és megélhetési „tudósok” gondolkodását az olajlobbi és a vegyi gyárak lobberei térítik el a természetestől, a tudományosan alátámasztottól. Kihasználva minden hisztériára okot adó momentumot. Amint itt az indoklásban bemutatásra került, ha valaki mélyebben körülnéz a szakmai orgánumokban, megláthatja, mi az, amiben valóban egyetértés van a szakemberek között.

Megfigyelési adatok éppen azt bizonyítják, hogy az évezredes hagyományok durva megváltoztatása nem várt kedvezőtlen hatásokkal jár. Szemben azzal az állítással, miszerint az erdőtüzek gyakorisága és nagysága a klímaváltozás következménye. Ausztráliában, Kanadában az őslakosság a pusztító erdőtüzeket megelőzendő, az aljnövényzet ellenőrzött felégetésével védekeztek.

 

Petíció aláírása

Az aláírással engedélyezem Dr. Tóth Béla, hogy az aláírásomat átadja azoknak, akik ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkeznek.


VAGY

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy nem tudja megerősíteni az aláírását az erre az üzenetre való válaszadással.




Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...

Facebook