Áfamentes közös képviseletet, katás szakembereket a társasházaknak!

Amennyiben egyetért az alábbi petícióval, kérem, írja alá! Ha egyetért, és Ön közös képviselő vagy lakásszövetkezeti elnök, segíthetné az ügyet azzal, hogy továbbítja minden tulajdonosának a petíciót hírlevélben!

Bízunk benne, hogy kellő számú aláírás összegyűjtése után a kezdeményezés elegendő figyelmet kap, és eljut a megfelelő illetékesekhez – elsősorban a Pénzügyminisztériumhoz, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, valamint a lakásügyért felelős államtitkárságokhoz –, hogy érdemi párbeszéd indulhasson a jogszabályi környezet mielőbbi módosításáról.

Petíció a társasházkezelői és közös képviseleti szakma adózási környezetének reformjáért

Alulírott – mint a hazai társasházak jövőjéért és fenntarthatóságáért aggódó magánszemély –, valamint a petícióhoz csatlakozó társasházkezelő szakmai képviselők, szolgáltatók és társasházakban élő tulajdonosok azzal a kéréssel fordulunk a kormányhoz, hogy az új gazdasági és lakáspolitikai intézkedések keretében vizsgálják felül a társasházak és a közös képviseletek adózási környezetét.

A hazai lakásállomány jelentős részét kitevő társasházak fenntartása, állagmegóvása és modernizációja nemzetgazdasági érdek. Jelenleg azonban a társasházak működését olyan adózási és adminisztratív terhek nehezítik, amelyek indokolatlan többletköltséget jelentenek a lakóközösségek számára, miközben forrásokat vonnak el az épületek fenntartásától, korszerűsítésétől és biztonságos üzemeltetésétől, és gátolják a közös képviseleti szakma minőségi fejlődését.

Ezen anomáliák feloldása érdekében két kulcsfontosságú intézkedés bevezetését indítványozzuk:

1. Értékhatár nélküli, tevékenységre vonatkozó áfamentesség a közös képviseleti, társasházkezelői szolgáltatásokra

Kérjük, hogy a biztosítási vagy a pénzügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan a társasházkezelés és a közös képviselet ellátása is kerüljön be az értékhatár nélküli, tárgyi áfamentes szolgáltatások körébe.

• A jelenlegi helyzet: A társasházak mint lakóközösségek végső felhasználónak minősülnek, így a szolgáltatások után megfizetett áfa visszaigénylésére nincs jogszabályi lehetőségük. A közös képviseleti díjra terhelt 27 százalékos általános forgalmi adó közvetlenül a lakosságot sújtja, és a társasházak gazdálkodásában egyértelmű holtteherveszteségként jelentkezik, tehát olyan többletköltségként jelenik meg, amely csökkenti az épületek üzemeltetésére, karbantartására és felújítására fordítható forrásokat.

• A javaslat hatása: Az intézkedés révén a közös képviseleteknél olyan szabad források szabadulnának fel, amelyek a lakóközösségek nettó terheinek növelése nélkül biztosítanák a megnövekedett szakmai elvárások finanszírozását. Fontos szempont tehát, hogy ez lehetőséget teremtene arra, hogy a lakóközösségek többletteher nélkül magasabb színvonalú szolgáltatást, gyorsabb ügyintézést és biztonságosabb üzemeltetést kapjanak, miközben a közös képviseletek is képesek lennének megfelelni az elmúlt években jelentősen bővülő szakmai és jogszabályi kötelezettségeknek. Ez a többletforrás – a teljesség igénye nélkül – az alábbi területeken garantálná a szakmai terhek kiegyenlítődését:

  • A válaszidő radikális csökkentése: Lehetővé válik a megfelelő létszámú és kvalifikált munkaerő megtartása és megfizetése, amely az azonnali és hatékony ügyfélkezelés alapfeltétele.

  • Megnövekedett adminisztratív és törvényi kötelezettségek teljesítése: Az utóbbi évek jogszabályi változásai olyan adminisztrációs és szakértői kapacitást követelnek meg a képviselőktől, amely a jelenlegi díjstruktúrák mellett egyre nehezebben kigazdálkodható. Ezek közé tartoznak például:

    • Karbantartási és üzemeltetési dokumentáció: A 6 lakásosnál nagyobb társasházak esetében a kötelező szervizkönyv vezetése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben előírt épületüzemeltetési és szervizkönyv-vezetési kötelezettségek alapján (különösen: 2023. évi C. törvény a magyar építészetről, 182. § c) pont; az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet).

    • A társasházakban üzemelő beépített tűzvédelmi, gépészeti és életvédelmi berendezések kötelező időszakos felülvizsgálatának, karbantartásának és dokumentálásának nyomon követése, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése (az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet [OTSZ]).

    • Energetikai kötelezettségek: Az épületgépészeti rendszerek kötelező energetikai felülvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségek, a 70 kW névleges hasznos teljesítmény feletti fűtési, illetve légkondicionáló rendszerek rendszeres, független energetikai felülvizsgálata és a vonatkozó jelentések kezelése (különösen irányadó: a 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet, továbbá az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet).

    • Távleolvasás és elszámolási kérdések: A fűtési és melegvíz-költségmegosztók, valamint a fogyasztásmérők kötelező, távleolvashatóvá tétele és az ahhoz kapcsolódó, egyre gyakoribb és részletesebb fogyasztói tájékoztatási kötelezettség (a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény; a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv [EED]; a 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról).

  • Digitalizációs és modernizációs fejlesztések finanszírozása: A hatékony társasházkezelés ma már elképzelhetetlen korszerű, mesterséges intelligenciával támogatott ingatlankezelési szoftverek, felhőalapú feladatkezelők és transzparens ügyfélkapcsolati rendszerek nélkül. A digitális szervizkönyvek vezetése, az automatizált pénzügyi riportolás és az online hibabejelentő platformok bevezetése óriási informatikai beruházást igényel a képviseletek részéről, amelynek fedezetét az áfamentesség teremthetné meg.

  • Adatvédelmi (GDPR) megfelelés és jogi védelem: A társasházi kamerarendszerek üzemeltetése (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény), a tulajdonosi adatbázisok naprakész, biztonságos kezelése és az adatvédelmi incidensek kötelező bejelentési eljárása rendkívüli informatikai és jogi költséget jelent (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete [GDPR]; az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény [Infotv.]).

  • Szakmai önszabályozás és kamarai működés: Egy jövőbeli kötelező szakmai kamara felállítása esetén az ágazat vállalkozásai képesek lennének kitermelni a kötelező regisztráció és a megfelelő fedezetű szakmai felelősségbiztosítás költségeit, amely a társasházak és a tulajdonosok számára a legfontosabb anyagi és jogi garanciát jelentené az esetleges károkozásokkal szemben.

2. A társasházak magánszemélyként való kezelése a kisadózói (kata) szabályozás szempontjából

Kérjük annak megvizsgálását, hogy a társasházak részére nyújtott, épületfenntartást szolgáló szolgáltatások (pl. karbantartás, takarítás, közös képviseleti tevékenység) esetében a kataszabályozás külön kivételt biztosítson, vagy a társasházak e körben ne minősüljenek a kifizetőkre vonatkozó korlátozás alá eső megrendelőnek, így a kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók is szabályosan számlázhassanak a társasházaknak.

Ennek indokai a következők:

• A lakóközösség nem profitorientált vállalat: A társasház jogi értelemben magánszemélyek tulajdonának közös fenntartására létrejött forma, nem pedig gazdasági tevékenységet, profitszerzést folytató cég.

• Súlyos szakemberhiány a kisebb javításoknál: A kataszigorítások óta a társasházaknak egyre nehezebb szerelőt találni a kisebb karbantartási munkákra (zárcsere, egy villanykörte kiégése, kisebb csőtörés). A nagyobb, nem katás cégek a kiszállási díjaikkal és rezsióradíjaikkal irreálisan drágává teszik az apróbb hibaelhárításokat, ami a közös költség drasztikus emelkedéséhez vezet.

• A feketegazdaság visszaszorítása: Ha a kisebb karbantartó, takarító, kertgondozó vállalkozók legálisan, katás számlát adva is dolgozhatnak a házaknak, azzal fehéredik a gazdaság, és átláthatóbbá válik a házak gazdálkodása.

• Az épületállomány megóvása: A megfizethető szakemberek hiánya sok esetben a karbantartások halasztásához vezet, ami hosszú távon a hazai épületállomány gyorsabb amortizációját eredményezi.

A reformtól várt eredmények

A fenti két lépés érdemi állami ráfordítás nélkül hozna azonnali minőségi ugrást a társasházak életében:

• Épületállomány műszaki állagának javulása: A társasházak számára elérhetőbbé válna a rendszeres karbantartás és a megelőző üzemeltetés, amely csökkentené a nagyobb műszaki meghibásodások és rendkívüli kiadások kockázatát, valamint hozzájárulna a hazai lakásállomány értékének megőrzéséhez.

• A legális szolgáltatások arányának növekedése: A kisebb karbantartási, javítási és üzemeltetési feladatokat végző vállalkozók számára ismét vonzó és szabályos piaccá válhatna a társasházi szektor, ami hozzájárulna a gazdaság fehéredéséhez és az átláthatóbb működéshez.

• Minőségi munkaerő megfizetése díjemelés nélkül: A felszabaduló forrásokból a közös képviseletek képesek lennének versenyképes bért kínálni a munkatársaknak, megállítva a szakmát sújtó fluktuációt és munkaerőhiányt.

• Gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgálás: A jobb munkaerő és az informatikai rendszerekre fordítható többletforrások (digitalizáció) révén drasztikusan csökkenhet a tulajdonosok felé történő válaszadási és hibaelhárítási idő.

• Szakmai anyagok és edukáció: Lehetőség nyílna a tulajdonosok számára készített szakmai tájékoztatók, útmutatók és edukációs programok kidolgozására, amelyek elősegítenék a tudatosabb és felelősebb társasházi működést.

• A szakma önszabályozása: A megerősödő szektor megteremtené annak pénzügyi és szakmai alapját, hogy a jövőben akár egy kötelező kamarai tagság – és ezzel egy garanciális, ellenőrizhető szakmai sztenderd – is létrehozható legyen, ami a tulajdonosok legnagyobb biztonságát szolgálná.

Budapest, 2026. június 24.

Tisztelettel:

Gáts Bence (magánszemély, a petíció indítója)