Dr Ángyán József

Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Nem erre a földtörvényre várt a vidék !

2013-05-28 06:47:04

Nem erre a földtörvényre várt a vidék

Budapest, 2013. május 24. – A jogállamisággal nehezen összeegyeztetőnek tartja több civil szervezet az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága által szerdán elfogadott módosító indítványokat, melyek lényegében egy új földforgalmi törvényjavaslatot terjesztenek be. A rendelkezésre álló kevés időben ugyanis szinte lehetetlen módosító indítványokat beterjeszteni a tervezethez és érdemben megvitatni azokat. Az új szabályozási tervezet jelenlegi formájában továbbra sem ad megfelelő garanciákat a helyi közösségek földhözjutására, a környezet- és természetvédelmi szempontból is fenntartható gazdálkodás előnyhöz juttatására, alkalmatlan az életképességi és a foglalkoztatási szempontok figyelembevételére. A civilek szerint az indítvány továbbra is lehetőséget biztosít a nagybirtok terjeszkedésére.

A földforgalmi törvény tervezetét szerdán a mezőgazdasági bizottság, egy a minisztériumban készült módosító javaslat formájában teljesen átalakította – valójában egy teljesen új normaszöveget terjesztett elő, az előző visszavonása nélkül. A tervezetről jövő hét elején részletes vita lesz, majd a kormány szándéka szerint június elején fogadja el Parlament. A civil szervezetek megütközéssel fogadták, hogy a társadalom és a képviselők néhány napot kapnak az új szöveg tanulmányozására és javaslatok megfogalmazására.

A földforgalmi törvénnyel kapcsolatban korábban több állásfoglalást kezdeményező civil szervezetek képviselői aggályaikat péntek reggel a Vidékfejlesztési Minisztérium jogi helyettes államtitkárával, Simon Attilával is ismertették. Jelezték, hogy az újraírt földforgalmi törvénytervezet – egyes pontokon észlelt kedvező irányú módosulása ellenére – továbbra sem elfogadható a civilek számára a ma ismert formájában, mivel koncepcionális ellentét van a civilek javaslatai és a minisztériumi tervezet között. Nehezményezték, hogy a márciusi ígéretek ellenére csak most jutottak hozzá a civilek a dokumentumhoz.

Molnár Attila, a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hiányolja, hogy az ígéretekkel szemben nem került a Parlament elé az üzemszabályozási törvény tervezete, jóllehet, a külföldiek földzsákmánylását nehezítő, a nagybirtok lebontását segítő szabályokat annak kellene elsősorban tartalmaznia. Így a földforgalmi törvény hatásossága kétséges.

Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke fontosnak tartja erősíteni a helyi földbizottságok szerepét. Csak akkor tudnak érdemi hatást kifejteni a bizottságok a birtokstruktúrára, ha a haszonbérleti ügyekben is felléphetnek. Emellett lényeges, hogy csak azok a gazdálkodók legyenek a bizottságok tagjai, akik helyben laknak, illetve helyben van a gazdaságuk központja.

Roszik Péter, a Biokultúra Szövetség alelnöke elmondta, hogy a civilek javaslatokat fogalmaztak meg az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrenddel kapcsolatban. Az aktuális bérlő, előhaszonbérleti jogait hátrébb kell rangsorolni, a helyben lakók érdekében, mert ha ez nem történik meg, a mai torz birtokstruktúra megmerevedik. A civilek javasolják, hogy az ökológiai gazdálkodók is elővásárlási, előhaszonbérleti jogot kapjanak.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet továbbra túlzottan kedvez a nagybirtokoknak. Magasnak tartják a tervezetben szereplő 1800 hektáros birtokmaximumot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a családtagok által birtokolható összes és egy település határára vonatkozó korábbi birtokmaximumok eltűntek a tervezetből. Az ügyvezető szerint erősíteni kellene a fenntartható földhasználat szempontjait is a törvényben.

A civil szervezetek részletes javaslataikat a Kormány és az Országgyűlés felé is megküldik, bízva abban, hogy az ország vezetése még meggyőzhető arról, hogy a helyi közösségek, a fenntartható gazdálkodás és a nagybirtok terjeszkedésének megakadályozása érdekében a tervezet jelen formájában nem kerülhet elfogadásra.

--
Dr. Farkas István

ügyvezető elnök

Magyar Természetvédők Szövetsége

www.mtvsz.hu

ifarkas@mtvsz.hu

Tel: +36-1-216-7297

Fax: +36-1-216-7295

mobil: +36-70-340-8801


Roszik-Fenyőházi

Tisztelt Támogatónk!

2013-05-17 10:33:10

Elkészült az agrárium szabályozásához  javasolt kiegészítések rövidített változata, melyet a mellékletben küldünk Önnek.
Kérjük, hogy lehetőségeihez mérten minél szélesebb körben terjessze.

 

A magyar agrárium szabályozásának leglényegesebb elemei

2014.-ben a földmoratórium lejárta kíméletlen versenyhelyzetet fog eredményezni a magyar földpiacon, a hazai gazdálkodók rovására. Addigra a magyar kormánynak olyan jogi szabályzást kell alkotnia, mely képes lesz megakadályozni a magyar termőterületek rohamos külföldi kézbe jutását. Ezért a Szülőföld Mozgalom teljes mértékben támogatja a Magyar Kormányhoz 2013. május 8-án eljuttatott Civil javaslatcsomagot, melyből az alábbi javaslatokat földvédelmi szempontból kiemelkedően fontosnak tartjuk:

1. Módosítani kell Uniós csatlakozási szerződésünket, mely a földet tőkeként értelmezi, és Magyarország számára kérni kell e tekintetben is az Uniós jogegyenlőség elvét, azaz hogy más Uniós országokhoz hasonlóan a magyar föld is korlátozott forgalomképességű legyen.

2. A szükséges korlátozásokat – közérdekre és mezőgazdasági okokra való tekintettel - üzemszabályozás formájában, és csak másodsorban forgalmi kérdésként kell szabályozni.

3. A helyi közösségek és az állam szerepét erősíteni kell: forgalomképtelenné kell nyilvánítani a jelenleg állami és önkormányzati tulajdonban lévő területeket. A helyi közösségeknek kell dönteniük a föld használatáról, és az állami intézményeknek kell ellenőrizni a földvédelmi szabályok betartását.

4. Törvénybe iktatni, végrehajtatni és ellenőrizni kell az „egy földműves – egy mezőgazdasági üzem” elvet. Egyértelmű és megkerülhetetlen felső birtokhatárokat kell alkotni mind a földtulajdon, mind a földhasználat terén. A szabályozás végrehajtását össze kell kapcsolni az agrártámogatásokkal.

5. A zsebszerződések felszámolására külön apparátust kell felállítani, egyszemélyes felelős vezetővel.

6. A település teljes gazdaközösségéből álló helyi földbizottságoknak minden földtulajdonlást és földhasználatot érintő kérdésben döntési jogot kell biztosítani.

Szükségesnek látjuk a civil dokumentumot két további, a földforgalmat közvetve érintő, de a hazai agrárium szempontjából nagyon is lényeges elemmel bővíteni:

7. A kisgazdálkodók piaci versenyhelyzetének erősítésére lehetővé kell tenni beszerzési, feldolgozási és értékesítési szövetkezetek létrejöttét, az ehhez szükséges törvényi és finanszírozási háttérrel, országos hitelszövetkezeti háló létrehozásával.

8. A fiatal, pályakezdő és családot vállaló gazdák, valamint a fenntartható módon gazdálkodók támogatását előtérbe kell helyezni – ehhez az NFA működését átláthatóvá kell tenni, és hatékony, a legkisebb problémákra is odafigyelő, alulról szerveződő tanácsadó-érdekképviseleti rendszert kell alkotni.

A Vidék Magyarországának talpra állításához, erőforrásaink – köztük a termőföld – hosszú távú megőrzéséhez szükség van a nemzet aktív szerepvállalására, ezért kérjük, aláírásával támogassa a fenti javaslatokat, vagy jelezze egyetértési szándékát a szulofoldmozgalom@gmail.com e-mail címen!

Bp. 2013. 05.15.

Dr. Molnár Attila

Magyarországért Egyesület, Szülőföld Mozgalom


Roszik-Fenyőházi

MEGHÍVÓ

2013-05-11 06:55:33

Kedves Barátaink!

Még van lehetőség jelentkezni a május 15-i konferenciánkra, amely a föld ügyekkel kapcsolatos.

A konferencián ismertetni fogjuk a földügyekkel foglalkozó civil szervezeteink közös állásfoglalását is,
amelyet ezen a héten küldtünk el a Vidékfejlesztési Minisztériumba.
Az állásfoglalás elérhető:
http://www.mtvsz.hu/civil_javaslatok_a_foldjogi_szabalyozashoz

Szeretettel várunk!

Farkas István
MTVSZ

------------------------------

---------------------------------------------

Meghívó
A Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom
pódiumbeszélgetést szervez
Küzdelem az erőforrásokért - a termőföld ügyek szabályozása

címmel.

 

A pódiumbeszélgetés résztvevői:

Ács Sándorné agrármérnök, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ

Gyulai Iván ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért

Roszik Péter agrármérnök, Magyar Biokultúra Szövetség

Tanka Endre egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem

Tóth Zoltán József jogtörténész

Varga István mérnök-közgazdász, Magyarországért Kulturális Egyesület

 

A pódiumbeszélgetés ideje:      2013. május 15. szerda, 10.00 óra

helye:       Aranytíz Kultúrház, 1051 Budapest, Arany János utca 10.

A beszélgetés moderátora: Dombóvári Gábor

 

A pódiumbeszélgetés után 12.30-kor a földügyekkel foglalkozó civil szervezetek bemutatják a sajtónak és a konferencia résztvevőinek a földügyi szabályozásról szóló javaslat csomagjukat.

 

A magyar kormány célul tűzte ki a termőfölddel kapcsolatos ügyek jogi szabályozásának újragondolását, tekintettel a külföldiek földvásárlási moratóriumának közelgő lejártára. Az első földforgalmi tervek heves vitát váltottak ki, amelyek után a kormány a tervezet alapvető átdolgozását és egy kapcsolódó üzemszabályozási törvény kidolgozását ígérte, azonban még nem terjesztette ezeket az Országgyűlés elé.

Milyen legyen a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek, a földvédelem és a szövetkezés szabályozása, abban a korban, amikor a természeti erőforrásokért való küzdelem erősödik? Hogyan lehet történelmi hagyományainkon alapuló, az európai uniós jognak is megfelelő törvényeket alkotni a termőföldről, amelyek biztosítják a természeti erőforrások megőrzését, a helyi közösségek és a családi gazdaságok megerősítését, egészséges élelmiszerek termelését, a föld hazai rendelkezésben tartását?

A pódiumbeszélgetésen a téma kiemelkedő szakértői mondják el véleményüket, keresnek megoldásokat ebben, a magyarság jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben.

Kérjük, részvételi szándékát az erika@mtvsz.hu emailon, vagy az 1/216-7297 számon jelezni szíveskedjék.

Szeretettel várjuk:

 

 

Kelemen András                                   Farkas István                            Molnár Attila

Magyarországért Kulturális                   Magyar Természetvédők              Szülőföld Mozgalom

Egyesület                                         Szövetsége

 

A rendezvény a Nemzeti Együttműködési Alap és az Európai Bizottság RedUSe projektje támogatásával valósul meg.

Roszik-Fenyőházi

A Szülőföld Mozgalom Alapvetése

2013-03-26 10:02:25

A Szülőföld Mozgalom Alapvetése

 

A Magyar Kormány, felismerve, hogy a vidék állapota agrárgazdasági, majd következményesen népesedési és társadalmi katasztrófával fenyeget, 2010-ben vállalta az áldatlan állapotok rendezését. A kormányprogram célja a vidék Magyarországának talpra állítása, a döntően nagybirtokokra épülő termelésszerkezet helyett a családi gazdaságok és ezek szövetkezeteinek megerősítése, ezzel egy, a jelenleginél jóval szélesebb gazda-középréteg megteremtése. A program gyakorlati megvalósításába azonban egyre több olyan elem kerül, amely ellenkezik az eredeti elképzelésekkel. A hivatalos kormányprogramot eltérítő folyamat iránya egyértelmű: központosított, nagybirtokos-nagytőkés érdek- és intézményrendszer erősítése egy vékony réteg számára, az össznemzeti érdek ellenében.

 

Az eredeti Nemzeti Vidékstratégia érvényesítéséhez szükség van a civil társadalom, a nemzet aktív szerepvállalására!

A Szülőföld Mozgalom a nemzet megmaradásáért és hosszú távú boldogulásáért tenni akaró, a Teremtő támogató erejében bízó független szervezetek, közéleti- és magánszemélyek autonóm szövetsége. Célja az eredeti Nemzeti Vidékstratégia program érvényesítése.

 

A föld nemzeti vagyon, melyről Magyarország Alaptörvénye azt mondja, hogy „… védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” (Alaptörvény, Alapvetés „P” cikk)

Továbbá: „Magyarország alkotmányos állami folytonosságát” – a múltból a jövőbe ívelő módon – „és a nemzet egységét a Szent Korona testesíti meg.” (Alaptörvény, Nemzeti Hitvallás)

Kötelességünk megóvni nemzeti örökségünket, gyermekeink, unokáink jövőjét, a Szent Korona megőrzésre, fenntartásra és művelésre ránk bízott tulajdonát, a magyar földet!

 

A Szülőföld Mozgalom nem foglal állást a kormánypártiság-ellenzékiség kérdésében, minden olyan célt támogat, amely megítélése szerint össznemzeti érdek. Ezért kötelességének érzi a Magyar Kormányt támogatni és erősíteni a Nemzeti Vidékstratégia érvényesítésében, szemben az ettől eltérítő rész-érdekkel. De éppúgy kötelességünk a nemzet érdekeit képviselni akkor is, ott is, ahol a kormány, jórészt épp ezen rész-érdekek miatt eltér a Nemzeti Vidékstratégiától!

Hiszünk Magyarország jövőjében és az összefogás teremtő erejében!

 

Budapest, 2013. március 15.

 

A Szülőföld Mozgalom aláírói és támogatói:

Roszik Péter agrármérnök, Biokultúra Szövetség, Bánfi Brigitta környezetgazdálkodási agrármérnök, Németh Zoltán Magyarok Szövetsége Gy.-M.-S. megye, Varga István mérnök-közgazdász, Magyarországért Egy., Molnár V. József néplélektan kutató, Magyarok Szövetsége, Molnár Zoltán könyvkiadó, Kovács Anita újságíró, Sinkovics Ferenc újságíró, Fenyőházi Tibor gazdálkodó, Gy.-M.-S. megye, Czeller Gábor Biokultúra Szövetség, Pongrácz Imre és Imréné gazdálkodók, Komárom-megyei Gazdatanácsok Szövetsége, Jámbor Márk KGSZ, Kocsis István író, Kelemen András külügyi szakértő, Magyarországért Egy., Mudry Péter filmrendező Magyarországért Egy., Sopow Tamás ügyvéd, Kondor Katalin újságíró, Kajner Péter Szövetség az Élő Tiszáért, Szakál Pál egyetemi tanár, Tanka Endre egyetemi tanár, Farkas István MTVSZ, Szabó Tamás gazdálkodó, Somogy-megye, Bogár László közgazdász, Benis Miklós, Jelenczki István filmrendező, Ertsey Attila építész, Élőlánc Magyarországért, Ács Sándorné biogazda, Élőlánc Magyarországért, Tóth Zoltán József alkotmányjogász, Hetzmann Róbert Váralja Szövetség, Szilágyi Zsolt mérnök, gazdapiac-szervező, Gyömrey Erzsébet, Benkő Rita, Molnár Attila Magyarországért Egy.

 

Kérjük aláírásával Ön is támogassa a Mozgalmat!

 

elérhetőség: szulofoldmozgalom@gmail.com


Roszik-Fenyőházi

szulofoldmozgalom@gmail.com

2013-03-25 11:47:13

Szülőföld Mozgalom, valamint a földforgalmi törvénytervezethez beadott állásfoglalást kezdeményező további hat szervezet (CSEMETE Egyesület, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Szövetség az Élő Tiszáért), mint társszervező meghívja Önt

Földkérdés – Sorskérdés

 

címmel megrendezett fórumára.

Helye: Hálaadás temploma — 1133 Budapest, Pozsonyi út 58.

Ideje: 2013. április 05. 17.00

 

 

A Fórum témái:

-        A Nemzeti Vidékstratégia programra épülő vidékszabályozás helyzete: földforgalmi tv., üzemszabályozási tv., szövetkezeti tv., finanszírozás, integráció, zsebszerződések

-        Beszámoló a Fazekas Sándor VM miniszterrel folytatott egyeztető tárgyalásról, a „civil” javaslatok bemutatása

-        A Szülőföld Mozgalom bemutatása

-        Hozzászólások

 

Felvezető előadások (4x10 perc):

-        Varga István, mérnök-közgazdász, Magyarországért Egy.: Szövetkezzünk és kezeljük a pénzünket!

-        Roszik Péter agrármérnök, Biokultúra Szöv.: A földszabályozás aktuális kérdései

-        Fidrich Róbert MTVSZ: Landgrab - földfoglalás

-        Polgár Ákos agrármérnök, gazdálkodó: Idegen a falu határában – a fiatal gazda szemével

 

Beszámoló az VM miniszterrel való egyeztetésről és a pártok képviselőivel való szakmai konzultációról - Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége elnöke

 

A Szülőföld Mozgalom bemutatása

-        A készülő szabályozáshoz beadandó javaslat-csomag, a Szülőföld Mozgalom Alapvetése és céljai - Molnár Attila

-        Vállalt feladatok; szervezett tájékoztatás a földforgalmi törvény alakulásáról, fórumok szervezése, társadalmi összefogás szervezése - szélesítése Szülőföldünk védelmében, a Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 megvalósításának támogatása pl. NV 7.3.1., Benis Miklós

 

Rövid hozzászólások

-        Bencsik János országgyűlési képviselő

 

A program további kialakítása folyamatban van!

 

 

 

 

Kérjük Önöket a korlátozott helyekre való tekintettel jelezzék részvételi szándékukat (név, helység, esetleg szervezet neve) a szulofoldmozgalom@gmail.com e-mail-en, vagy postai úton a Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest, 1091. Üllői út 91/b. címen!

 

 


szülő föld

felsohaz@gmail.com

2013-02-02 22:52:58

„Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az emberektől! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön!” (Mt. 10,26-33)

Nyílt köszönő levél

az Élőlánc Magyarországért elnökségének és tagságának,
a Váralja Szövetség vezetőinek és tagjainak és
a „47-eknek”, a Gazdálkodó Családok Szövetségének


Kedves Barátaim!


Mindenekelőtt engedjétek meg, hogy – kissé megkésve bár, de - hálás szívvel ezúton mondjak köszönetet azért a nyílt, kezdeményező, bátor állásfoglalásért, amellyel az Alaptörvény földügyekkel kapcsolatos harmadik módosítását követően nyilvánosan kiálltatok a Nemzeti Vidékstratégia irányvonala mellett, egyúttal megerősítettétek a törvényhozási folyamatban képviselt álláspontom és a módosítást elutasító végső döntésem helyességét. Ez a kiállás és egyenes beszéd segíthet csupán a viszonyaink megváltoztatásában. Ez ad nekem is erőt a folytatásra, és értékéből mit sem von le a ma látszó eredménye.
De mi is történt valójában, amire a teljes hírzárlat közepette a Ti kiállásotok és állásfoglalásotok irányította rá a közfigyelmet? Nos amikor a Kormány 2012. december 7-én az Alaptörvény harmadik – földügyekkel kapcsolatos – módosító indítványát beterjesztette, és az a földforgalom és az üzemszabályozás mellett nem a családi gazdasági és a szövetkezeti modellt, hanem az un. „integrált mezőgazdasági termelésszervezést” nevesítette, mint kétharmados, sarkalatos törvényi szabályozást igénylő területeket, akkor ez még a kormánypárti frakciók soraiban is igen nagy meglepetést okozott. Ez korábban soha sem merült fel, és annak tartalmáról még a kormánypárti képviselők, de maga a mezőgazdasági kabinet vezetése sem tudott semmit. Ráadásul a kormány annak rendkívüli, sürgős tárgyalását kérte.
Az "integrált mezőgazdasági termelésszervezés" fogalma alaptörvénybe illesztésének hátterében – amint azt a belső körökből származó információk alapján némiképp sikerült összerakni - a potenciális nagytőkés integrátorok "kívánsága" és a velük való előzetes megállapodás állhatott. Eszerint az állam az integrációs feladatokat a hét euro-régiónak megfelelően szétosztaná, és egy-egy nagytőkés integrátornak koncesszióba adná több évtizedre. Így a gazdálkodás teljes haszna ezekhez az integrátorokhoz vándorolna, ezek lennének az abszolút "profitcentrumok". Ez szöges ellentétben áll az általunk képviselt szövetkezeti modellel. A szövetkezet ugyanis az azt létrehozó egységeknek, családoknak a teljes vertikum hasznát visszaosztja, így azok válnak "profitcentrummá", a munka haszna helyben marad, és a helyi gazdaságot, a helyi közösséget erősíti.
Ebben a helyzetben magam nem csupán két egymást követő frakcióülésen, hanem a mezőgazdasági bizottságban majd a törvénytervezet általános és részletes vitájában is
többször kifejtettem a tervezettel szemben fennálló súlyos aggályaimat. Ezen túl módosító indítványt terjesztettem elő, melyben a programunktól idegen "integrált mezőgazdasági termelésszervezés" meghatározatlan tartalmú fogalma helyett a - márciusban kormányhatározattal megerősített Nemzeti Vidékstratégiában rögzített - "családi gazdálkodás" és "szövetkezés" beemelését javasoltam az Alaptörvénybe a földforgalom és üzemszabályozás mellé.
A végszavazást megelőző, december 17-ei, hétfő délelőtti frakcióülésen érveimet összefoglaltam, megismételtem, és határozott formában kifejeztem, hogy az Alaptörvény harmadik módosítását változatlan formában elfogadhatatlannak tartom. Az a nagytőke által uralt dél-amerikanizálódó vidékhez és agráriumhoz vezet, ahol néhány nagytőkés érdekcsoport maga alá gyűri, "integrálja" az adott régió egész mezőgazdaságát, így annak teljes haszna az integrátorokhoz, és nem a gazdálkodó családokhoz kerül. Ráadásul ez ellentétes mindazzal, amit hirdettünk, és amire megítélésem szerint a soha korábban nem tapasztalt felhatalmazást kaptuk a magyar társadalomtól.
Miután mindezek ellenére a parlamenti szavazás során a kormánypárti frakciók - számomra megdöbbentő módon az MSZP-vel teljes egyetértésben! - módosító indítványomat két Fideszes képviselőtársam kivételével elvetették, ezzel a családi gazdasági és szövetkezeti modell helyett a nagytőkés integrációs modellt választották, ezért az emberektől kapott felhatalmazás birtokában jó lelkiismerettel mást nem tehettem, mint hogy - az Alaptörvényben rögzített önálló mandátumra vonatkozó jogosultságommal élve - nemmel szavaztam az Alaptörvény harmadik módosítására vonatkozó törvényjavaslatra.
A Fidesz frakció vezetése mindezért – miután „kötelező támogató szavazást” rendelt el - 250 ezer Ft pénzbüntetést szabott ki rám, aki nyíltan érvelve megkíséreltem visszatéríteni az Alaptörvény módosítását az eredeti, meghirdetett néppárti programunkhoz, és annak ellenére, hogy a hatályos alaptörvény egyebek mellett egyértelműen kimondja, hogy a képviselő a döntését illetően nem utasítható.
Kedves Barátaim!
Köszönöm, hogy Ti is úgy ítélitek meg: ez a többségi döntés, de maga az a helyzet is, ami ehhez vezetett, teljességgel elfogadhatatlan, ami mellett - ha meg akarjuk őrizni a vidéket és a helyi közösségeket - jó lelkiismerettel egyszerűen nem mehetünk el szó nélkül. Az pedig, hogy az Alaptörvényünk betűjével és szellemével ellentétesen „kötelező támogató szavazást” lehet elrendelni, az egyenesen súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, és a törvényalkotás egész rendszerét megkérdőjelezi. Köszönöm, hogy megerősítitek azt a határozott véleményemet, hogy amennyiben a frakció megtiltja képviselője számára a legjobb szakmai meggyőződése és lelkiismerete szerinti álláspont kialakítását és képviseletét, úgy éppen a szó szoros értelmében vett népképviseletet, illetve végső soron saját működésének jogalapját, azaz az Alaptörvényt, ezzel a rendszer egészét kérdőjelezi meg.
Mindezek alapján köszönöm Nektek - a jövőbe vetett hitemet erősítő, nagyszerű, fiatal barátaimnak, a Váralja Szövetség vezetésének és tagjainak - azt a nyílt levelet, melyben azon túl, hogy támogatásotokról biztosítotok, arra kértek, hogy a rám kiszabott frakcióbüntetést ne fizessem meg.
Köszönöm továbbá, hogy Ti - az Élőlánc Magyarországért elnöksége és tagjai, rendíthetetlenül kitartva a Nemzeti Vidékstratégia általam képviselt irányvonala és az alkotmányosság mellett - az Alapvető Jogok Biztosához fordultatok, és hangot adtatok annak a véleményeteknek, hogy a kötelező szavazás intézménye alkotmányellenes, az ekként született törvény kényszer hatása alatt jött létre, ezért semmis, továbbá kifejeztétek abbéli
reményeteket, hogy egy kényszer hatása alatt született jogszabályt az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősít.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban hálás szívvel mondok köszönetet Nektek, annak a 47 gazdálkodó családnak, akik nehéz helyzetetek ellenére, nem kis áldozatot és a hatalom bosszújának kockázatát is vállalva névvel és arccal álltatok ki mellettem, támogattátok a közösen megalkotott Nemzeti Vidékstratégiánk megvalósításáért folytatott küzdelmemet, és egyúttal felajánlottátok, hogy átvállaljátok büntetésem kifizetését. Azt a néhány nappal ezelőtti, személyes találkozást, amikor az intézeti szobámban személyesen átadtátok nekem - az ezeket megfogalmazó leveleteket, azt a találkozást és beszélgetést – a 2005-ös gazdademonstráció során, a „Gazdák terén”, a nagysátorba folytatott felejthetetlen és megrendítő, megható beszélgetéseimhez hasonlóan – legszebb, erőt adó emlékeim között fogom számon tartani, soha nem fogom elfelejteni. Köszönöm Nektek az emberséget, az emberi szót, az egymás szemébe néző, egyenes beszédet és a szeretetteljes támogatást.
Azzal pedig külön örömöt szereztetek és erősítitek jövőbe vetett bizakodásomat, hogy azóta megalapítottátok a „Gazdálkodó Családok Szövetségét”, és soraitokba várjátok azokat a gazdatársakat, akik úgy érzik, hogy gazdaságuk fejlődése nincs biztosítva, így családjuk megélhetése és jövője veszélybe kerülhet. Igazi öröm számomra, hogy mozdulni látszik a falu, a vidék, hogy szerveződni látszik a gazdatársadalom. Tudnotok kell, hogy a gazdatársadalom ilyen önszerveződési törekvéseiben változatlanul számíthat a támogatásomra, és azt remélem, hogy a ténylegesen önálló gazdakezdeményezések összeérnek, egymásra találnak. Őszintén szeretném, azt óhajtom, hogy ezek az erőfeszítések sikeresek legyenek, ezért - saját keserű tapasztalataim, alapján is - azt javaslom, hogy képviseleteteket soha többé ne engedjétek át másoknak! Garanciák nélküli, kitöltetlen biankót soha többet senkinek ne írjatok alá! Döntési szabadságotokat és jogosítványaitokat - felajánlott külső segítség fejében se, és - soha ne adják fel vagy át másoknak! Bízzatok magatokban és az összefogás erejében! Kössetek szövetséget egymással, és magatok közül válasszatok tisztességes, a közösség boldogulása iránt elkötelezett képviselőket!
Erőt adó támogatásotokat, bátor kiállásotokat még egyszer hálásan megköszönve, „a világ fölött őrködő Rendben”, az igazság, a nyilvánosság erejében és a tisztességes emberek összefogásában, szövetségében változatlanul bízva, őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:

Ángyán József

 


Váralja Szövetség

szulofoldertmozgalom@gmail.com

2013-01-31 18:01:32

Tisztelt Ismerőseink és Barátaink!

Kérünk mindenkit akit érdekel a téma, hogy jelenlétével támogassa az alábbi rendezvényeket!

Kié legyen a föld és hogyan?


Az Élőlánc Magyarországért folytatja a már megkezdett társadalmi vitát
, és  további nyilvános felvilágosító konzultációkat szervez országszerte a földtörvényről és az alaptörvény harmadik, földügyekkel kapcsolatos módosításáról.

Helyszín

Időpont

Vendég

Pontos helyszín

Meghívó

Tapolca

2013. január 24.
csütörtök
17.00

Bencsik János

VOKE Batsányi János Művelődési és Oktatási Központ
Vasút u. 3.

meghívó
letöltése

Esztergom

2013. január 25.
péntek
17.00

Ángyán József

Olvasókör
Andrássy u. 23.

meghívó
letöltése

Szarvas

2013. január 31.
csütörtök
17.00

Bencsik János

Cervinus Teátrum (Művelődési Ház)
Kossuth  tér 3.

meghívó
letöltése

Sárospatak

2013. február 1.
péntek
17.00

Ángyán József

A Művelődés Háza és Könyvtára pódium terme
Eötvös út 6.

meghívó
letöltése

 


Szülőföldért Mozgalom

Összefogás a Szülőföldért

2012-10-09 23:32:56

 

Közlemény

 

Az Összefogás a Szülőföldért Mozgalom létrehozói, aláírói és támogatói számára alapelv, hogyMagyarországon a termőföld döntően a helyben lakó és mezőgazdasági termelést folytató, családigazdaságban tevékenykedő gazdálkodó réteg tulajdonában, illetőleg használatában legyen. Csak éskizárólag ezen alapelv érvényesülése esetén látjuk biztosítottnak a környezet- és élelmiszerbiztonság,az élelmiszer-önrendelkezés, a vidék népességmegtartó ereje, a vidéki élet méltósága – és ezzelösszefüggésben természetesen a városi lét élhetősége sokat hangoztatott eszméit.
Ezért hirdettünk harcot a zsebszerződések felszámolásáért, mert az elkótyavetyélt területekúj „gazdái” döntően nem ezt a termelő réteget képviselik, hanem jellemzően nagybirtokosi, vagydirekt spekuláns szemlélettel és gondolkozásmóddal érkeztek. Javaslatainkat a „Fogjunk össze azsebszerződések felszámolásáért” című, 25 pontot magában foglaló, hosszas szakmai egyeztetéstkövetően létrejött anyagban tettük közzé, mely 25 pont megítélésünk szerint elengedhetetlenfeltétele az ilyen semmis-jellegű ügyletek felszámolásának.
Üdvözöljük a tárcaközi bizottság szeptember 24-ei sajtónyilvános ülésén az ügyben elhangzottakat,mert az sok ponton rárímel az általunk a nyár elején megfogalmazottakra. A Nemzeti Vidékstratégiaprogram deklarált céljainak mielőbbi és a lehető leghatékonyabb megvalósulása érdekébenjavasoljuk a kormányzati munka átláthatóbbá, nyilvánossá tételét. Elengedhetetlenek tartjuk atovábbiakban minden földkérdést érintő ügyben az országos mellett a helyi nyilvánosság – pl.település honlapok, helyi tv-k - bekapcsolását, az információk kölcsönös korlátlan áramoltatásánakmegteremtését.
Hasznos volna, ha napvilágot látna egy olyan dokumentum a bizottság részéről, amely a sokelképzelést konkrét feladatok formájában, határidőkkel és felelősökkel kiegészülve tartalmazza.
Szeretnénk továbbá abban a kérdésben tisztán látni, hogy a kormányzatnak milyen elképzeléseivannak a semmissé nyilvánított szerződések következtében az NFA-hoz került földek hasznosításátilletően.
Kissé értetlenül állunk az előtt a jelenség előtt, hogy a 2/3-os parlamenti többség birtokábanmiként lehet a földhivatali bürokrácia adatközlést megtagadó rendszere március óta a törvénysértőál-szerződések felszámolásának akadálya. Mindenesetre javasoljuk, hogy a parlamenti többséggyorsított törvényalkotói munkával pótolja a jogszabályi háttérben jelentkező hiányosságokat,tekintettel a kérdés nemzetbiztonsági szempontból kiemelkedő jelentőségére.
Megítélésünk szerint az új földtörvény tervezetének jelenleg tárgyalás alatt lévő változata nemalkalmas sem a Nemzeti Vidékstratégia programban lefektetett célok maradéktalan megvalósítására,sem pedig a zsebszerződésekkel az elmúlt két évtizedben külföldi „tulajdonba” került területekvisszavételére, a jogtipró magatartás felderítésére. A tervezet ismeretében a zsebszerződésekbenérdekelt vevők és ügyvédek megnyugodtak, mert úgy érzik, hogy elhárulnak az akadályoka „megszerzett” termőföldek valódi tulajdonná válása elől. Ezért kiemelten fontosnak tartjuka tervezet megfelelő átalakítását, egyrészt azon paragrafusok pontosítását, melyek a törvénymegkerülésére alkalmasak lehetnek, másrészt az optimális üzemméret és a felvehető évi támogatásiösszeg ésszerű maximalizálását, mint a külföldi tőke korlátlan erőfölényével szemben felállíthatójelentős akadályokat.
Felhívjuk a figyelmet arra a rendkívüli veszélyre, amit a termőföldre felvehető korlátlan éskontrollálhatatlan jelzálogkölcsön jelent. Ismerve a banktőke erejét, ez könnyen vezethetegy, a lakás-devizahitelesek tragédiájához hasonló folyamathoz. Javasoljuk a tétel elmélyültújragondolása után valamilyen köztes megoldás megalkotását – például legyen állam által garantálta kölcsönfelvétel, mely esetben hitelfizetési képtelenség esetén az állam fizeti ki a bankot, viszont atermőföld is visszaszáll az állam tulajdonába.


Az Összefogás a Szülőföldért Mozgalom ideiglenes ügyvivői
Budapest, 2012. 10. 08.


Felső Ház is van, az Ország Házában

Összefogás a

2012-09-24 16:34:33

Tisztelt Igazság Kereső Küzdőtársak!

Megint megköszönjük Dr Ángyán József professzor úrért való korábbi kiállásukat.

Higgyék el volt eredménye, ha csak egy idézet szerint gondolom:

"minden kinem mondott igazság méreggé válik"

Nem mi akartuk azt az "ügyet"...

 

Most viszont Mi akarunk egy ügyet megoldani. Sajnos sok ügy van. Ha elegen leszünk meg is fogjuk oldani. Ez az Ügy remélhetőleg össze kovácsolja az értelmes Embereket. S ha sikerül, "helyre teszünk" Mindent.

 

Kérem lépjünk Szövet s Égre

 

Egy újabb petíciót kezdtünk el az utolsó pillanatban:

http://www.peticiok.com/osszefogas_a_szulfoldert


Szövetség

felsohaz@gmail.com

2012-04-28 14:56:56

Ángyán: Orbánnak üzenem

Ő az az ember, aki sokat tud, de kevésről beszél. Legalábbis egyelőre. A politikával összejátszó maffiát kiált, oligarcházik, a döntéshozók közelébe férkőzött "tartótisztekről" értekezik. Ángyán József januárban lemondott államtitkári posztjáról, mely a vidékfejlesztési minisztériumhoz kötötte, s azóta is várja, hogy beszélhessen a kormányfővel. Most nagyinterjúnkban üzen Orbánnak. Hosszú cikkre tessék számítani.

Ön hős vagy őrült?

Remélem, egyik sem.

E két jelzőt hallani, ha szóba kerül a neve.

Attól függ, milyen körökben jár!

Gabonakörökben ritkán.

A mai világban az okoz meglepetést, ha valaki azt mondja, amit gondol, és azt teszi, amit mond. Nehéz az ilyen figurát hova tenni.

A 2005-ös gazdademonstráción ismertük meg Ángyán Józsefet, aki egyetemi professzor létére magoszos traktorral pöfögött Pestre, és egyik vezéralakja lett a vidékfejlesztési miniszterrel tárgyaló delegációnak. Innen ívelt karrierje 2010-re az Orbán-kormány földművelésügyi államtitkári posztjáig. Ahol aztán két év alatt ellehetetlenült. Idén januári lemondásakor így fogalmazott: „Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt maffiahálózat mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatáson át a piacig… a zsákmányszerzés útjában álltam… maffiacsaládok, spekuláns oligarchák lehetetlenítették el a munkámat… elérte ezen érdekcsoport, hogy elfogyott körülöttem a levegő.” Nem értem. Ön volt a főnök, a háta mögött Orbán Viktorral. Mi az, hogy elfogyott a levegő?

Elfogyott, ez történt. Egy „megfelelően” szocializált minisztériumi apparátus, ha bizonyos körökből utasítást kap, kifinomult eszközökkel képes lassítani, ellehetetleníteni az ügyeket. Egyszerűen útban voltam a programommal együtt


Fotók: Berecz Valter

Orbán nem segített?

Nem.

Kérte őt?

A látszatát is kerülni akartam annak, hogy a miniszterem feje fölött keresem a közvetlen kapcsolatot a kormányfővel. Sajnos későn jöttem rá, hogy nem elég a miniszteremmel megosztani a gondjaimat, hiszen ő is foglya a helyzetnek. A lemondásom felajánlása arra tett kísérlet volt, hogy beszélhessek minderről Orbán Viktorral. Az hogy ő ezt követően se kezdeményezett találkozót, számomra azt jelentette: ismerheti a problémákat.

Ebben biztos lehet. Amúgy minek emelte önt a kormányba? Miért telepített aknát maga alá?

Nem tudom.

Ön lemaffiózott a politikával is jó viszonyt ápoló nagyvállalkozókat. Nem tart retorziótól?

Hogy is mondja János evangéliumában Jézus? „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.”

Tudná igazolni az állítását? Mármint a maffiózósat.

Az oligarchák emberei ott ülnek a döntéshozók közelében, és akárcsak egy korábbi rendszerben az úgynevezett tartótisztek, utasításokat hoznak és információkat visznek.

A minisztériumokban is így megy ez?

Erre most nem tudok válaszolni.

A fejlesztési tárcánál Fellegi Tamás távozása után Simicska Lajos közeli beosztottja, Németh Lászlóné lett a miniszter, aki főtanácsadónak az ön által is sokat átkozott „oligarcha”, Nyerges Zsolt testvérét, Nyerges Attilát vette maga mellé. Utóbbi lenne a „tartótiszt”?

Most erre sem tudok válaszolni.


"Olykor persze összecsapnak a jobbosok a balosokkal"

Megnevezne tartótiszteket?

Arra is sor kerül. Mindennek rendelt ideje van.

Az ön volt tárcájánál is ült „tartótiszt”?

Egyelőre erre sincs válaszom.

Nyerges Attila önökhöz is bejárt?

Nincs válaszom.

Lassan haladunk. Orbán - az ángyáni vidékfejlesztési programmal összhangban - a családi gazdaságok megerősítéséről szónokolt a kampányban. Ezek után miért hagyná a miniszterelnök az „oligarchák" uralmát?

Jó lenne egyszer minden kötöttségtől mentesen őszintén beszélgetni vele erről. Meg másról is. Persze nem vagyok én teljesen bolond, tudom, egy miniszterelnöknek számos szempontot kell egyeztetnie a döntései során. De hogy pontosan milyen kényszerek alatt mozog, milyen alkuk kötik, nem sejthetem.

Miért kéne bárkivel is alkudoznia? Övé a kétharmad.

Pénz is kell ahhoz, hogy a politikában eredményt lehessen elérni. Nekem viszont – tartsanak ezért akár bolondnak - meggyőződésem, hogy a politikának nem a spekuláns oligarchákkal, hanem a néppel kell szövetséget kötnie. Hinnie és bíznia kell az emberekben.

A pénz a pártba kell?

Ehhez nem értek.

Kár. Hány embert tart ön agrároligarchának?

Néhány százan lehetnek. A rendszerváltás előtt ezerötszáz téesz és százhúsz állami gazdaság létezett, ezeket privatizálta el sok helyen a menedzsment a tagok elől. Tőkéstársaságok születtek, amelyek utóbb konglomerátumokká egyesültek. Olykor persze összecsapnak a jobbosok a balosokkal, de a végén kiegyeznek egymással, hiszen holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Ha ezek a gazdasági érdekcsoportok közvetlen politikairányító szerephez jutnak, annak a köz szempontjából katasztrofálisak lehetnek a következményei. Nem véletlenül mondta a miniszterelnök több alkalommal is nyilvánosan, hogy „a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól”. Én ezzel maximálisan egyetértek. Olyannyira, hogy ezt a lemondásomat indokoló levelemben szóvá is tettem. Annyit fűztem hozzá Orbán véleményéhez: ahhoz, hogy távol tudjuk e köröket tartani a politikai döntéshozataltól, előbb el kell távolítani őket onnan.


"Miről beszélnek az urak?"

Nevesítsük a hollókat, kérem.

Több nevet most nem mondok.

Ismét csak: kár. Említette, létezik ezen csoportok „pártsemleges” együttműködése. Konkrétan?

Ma az uniós földtámogatási pénz megszerzése a legnagyobb üzlet. Hasonlítsa össze a két eltérő politikai kötődésű kör részesedését ebből a tortából. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint csak tavaly a közvélekedés alapján a szocialista érdekkörhöz sorolt Leisztinger Tamás agrárcégei hatszázhatvankilencmillió forintot tettek zsebre, a fideszes érdekkörhöz tartozóként elkönyvelt Nyergesék vállalkozásai pedig egymilliárd-nyolcvankilencmilliót.

Nincs abban semmi törvénytelen. Az EU-ban támogatás jár minden megművelt hektár után. Leisztinger, Hujber, Szaxon, Nyergesék, Csányi, Antalffyék, Zimmermannék, Mészárosék és a többiek több ezer hektárnyi bevetett földdel rendelkeznek, jogosan veszik fel a százmilliókat.

Azok a földek a támogatással együtt gazdálkodó családok ezreinek adhatnának munkát, megélhetést és biztos jövőt.

Ön elsősorban az állami földek bérbeadása ellen vívott harcában vérzett el. Azt kifogásolta, hogy nem a családi gazdaságok, hanem az úgymond oligarchák jutottak területekhez. Mi a baja azzal, ha nagyüzemben, gazdaságosan, versenyképesen nő a búza, a kukorica meg a szotyi?

Napraforgó. Először is az, hogy Európában mindenütt a kisbirtok virágzik.

Ellenfelei azt állítják, a kontinens szinte összes országában nőtt az átlagos birtokméret.

Így van. Harmincról harmincöt hektárra! De a mi spekuláns oligarcháink óriásbirtokokat akarnak alföldnyi repcetáblákkal, ahol egész nap egy irányba gurulhat a műholdról irányított kombájn, és ahol átlagosan százhetvennégy hektáronként kell egy embert alkalmazni. Ez Dél-Amerika.

Ott működik is ez a modell.

Már ott sem működik, ugyanis tönkreverte a társadalmat. Annak idején megjelent az észak-amerikai tőke, felvásárolt mindent, a falvak népéből kiválogatott magának néhány főt, akit éhbérért alkalmaz, a többieket a városok körüli gettókba üldözte, borzalmas szociális, egészségügyi, bűnözési problémát gerjesztve. A befektető számára ez így hatékony, hiszen olcsón jut erőforráshoz, extraprofithoz, a kisemmizettek ellátását pedig az államra tolja. Ugye ezt mi nem akarjuk?


"Persze aszerint osztanak, ahogy korábban lezsugázták”

A kis családi gazdaságok képesek versenyben maradni a nagyüzemekkel?

Hogyne. Ha nem így lenne, akkor Nyugat-Európában már nem létezne a mezőgazdaság. Ott ugyanis nem tőkés társasági formában működő gigabirtokokra épül a szektor, hanem szinte kizárólag kis és közepes családi gazdaságokra. Nem kell messzire menni, tessék átballagni Ausztriába. Egy negyvenhektáros gazdaság önmagában persze nem biztos, hogy megáll a saját lábán, de hát erre találták ki a szövetkezeteket. Önállóan dolgozom, szuverén döntéseket hozok a saját birtokomra, de azokban az ügyekben, amelyekben megéri, összefogok másokkal. Tagja vagyok a gépszövetkezetnek, a beszerzési szövetkezetnek, a feldolgozó szövetkezetnek, az értékesítési szövetkezetnek. És ez nem kolhoz. Itt magántulajdon van a vele együtt járó felelősséggel, tervezéssel, hosszú távú gondolkodással. Ez ma az európai forma. Miről beszélnek az urak?

Bárhogy is: a mostanáig kiosztott állami föld zömét nagyvállalkozók kapták.

Fél évet küzdöttem a bírálati rendszer átalakításáért, hiába. Az lett belekódolva, hogy annak adják a földet, akinek akarják. Nem értem, miért nem fogják föl, hogy már a szavahihetőségünkről, a hitelességünkről és a becsületünkről szól ez a történet. Az enyémről, a kormányéról, a komplett politikáéról. Beszélhetünk mi a családi gazdaságok támogatásáról, az emberek helyben látják, ki műveli a földet. Mérhetetlen cinizmusként élik meg, és ezt már el is mondják, hogy pályáztatják őket, ráadásul levesznek róluk  minden egyes megpályázott blokkért ötvenezer forintot, aztán – így fogalmaznak - „persze aszerint osztanak, ahogy korábban lezsugázták”. Az a szóbeszéd járja közöttük, hogy például Fejér megyében már 2011 elején eldöntötték az oligarchák, melyik föld kihez kerül. Konkrétan Kajászón két érdekcsoport vitte el mind a négyszázhetven hektárt: a felcsúti polgármester felesége meg egy kápolnásnyéki nádarató, akinek telekszomszédja a minisztérium földügyeket felügyelő államtitkára. Az ész megáll. És az emberek mindezt úgy élik meg, hogy hülyének nézzük őket. Ez magyarázhatatlan és védhetetlen! Én nem ezért vagyok itt! Engem nem ezért küldtek ide az emberek, nem ezért tisztelnek meg a bizalmukkal. Számomra nincs annál fontosabb, mint hogy továbbra is nyugodtan nézhessek a szemükbe és a tükörbe. A hátralévő éveimre, erre a kis időre én már nem fogok és nem is akarok senki kedvéért megváltozni. A lelkiismeretem azért is nyugodt, mert mindezt a miniszterelnök úr számára is világossá tettem, amikor hívott a kormányába. Menjek oda ezek után magyarázkodni én? Menjen az, aki ezt az egészet kifőzte! Én inkább lemondtam a posztomról. A hatalom számomra semmit nem jelent, ha általa nem segíthetek másokon. Talán éppen ezért tartanak bizonyos körökben bolondnak.

Ha odakeveredne, mit válaszolna a kajászóiak kérdéseire?

Hogy trógerség történt. Csakis őszintén szabad beszélni az emberekkel, mert azonnal megérzik a hamisságot. Sajnos nem minden úgynevezett politikus alkalmas erre, nem is érzi, hogyan kell a vidéki embereket egyáltalán megszólítani.

Nagy üzlet a föld?

Hatalmas. Az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot - ez hektáronként háromszáz euró, vagyis úgy százezer forint. Ezzel szemben a bérleti díj egy átlagos aranykorona értékű területen hektáronként huszonötezer. A különbség hetvenötezer. Vagyis ha szerzel száz hektárt, az évi hét és félmillió úgy, hogy egyetlen kapavágás sem történt. Ezer hektárnál hetvenötmillió. És a termelésből szerzett haszonról még nem beszéltünk. Meg azokról sem, akiknek eszükbe sem jut dolgozni, inkább kamuszerződésekkel, nagyjából az eredeti huszonötezres bérleti díj fejében továbbadják másnak a földet. Így kaszálható ezer hektárról százmillió - íróasztal mellől. A minisztériumban meg látszólag csodálkoznak, hogy az illető úgymond nagybirtokosnak nincs egyetlen gépe sem. Hát mire kéne neki? Ja, és azt még nem is mondtam, hogy a mostani hatvanötezer hektár felét meg sem pályáztatja az állam, hanem úgynevezett földhasznosítási megbízási szerződés keretében simán odaadja az oligarcháknak vagy azok embereinek. Nyerges Zsolt Mezort Rt-jének egyik leánycége Lepsényben ilyen földet használ, és viszi el azt a helyben lakó, gazdálkodó családok elől.

A földbérleti szerződések húsz évre szólnak. És aztán?

Szerintem arra spekulálnak, ha letelik a húsz év, mégiscsak lesz elővásárlás joguk, gyanítom, a bérleti díjhoz kötve, vagyis a már jelenleg is nyomottnak számító áron. Ma Kelet-Magyarországon úgy kétszázezer forintért vehető egy hektár, Nyugat-Magyarországon kétmilliót is elkérnek érte, a határ túloldalán, Burgenlandban már tízmillió forint az ár. Pontosabban az eszmei ár, ugyanis nem kapni földet. A családi gazdaságokban úgy tartják, földet eladni olyan, mint kivégezni a gyereket. Ezt magyaráztam a „fiúknak” is: úgy védhetjük meg legegyszerűbben a magyar földet, ha odaadjuk az összeset a családoknak. Jelmondatnak kevés, hogy „a magyar föld maradjon magyar kézben”. Helyesen úgy hangzik: „A magyar föld kerüljön a magyar családok kezébe!”


"Talán én is tettem hozzá valamit a 2010-es közös győzelemhez"

Komolyan gondolja, hogy ha ideér a nyugati földár, az ötvenhektáros magyar gazda nem fogja átpasszolni az első osztráknak, németnek, akárkinek félmilliárd forintért a birtokát?

Komolyan. Csak segíteni kell őket. A helyben lakó, gazdálkodó családoknak kell a földet adnunk. Ez a munkahelyteremtésnek és a föld megőrzésének, nemzeti hatáskörben tartásának, s túlélésünknek is az egyetlen járható útja. A családok, akiknek az élete, a megmaradása függ a földtől, körmük szakadtáig védeni fogják azt, és meg is tartják nemzeti hatáskörben.  Nincs az a pénz, amiért a nyugat-európai családi gazdaságok megválnának létük alapjától, a birtoktól. De ott nem is spekuláns tőkés társaságok kezében van ezer hektár számra a föld, amin, ha megfelelő ajánlatot kapnak - nemzeti érdek ide vagy oda - könnyen túladnak. Ha nem gigantikus monokultúrás táblákban gondolkodunk, hanem arra használjuk a Kárpát-medencét, amire való – zöldség- és gyümölcstermesztésre, kertészetre, ökogazdálkodásra, ahol a családi gazdaságnak lehet egy kis boltja meg két-három vendégszobája is -, akkor csak a mostani hatvanötezer hektár közel ezer családot eltarthatna.

El lehetne adni annyi bio- meg nem biozöldséget?

Az állam dolga segíteni a piacra jutást. Ebben is szerettem volna előrelépni.

Tényleg, hogy a csudába lett önből államtitkár?

A Fidesz és a Magosz 2006-os választási szövetsége nyomán a gazdáknak öt hely jutott a párt listáján – az egyiket én kaptam. Örömmel vállaltam a feladatot, hiszen tanulmányt, könyvet írtam épp eleget, szerettem volna valamit megvalósítani is az azokban olvashatókból. A négy ellenzékben töltött év alatt tettem, ami tőlem tellett, de a vezetés nem mutatta semmi jelét, hogy érzékelné a munkámat. Mígnem 2010 februárjában, a következő választások előtt meghívást kaptam elnök úrtól Felcsútra. Azt gondoltam, hogy – amint az általában illendő – a négy közösen eltöltött év után udvarias beszélgetésben elköszönünk egymástól. Mondtam a szóvivőnek, hogy részemről rendben van a dolog, csak annyit kérek, hogy a találkozó után vigyenek át Mosonmagyaróvárra, ahol fórumot tartok, és mivel nincs jogosítványom, Felcsútról nehéz lesz kijutnom…

Nincs jogsija?

Nincs.

Miért?

Nem ambicionáltam.

Kombájnt, traktort el tudna vezetni?

Tanultam. Miért kérdi? Budapestre nem én vezettem a traktorokat.

Csak meglepődtem.

Szóval, hogy folytassam, Fazekas Sándorral együtt érkeztünk, leültünk, családias hangulat fogadott. Viktor begyújtott a tűzhelyben, ami nekem jól esett, mert kicsit meg voltam fázva. Ezt látta rajtam, kérdezte, főzzön-e egy teát, amit én elfogadtam. Aztán a tárgyra tért azzal, hogy „professzor úr, ő lesz a miniszter”, és Fazekas Sanyira mutatott. Oh, mondom, gratulálok. „Remélem, nem haragszol, hogy lesz főnököd” – szólt Viktor, és nevetett. „Szükségünk van rád - így folytatta. - Én általában a minisztereimmel szoktam tárgyalni, de te más vagy, te végigküzdötted velem az elmúlt négy évet, kérlek, segíts nekünk.”  Ez valóban váratlanul ért. Jeleztem is neki a meglepetésemet, amin ő mosolygott. Volt nálam egy általam írt tizenöt oldalas összeállítás arról, mi a baj vidéken és mi a teendő. Amolyan program önmagamnak. Átadtam neki azzal, hogy ha tetszik a kottám, próbálkozzunk meg a koncerttel. Ha nem, hívjon másik karmestert. Ez történt pénteken, és hétfőn már vissza is kaptam a kéziratot, azzal, hogy tetszik, ez lesz a programunk. Imponált, hogy láthatóan végigolvasta a szöveget, ott álltak a megjegyzései a lapszéleken a saját kézírásával.

Például?

Például, hogy nem általában a tőkével van bajunk, hanem a spekuláns tőkével. Igazat adtam neki.

Sokan aspiráltak a vidékfejlesztési tárca vezetésére. Miért pont önt és Fazekast választotta Orbán?

Rákérdeztem én erre Felcsúton, meg arra is, hogy mi történik azokkal a „játékosokkal”, akik azt gondolják, bekerülnek a kormányba. De szót váltottunk alapértékekről, emberi motívumokról, irányokról és stratégiáról, várható nehézségekről és sok egyébről is. Számomra izgalmas, érdekes, jó és őszinte, emberi beszélgetés volt. Ha lesz még időm az életemben egyszer emlékiratokat írni, akkor ez a kétórás, számomra kifejezetten emlékezetes beszélgetés biztosan egy egész fejezetet fog kitölteni.


"Ez a kétórás, számomra kifejezetten emlékezetes beszélgetés biztosan egy egész fejezetet fog kitölteni"

Megható epizód. Engem viszont inkább az érdekel, miért pont ön kellett a „játékosok” helyett.

Viktort kellene erről megkérdezni.

Kik azok az emlegetett „játékosok”.

Nem fontos ez most.

Font? Meg Glattfelder, Jakab, Turi-Kovács?

Hagyjuk ezt.

Mind miniszteri posztra ácsingózott?

Régen történt.

Mesélte nekem valaki, hogy egy 2010-es vidéki kampánygyűlésen még porzott az út Orbán autója után, amikor a magoszosok már elkezdték szétosztani a funkciókat. Arra jutottak, hogy Jakab István lesz a miniszter és Budai Gyula az államtitkára.

Nem emlékszem ilyenre.

Januárban ez a Budai Gyula váltotta önt az államtitkári poszton. Róla mit gondol?

Ez a kérdés most nem időszerű.

Ön sosem volt Fidesz-tag. Az államtitkári posztról való lemondás után mi keresnivalója van a frakcióban? Meddig marad?

Ameddig látom értelmét. Ameddig hagynak dolgozni. Én nem a pártok vagy a hatalom miatt vagyok itt. Tudja, amikor 2005-ben traktorokkal Budapesten voltunk, esténként a „Gazdák Terén”, a sátorban megbeszéltük az emberekkel, mire jutottunk a trógereinkkel a tárgyalásokon…

Trógereikkel? Mármint az akkori miniszterrel, Németh Imrével és társaival?

Velük tárgyaltunk, igen. De a gazdák a lényegesek ebben a történetben. Sosem felejtem el azt a szeretetet és ragaszkodást, amivel belém kapaszkodtak. Meg azt a mondatot sem, hogy „ugye, professzor úr, nem hagysz itt bennünket?” Hát én miattuk vagyok most is itt.

Van jel arra, hogy ki akarnák szorítani a képviselőcsoportból?

Egyelőre nem látok ilyet.

Ha kilépne, mi lesz a listán szerzett mandátumával? Visszaadja a pártnak, Orbánnak?

Talán én is tettem hozzá valamit a 2010-es közös győzelemhez. Az az érzésem, hogy több szavazatot hoztam, mint az én egyetlen mandátumomra eső rész. Ráadásul nem a párt, hanem az emberek miatt ülök a Parlamentben. Ha mennem kell is a frakcióból, a képviselői helyemet miattuk kell megtartanom. Tán nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, nem potyautas vagyok.

Két párt állt ki ön mellett a lemondása idején: az LMP és a Jobbik. Felvetődött, hogy átlépjen bármelyikbe is?

Nem. Ezen nem is gondolkodtam. Egyébként nemcsak ezek a pártok, hanem több mint száz civil szervezet is kiállt mellettem, és az emberektől is sok szeretetet kaptam. Különben is életemben egyszer voltam párttag, közvetlenül a rendszerváltás után a KDNP-be léptem be, mert a keresztény-szociális értékrend áll hozzám legközelebb. Akkor, ha jól emlékszem, háromezer tag kellett a pártalapításhoz, és szerettem volna, hogy ez az értékrend alternatívaként megjelenjen. A párt belső szétverése idején menekültem el.

Saját pártot alapítana?

Nem aktuális ez a kérdés.

A lemondása után hetekig csöndben maradt. Gyanítom, várta, hogy a távozás keltette hullám elérje az úgymond nagyfiúk szintjét. Ez láthatóan nem sikerült. A sajtóból úgy tudni, ekkor körbeküldte a földügyekkel, az úgymond visszaélésekkel kapcsolatos összefoglalóját, ám ismét egyik vezető sem reagált. Erre levelet írt a Professzorok Batthyány Körének, a Százak Tanácsának és az ön mellett kiálló zöld szervezeteknek. Tudtommal Orbánék erre se mozdultak meg. Helyesek az információim?

Igyekszem most a jövőbe nézni.

Üzen valamit Orbánnak? Egyáltalán mit gondol róla?

Egy valami nagyon bánt. Felcsúton a tea mellett még azt kérdezte, „ugye nem haragszol, ha lesz főnököd?”, aztán a lemondásom utáni frakcióülésen már úgy fogalmazott, nincs szüksége kis miniszterekre az államtitkári posztokon. Én úgy érzem, kínosan – tán időnként a kelleténél is jobban – ügyeltem arra, hogy ne tévesszek szerepet. Én azért jöttem, mert hívott, és azért, hogy segítsek. Segítsek az általa kiválasztott miniszternek, és segítsek mindenekelőtt neki úrrá lenni a nehézségeken, és végrehajtani egy valódi néppárti rendszerváltást. Amely végre felemelkedést hozhat a gazdatársadalom, a helyi közösségek és a vidék számára. Sajnálom, hogy ezt a törekvésemet másképp értelmezte. Kérem őt, térjünk vissza oda, ahonnét indultunk: a néppárti politikához, segítsük földdel és minden egyéb lehetséges eszközzel a vidéki közösségeket, a helyi gazdacsaládokat és a fiatalokat. És tényleg tartsuk távol a gazdasági érdekcsoportokat a döntéshozataltól. Ha elszánja magát, engem Gödöllőn megtalál. Ebből a harcból én sem akarok kimaradni. Ha erre hív, jövök. Életem vége felé közeledve még egy ilyen kalandba, azt hiszem, belevágnék.

  • Szerző: Nagy József

 

 


Fn24



Petíció megosztása

Segítsd ezt a petíciót, hogy több aláírást érjen el.




Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...

Facebook