Petició a "deviza" és lakáshitelesekért

Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Ez a(z) Petició a "deviza" és lakáshitelesekért petíció automatikusan generált fórumtémája


Vendég

#1

2011-07-19 12:56

A családomban a fiamat érinti a deviza lakáshitel. Igazságtalan rablás a bankok részéről! Családok mennek teljesen tönkre! Mennyi gyerek szájából lett még a "falat" is kivéve!!!

Vendég

#2 Uzsorakamat2

2011-07-19 13:23

Így számol a pénzintézet:2000. évi C. törvény
a számvitelről
II. Fejezet
BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS
Beszámolási kötelezettség
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.

Valós értéken történő értékelés
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségkéntkell elszámolni.
(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.
(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.
60. §

(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérleg fordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
65. § (1)
(2) A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek a szerződés szerinti teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi), a 60. § szerinti árfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamon számított értékével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.


250/2000.(XII.24.)korm.rendelet
A mérlegtételek értékelése 9§(19)bek. beiktatta a 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §. Hatályos: 2008. I. 1-től. Rendelkezéseit először a 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkal...mazni. A 2007. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók. Lásd: 397/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § (1)–(2).

A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §¬ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.

A deviza alapú forinthitelek esetében a hitelintézet valójában forintban nyújtja a hitelt és abban kéri a törlesztést, valamint a kamatot is, de a tőke a kamat és a törlesztések devizaösszegben is meg vannak határozva a szerződésben, továbbá az az árfolyam (Pl. egy konkrét hitelintézet vételi, eladási vagy átlag árfolyama, MNB árfolyam, saját banki árfolyam, a továbbiakban: szerződés szerinti árfolyam) amelynek aktuális értékével (kihelyezés, törlesztés, kamatfelszámítás időpontjában érvényes értékével) forintosítani kell az előbbi tételek devizaösszegét. Így a kihelyezéskori szerződés szerinti árfolyamon meghatározott összegben kerül elszámolásra a nyújtott hitel.
A törlesztéseket mindig a hitelszámlán kialakult nyilvántartási árfolyamon (amely a kihelyezéskor a szerződés szerinti árfolyam, illetve a legutóbbi átértékelés során a számviteli politika szerint alkalmazott árfolyam) értéken kell elszámolni a hitelkövetelés csökkenéseként, egy technikai elszámolási számlával szemben, ezzel egyidejűleg a technikai elszámolási számla másik oldalára (K) le kell könyvelni a szerződés szerinti árfolyamon számított és befolyt törlesztés összegét, így a technikai elszámolási számlán minden törlesztés alkalmával megjelenik a törlesztési árfolyam különbözet, mint a forgalomban realizált különbözet, amelyet közvetlenül kell átvezetni az eredménybe (az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételek vagy ráfordítások közé).
Amikor a devizaeszközök és devizaforrások átértékelésre kerülnek, akkor a szóban forgó hitelkövetelést is át kell értékelni az értékeléskor alkalmazott árfolyamra (mintha az is devizás tétel lenne), az árfolyam különbözet közvetlenül a hitelkövetelés számlát érintő módon kerül elszámolásra és az összevont átértékelési különbözetbe kerül.
A járó kamatot időbeli elhatárolásként az elhatárolás időpontjában érvényes számviteli politika szerinti árfolyamon kell elszámolni a kamatbevételbe. A törlesztéskor ezt az időbeli elhatárolást fel kell oldani, és elszámolásra kerül a kamattörlesztés a befolyáskor aktuális szerződés szerinti árfolyamon forintosított értékben a kamatbevételek között, ezzel egyidejűleg a tőketörlesztést a hitelszámláról a nyilvántartási árfolyamon kell leemelni a technikai számlával szemben, ugyanakkor el kell számolni a szerződés szerinti árfolyamon forintosított, ténylegesen befolyt összegben a pénzeszközök között a technikai számla másik oldalára. A technikai számla egyenlegeként kialakult árfolyam különbözet nem része az átértékeléskor kialakult összevont átértékelési különbözetnek, hanem közvetlenül kell a megfelelő bevétel, vagy ráfordítás számlával szemben kivezetni. A hitel futamidejének végére, ha az ügyfél rendesen törleszt, akkor elvileg a hitelszámlának maradéktalanul ki kell ürülnie.
Minden egyéb tekintetében az általános forinthitelek szabályai szerint kell eljárni.
„ A hitel forrása forintban áll rendelkezésre. A hitel folyósítása forintban történt, és a törlesztő részleteket is forintban fizetik. Ezt a forrást nem kellett svájci frankra átváltani, hiszen forintban fizették ki, ill. forintban fizették vissza. A devizahitel csak egy elszámolási mód.”



Vendég

#3 Elküldött javaslat

2011-07-19 13:34

Tisztelt Fogyasztóvédelmi bizottság Ellenőrző albizottsága!
Tisztelt Lakáspolitikai és építésügyi albizottság!
Tisztelt Lakhatási albizottság!



Több mint 350.000 deviza elszámolású lakáshitelszerződés van ma Magyarországon, több mint egymillió magyar állampolgár közvetlenül érintett. A Hitelfelvevők jelentős része sajnos már nem tudja fizetni a drasztikusan megemelkedett törlesztő részleteket.

Minden parlamenti politikai oldal hangoztatta eddig a különböző viták alkalmával, hogy a pénzintézetek visszaéltek az erőfölényükkel, tisztességtelen volt az eljárásuk, az állami felügyeleti szervek nem rendelkeznek megfelelő hatáskörrel, végrehajtó és kilakoltató vállalkozások gátlástalanul viselkednek. Vannak olyan vélemények is, hogy a törvényesség határán mozognak.

Úgy gondoljuk, addig kell lépniük megválasztott országgyűlési képviselőinknek, amíg emberek százezrei nem kerülnek nincstelenül, véglegesen az utcára.

A több százezres, kilátástalan helyzetben lévő emberek jó üzletnek számítanak az ál-érdekvédelmi szervezeteknek, az új-hitelek „segítőkész” közvetítőinek, a sikeres pert ígérő kapzsi ügyvédek hadának.

Nem engedhető meg, hogy a pénzintézeti kiszolgáltatottság után, kétes csoportoknak legyenek kiszolgáltatva a pénzpiaci válság, a világgazdasági válság, az Euro-válság, az eladósodott országok európai válságának a károsultjai.

Javasoljuk, hogy a három parlamenti albizottság, kiegészülve a PSZÁF, a Bankszövetség Etikai Bizottsága, a Nemzeti Adó és Vámhivatal, a MNB, a Gazdasági Versenyhivatal és az Állampolgári jogok országgyűlési biztosa delegáltjaival folytassanak vizsgálatot a „deviza”hitelezés, a pénzintézetek tevékenység, az árverezések és a kilakoltatások kapcsán.

A vizsgálat legyen teljesen nyilvános, civil szervezeteknek legyen lehetősége betekinteni a folyamatban lévő vizsgálatokba, tehessenek fel kérdéseket, nyújthassanak be bizonyítékokat.

A vizsgálat terjedjen ki az alábbiakra:

1. Vizsgálják meg, hogy milyen jogszabályok szabályozzák a pénzintézetek, a végrehajtók, árverezők, behajtók, működését! Milyen összhangban vannak egymással a jogszabályok, és mennyire felelnek meg a nemzetközi előírásoknak?
Van-e olyan nemzetközi előírás, jogszabály, ami még nem lett átültetve a hazai jogrendbe? Használtak-e olyan marketing elemeket a pénzintézetek, melyeket a már nem használhatnak évek óta az Európai Unió fejlettebb országaiban az ott jól működő Fogyasztóvédelmi szervezetek miatt?
A külföldi tulajdonban lévő bankok, más uniós országban ugyanilyen feltételekkel, szerződési pontokkal, költségelemekkel értékesítették-e a deviza elszámolású hiteleket?

2. Szúrópróba szerűen vizsgáljanak meg 20 kilakoltatással végződött hitelezést!
A vizsgálat terjedjen ki a hitelszerződés előkészítésétől kezdve a kilakoltatásnál közreműködő rendőrség beavatkozásáig minden mozzanatra.
Vizsgálják meg az összes közreműködő vállalkozás tulajdonosi körét, a cég pénzügyi adatait és kezdeményezzenek átfogó adóvizsgálatot, amennyiben valamilyen gyanú merül fel valamelyik szereplő gazdasági hátterét, működését illetően.
Ellenőrizzék, hogy az Ügyféllel aláíratott hitelszerződés tartalmaz-e rejtett költségelemeket, mellékelték-e hozzá az aktuális kamat és járulékos költségtájékoztatást, volt-e írásos kockázatszámítás mellékelve a következő évek bizonytalanságaira vonatkozóan?
Felhívták-e a bankok minden várható, előre látható kockázatra az Ügyfél figyelmét, van-e arra utaló jel, hogy kockázatokat elhallgattak, kisebbítettek? Elég alapos volt-e az Ügyfél hitelképességének vizsgálata?
Válaszolt-e a bank időben és kimerítően az ügyfél kérdéseire, beadványaira? Volt-e az Ügyfélnek lehetősége felhatalmazással bíró banki alkalmazottal tárgyalni, megállapodni? Kapott-e az ügyfél rendszeresen írásos elszámolást a hitelének, tartozásának állásáról?
Amennyiben az Ügyfél állami Hivatalhoz, Hatósághoz fordult, kapott-e időben érdemi választ, tájékoztatást? Ellenőrizzék, hogy hitegették-e, nyugtatták-e az Ügyfelet, miközben a bank már az adósság vagy az ingatlan értékesítését intézte? Volt-e a banknál olyan személyes tárgyalás az Ügyféllel, melyről nem készült írásos feljegyzés?
Rendelkezett-e a bank belső szabályzattal a nem fizető, „becsődölt” Ügyfelek humánus kezelésére?

3. Hivatalból tegyenek feljelentést amennyiben a kilakoltatást erőltető, visszaélésre utaló jelet találnak! Vizsgálják ki, sérül-e a mai gyakorlat alapján bankbiztonság, a banktitok, az ügyfél adatvédelme. Több civil szervezet felhívta már a figyelmet arra, hogy „vállalkozások” bedőlt ingatlanokat árulnak az interneten és a bankfiókokban a piaci ár töredékéért. Ellenőrizzék, hogy az állami Hatóságok kaptak-e ilyen irányú bejelentést, feljelentést és eljártak-e már ezekben az ügyekben.

4. A vizsgálatok összevetésével állapítsák meg, hogy vannak-e joghézagok, van-e jogilag nem szabályozott rész a folyamatokban, ami esetleg további visszaélésre ad lehetőséget.

5. A vizsgálat eredményeinek megfelelően kezdeményezzék a szükséges törvényeket, jogszabályokat! Ezek gondoskodjanak a törvények betartatásáról és ellenőrzéséről is. A törvénysértők esetén kezdeményezzen büntető eljárást, ellenőrizzék, hogy a károsultakat a bankok teljes mértékben, anyagilag és erkölcsileg is kártalanítsák!

6. Vizsgálják meg, hogy a PSZÁF és a GVH jogköre elegendő-e arra, hogy feladatát el tudja látni. Határozzák meg azokat a pontokat, ahol a PSZÁF-nek be lehet és be kell avatkozni a folyamatokba. Amennyiben szükség van a PSZÁF-en kívül más Hatóság, állami fogyasztóvédő Hivatal közreműködésére, határozza meg, melyiknek mi a feladata, mi a hatásköre és felelőssége. Állapítsák meg, hogy az MNB, a PSZÁF a nagy nyilvánosság előtt felhívta-e a „deviza”hitelezés kockázatára a figyelmet? Mikor lett nyilvánvaló, hogy a CHF „menekülő deviza”?

Kérjük, fontolják meg javaslatainkat!

Több ezer-milliárd vagyon sorsáról van szó.

Emberek százezreinek életéről van szó.




2011. július 13.

Vendég

#4

2011-07-19 13:43

Mit mondhatnék amikor a lakásom az autóm a munkahelyem és amiért érdemes volt élni a szeretetért és mindenem odaveszett két év alatt!!??
Jogsegélyszolgálat

#5 Hitel károsultak

2011-07-19 13:44

Vegyük már észre, hogy az országunk kifosztása folyik, állami segítséggel. Nem tűnik fel senkinek, hogy nincs deviza hitel. Nincs, mert nem is volt, hanem egy banki karter csoport olyan pénzügyi manipulálása létezik, ahol az a cél, hogy minél kevesebb összegért, töredék áron vásárolják fel az ingatlanokat. Pontosabban elrabolják mind a Magyar gazdasági szereplők, valamint a Magyar lakosság vagyon elemeit. Ezt a forgató könyvet már a közel keleten eljátszották a bankok. Lett is belőle a mai napig tartó nyomor, vérengzés, szegénység. A petíciókkal az a baj, hogy annak akarjuk beadni megfontolásra, akik tehetnek arról, hogy ide jutott az ország. Van értelme? Mit lehet akkor tenni, semmi mást mint összefogást, és lehetőség szerint minél nagyobb létszámban megjelenni, azokon a helyeken ahol az embereket szankcionálják. Tehát a kilakoltatásoknál ott kell lenni, a bírósági tárgyalások mivel nyilvánosak be kell menni, és amennyiben valaki hasonló helyzetben van mint a hitel károsult, akkor mellette be kell avatkozni a hitel károsult oldalán az eljárásba. Így akár lehet olyan bírósági tárgyalás is ahol 100-1000-10000 ember áll a másik honfitársa védelmére. Akkor és csak is akkor lehet nyomást gyakorolni a T. hatalmi elitre, ha látják, hogy amit csinálnak már nem veszik be az emberek. Így már nem engedjük, hogy szép, okos nyilatkozatokkal port hintsenek a szemünkbe. Ezért kérek mindenkit, hogy akinek tudomása van lehetséges kilakoltatásokról azonnal értesítsen bennünket a www.jogsegely.com honlapon található elérhetőség valamelyikén. Valamint most kérek mindenkit, hogy akinek lehetősége van 2011.07.21.-én Székesfehérvár, Kecskeméti utca 10. reggel 8:00 órakor jöjjön el, hogy megakadályozzunk egy újabb rablást. A család négytagú a családfőnek öt évvel ezelőtt volt egy balesete, azóta is ágyban ápolják, hat műtéten eset át, és még mindig műtétre szorul. Ne engedjük, hogy bárkit is az utcára tegyenek olyan ok miatt, amit csalások, megtévesztések, útján hoztak az emberekre. Észre kell végre venni mindenkinek, hogy ebből nincs kiút, csak, akkor ha végre nem várjuk meg bárgyún, hogy mindenkit a "vágóhídra" hajtsanak.

Üdvözlettel: Jogsegélyszolgálat csapata
Zsuzsa

#6

2011-07-19 14:44

Sajnos kényszerhelyzetben az ember hozott rossz döntést, de ez akkor jónak bizonyult. Ma már az adósoknak kivették a döntést a kezükből, az adósságspirál, amiben sodródunk, egyre több embert fog az utcára taszítani, ha nem állítják meg a késedelmi, hitelmentő és egyéb címszóval kiszabott kamatokkal, az egyébként, régen még jól fizető adósok tönkretételét.

Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2011-07-19 14:52



Vendég

#8 Uzsorakamat2

2011-07-19 15:08

Ideje lenne az önsajnálatot félre tenni már !!! Meg a "nem lehet mit csinálni" szemléletet!!
Lehúzás, soha fel nem vett összegeket követelnek, csalás, amiért máshol ülne élete végéig az egész bagázs, aki 10 éve ezt megengedte !!! Államilag támogatott CSALÁS !!!
Venusz1

#9

2011-07-19 15:10

Az Én nevem meg látszódjon,mivel ha van egy nézetem azt mindnkinek elmondom, nem csak a sufniban suttogom, igen is tudják meg hogy ezáltal mindenki tönkre megy a fiatalok, és mindenki aki otthon szeretne.
Bezzeg az nem drága hogy ivóvízzel locsoljuk az utcákat, mert azt is kifizetjük, mindent.A bankok az egyik legnagyobb fosztogatók kis hazánkban.Az egyik!!

Vendég

#10

2011-07-19 15:12

Felvettem 1200000 ft svájci frankos hitelt ami már a végrehajtónál van és már 3480000 ft -ot kérnek!

Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2011-07-19 15:25



Vendég

#12

2011-07-19 16:30

Talán kezd valamit a magyar ember!
Chiara

#13 Re: összefogás

2011-07-19 16:32

#12: -

Talán kezd valamit a magyar ember!


Vendég

#14

2011-07-19 16:58

Nos, egy Bunkó!!.-Orbán Ki Minket!! Tönkre Tesz!!

Vendég

#15

2011-07-19 18:25

Meg kell értetni a bankokkal, hogy nekünk virtuálisan kölcsön adott frant, nem most vásárolja, ha nem akkori áron számított értéken kaptunk forint kölcsönt.
Ezért nekik most nem lett drágább a mi kölcsönünk finanszírozása, és kamatai sem nőttek, a kezelési költség pedi egyszerűen pofátlan, szerintem mindenkinek a bankja központjánál kellene ülő sztrájkot folytatni!
Druzsina
Vendég

#16

2011-07-19 18:43

Egyetértek, csatlakozom!!!!! Hivatkozom Róna Péter közgazdász úrnak a Lánchíd Rádióban 2011. 07.07.-én elhangzott megállapításaira!
http://soundcloud.com/lotar2k9/devizahitelmegold-s-com-l-nch Ezt kell csinálni!!!!!

Nekem 2 CHF alapú hitelem van. Az egyik eredetileg 700 ezer Ft volt. Ezt tukmálta rám az OTP, majdnem utánam vágták, forint hitelt egyáltalán nem ajánlottak azt mondták h az CHF a tuti, jobb mint az euró. Mi ez ha nem szándékos félrevezetés??? Jelenleg a törlesztő részletem már havi 34 ezer Ft pedig már kértem hosszabbítást is.

Másik hitelem szgk. CHF alapú de fix forint törlesztővel 120 hónapra. a díjat nem tudják emelni de a futamidő 10 év helyett szerintem 20 év lesz mire kinyögjük. És amikor vettem semmilyen más hitel konstrukciót nem ajánlottak. Hozzá teszem hogy nem luxusra kell a gk hanem napi közlekedésre, mert súlyos mozgássérült vagyok nem tudok tömegközlekedni!

Ezt a hozzászólást a szerzője eltávolította (Részletek)

2011-07-19 18:58


oszlej

#18 Kormány figyelmébe

2011-07-19 18:59

Elő kell venni a hitelfelvételekor megkötött szerződést, az abban foglalt kamat és költségvonzata rögzítve van, az árfolyam ingadozást a hitelfelvevő vállalta.

Tehát semmi mást nem kell tenni, mint az eredeti szerződés szerint eljárni. Amelyik Bank meg egyoldaluan módosította a szerződéseket, azt ki kell zárni a bankrendszerből.
Köbüki

#19

2011-07-19 20:56

Itt elszabadult a pokol...

Vendég

#20

2011-07-19 21:53

Teljes mértékben támogatom és mindekit kérek tegye ugyan ezt .
Köbüki

#21

2011-07-19 22:58

Én négy éve vettem fel. Nem autóra, lakásra úgy, hogy előtte 10 évig albérleteztünk. 50% önerőnk volt, így gondoltam egy "merészet" -albérletbe úgyis kidobom - fizessük magunknak. Nem hívnak Lákátosnak, 1 gyerekem van - ami az én bajom :D Segílyt 1x kértem - akkor sem adtak:D Így "köszönöm" a hitelt, még van 6 évem remélem valahogy kihúzom. Ha nem, akkor vígasztalódok azzal, hogy az albérlet most már olcsóbb lesz mint a havi törlesztő részletem és akkor "megmenekültem"..............???????????????????

Paul
Vendég

#22

2011-07-19 23:09

Nagyon igaz, és mindenképpen tenni kell valamit a bankok által kizsákmányolt emberek érdekében! Felháborító és gusztustalan a bankrendszer működése, törvényben, vagy rendeletben kell rendet tenni a bankok tisztességtelen haszonszerzése ellen!

Era

#23

2011-07-19 23:25

Egyszerűen nem értem hogyan lehet ilyen helyzetet teremteni,ennyi családot a földbe tiporni.Hány embernek kell meghalnia elkeseredésében,ahhoz hogy egy megoldás megszülessen?A válságról nem mi tehetünk,mi csak normális életet szerettünk volna magunknak és a gyerekeinknek!!!

Vendég

#24

2011-07-19 23:45

Ideje, hogy fellépjünk a kazár rablók ellen.

Vendég

#25

2011-07-20 07:04

Facebook: Ezennel felmondok Orbán Viktornak. Gyertek, csatlakozzatok.