ORBÁNI REZSIM VÁDIRATA

#3: -  

Egy kis magyar történelem:
Múltunk egyik nem igazán pozitív szakasza,
a II. András féle ÚJ BERENDEZKEDÉS.Erről nekem az Orbán rezsim jutott eszembe: MAGYARORSZÁG MEGÚJULT!
Lehet, nem is véletlen,.Hisz az Alaptörvénynek nevezett makulatúra és az elé biggyesztett Nemzeti Hitvallás hátsó borítóján "AKIK TÖRVÉNY SZABTAK MAGYARORSZÁGNAK" címmel színes arcképcsarnok látható, Szent Istvántól Antall Józsefig. A díszes galéria nem minden tagja érdemelné meg a szentek glóriáját.
ELegkevésbé a galéria második tagja: II. András, árpádházi királyunk.
1. II. András eltűrte, hogy Gertrudis, a felesége kíséretében nyugatról érkezett merániak kiszorítsák nemcsak udvarából de az ország vezetéséből is a magyar főurakat (főleg azokat, akik magyar hazafiak voltak),
Viktor 'király' visszahívta keletről az orosz oligarchákat, akik korábban KGB-s egyenruhában csinálták ugyanazt.
2. II. András jelmondata: "a királyi felség bőkezűségét semmi sem szorítja határok közé, és az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség"
Viktor 'király' szintén osztogató politikát folytat -- persze főleg a saját talpnyalóinak osztja ki annak a kisebb részét, amit másoktól elvett (trafikok, földek stb.)
3. II. András 1222-ben Aranybulla elfogadásával (ami nem lett volna rossz, ha a király, a főnemesek és a köznemesek jogai mellett a köznép jogait is tartalmazta volna) létrehozott egy igazságtalan jogrendet, ami rá is nyomta bélyegét országunk elkövetkező évszázadaira, egészen 1848-ig.
Viktor 'király' is megírta a magáét -- de az Alaptörvény nemzetieskedő hitvallását 'királyunk' sem igazán tartja be! Ami jog, az mind az övé, ami kötelesség, azt mind a 'zemberekre' kényszerítik rá.
4. II. András idejében volt egy Tiborc (Katona J. Bánk bánja szerint), jajszavai az Orbán-maffia regnálása alatt nyomorba döntött magyar parasztság, de a négymillió létminimum alatt élő ajkáról is elhangozhatna: "...s ki száz meg százezreket rabolt, bírája lészen annak, kit a szükség garast rabolni kényszerített" (persze, ma már nem százezrekről van szó, hanem milliárdokról).
Viktor 'királ'-nak is van egy Tiborca, de ez a Tiborc nem nyomorult jobbágy -- neki jobb ágy jutott. NEKI NINCS OKA panaszra, hiszen megkapta a király lányát és (majdnem) fele királyságát. De már korábban is azok közé tartozott, akik miatt Bánk bán Tiborca panaszra fakadt !
,, ... Ők játszanak, zabálnak szüntelen,
Úgy, mintha mindenik tagocska bennek
Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
Kéményeinkről elpusztulnak a
Gólyák, mivel magunk emésztjük el
A hulladékot is. Szép földeinkből
Vadászni berkeket csinálnak, a-
Hová nekünk belépni nem szabad.
S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk
Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek,
És aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített. "

Miért illegitim az Alaptörvény?

2010-ben a FIDESZ választási kampányában
szó sem esett új Alkotmány létrehozásáról.
Tehát a szavazók NEM adtak -nem adhattak- felhatalmazást alkotmányozásra.
Ezért:
Az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 24.paragrafus 5. bekezdésének módosítása, (mely megszünteti az alkotmánymódosításhoz szükséges négyötödös limitet) 2010. július 5-én teljes mértékben illegitim volt. Főként azért,
mert az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság felállításáról szóló határozat időben ezt megelőzi.
Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról KIHÍRDETVE: MK 109. szám 47/2010. OGY h.
Azt a tényt már nem is érdemes megjegyezni, hogy ehhez az összes "ellenzéki" párt asszisztált.
A másik oldala a témának az, hogy elfogadjuk az Alaptörvényt, pontosabban beletörődünk az Alaptörvénybe. Ebben az attitűdben is van egy érdekes momentum. Tudniillik, hogy a saját alkotmányukra is tojnak a elkészítők.
Íme néhány, a teljesség igénye nélkül kiollózott példa
(többet és még sok mást lehet megtudni):

„ ...együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. "
„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.”
ÉS EZT MILY KÖVETKEZETESEN MASZNÁLJÁK EZT A HITVALLÁSÁT
A MENEKÜLT ÜGYI PROBLÉBÁK MEGOLDÁSÁNAL

„Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”
MA MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN 300'000 GYERMEK ÉHEZIK ÉS ALULTÁPLÁLT
ÉS PLUSZ 1'000'000 EMBER ÉL MÉLY SZEGÉNYSÉGBEN, (állampolgárok 1/7-de
méltányosan,

,, ... a kormány rábízott feladatokat visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”
Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) Nemzeti Hitvallás

ALAPVETÉS
-C) cikk (1)
A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik

-(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására.
Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki köteles és jogosult fellépni

-M) cikk (1)
Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

-(2)
Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

-N) cikk (1)
Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

-P) cikk (1)
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

-Q) cikk (2)
Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3)
Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

-VI. cikk (2)
Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

-VII. cikk (1)
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabádságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilványítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

-IX. cikk (1)
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

-(2)
Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

-(3)
A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellet közölhető.

-X. cikk (1)
Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

-(2)
Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

-XI. cikk (1)
Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2)
Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

-XII. cikk (1)
Mindenkinek joga van a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.

-XV. cikk (1)
A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2)
Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

-XIX. cikk (1)
Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett, munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

-XXIV. cikk (1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

-XXVIII. cikk (1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény álzal felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

AZ ÁLLAM

-4. cikk (1)
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettsége egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
Kivéve alapvetés C cikk 2 pontja
(-C) cikk (1)
A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik -(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására.
Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki köteles és jogosult fellépni)

#19: michel - Re: Re: Re:  

Egy kis magyar történelem:
Múltunk egyik nem igazán pozitív szakasza,
a II. András féle ÚJ BERENDEZKEDÉS.Erről nekem az Orbán rezsim jutott eszembe: MAGYARORSZÁG MEGÚJULT!
Lehet, nem is véletlen,.Hisz az Alaptörvénynek nevezett makulatúra és az elé biggyesztett Nemzeti Hitvallás hátsó borítóján "AKIK TÖRVÉNY SZABTAK MAGYARORSZÁGNAK" címmel színes arcképcsarnok látható, Szent Istvántól Antall Józsefig. A díszes galéria nem minden tagja érdemelné meg a szentek glóriáját.
ELegkevésbé a galéria második tagja: II. András, árpádházi királyunk.
1. II. András eltűrte, hogy Gertrudis, a felesége kíséretében nyugatról érkezett merániak kiszorítsák nemcsak udvarából de az ország vezetéséből is a magyar főurakat (főleg azokat, akik magyar hazafiak voltak),
Viktor 'király' visszahívta keletről az orosz oligarchákat, akik korábban KGB-s egyenruhában csinálták ugyanazt.
2. II. András jelmondata: "a királyi felség bőkezűségét semmi sem szorítja határok közé, és az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség"
Viktor 'király' szintén osztogató politikát folytat -- persze főleg a saját talpnyalóinak osztja ki annak a kisebb részét, amit másoktól elvett (trafikok, földek stb.)
3. II. András 1222-ben Aranybulla elfogadásával (ami nem lett volna rossz, ha a király, a főnemesek és a köznemesek jogai mellett a köznép jogait is tartalmazta volna) létrehozott egy igazságtalan jogrendet, ami rá is nyomta bélyegét országunk elkövetkező évszázadaira, egészen 1848-ig.
Viktor 'király' is megírta a magáét -- de az Alaptörvény nemzetieskedő hitvallását 'királyunk' sem igazán tartja be! Ami jog, az mind az övé, ami kötelesség, azt mind a 'zemberekre' kényszerítik rá.
4. II. András idejében volt egy Tiborc (Katona J. Bánk bánja szerint), jajszavai az Orbán-maffia regnálása alatt nyomorba döntött magyar parasztság, de a négymillió létminimum alatt élő ajkáról is elhangozhatna: "...s ki száz meg százezreket rabolt, bírája lészen annak, kit a szükség garast rabolni kényszerített" (persze, ma már nem százezrekről van szó, hanem milliárdokról).
Viktor 'királ'-nak is van egy Tiborca, de ez a Tiborc nem nyomorult jobbágy -- neki jobb ágy jutott. NEKI NINCS OKA panaszra, hiszen megkapta a király lányát és (majdnem) fele királyságát. De már korábban is azok közé tartozott, akik miatt Bánk bán Tiborca panaszra fakadt !
,, ... Ők játszanak, zabálnak szüntelen,
Úgy, mintha mindenik tagocska bennek
Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk
Kéményeinkről elpusztulnak a
Gólyák, mivel magunk emésztjük el
A hulladékot is. Szép földeinkből
Vadászni berkeket csinálnak, a-
Hová nekünk belépni nem szabad.
S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény
Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk
Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek,
És aki száz meg százezert rabol,
Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített. "

Miért illegitim az Alaptörvény?

2010-ben a FIDESZ választási kampányában
szó sem esett új Alkotmány létrehozásáról.
Tehát a szavazók NEM adtak -nem adhattak- felhatalmazást alkotmányozásra.
Ezért:
Az 1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 24.paragrafus 5. bekezdésének módosítása, (mely megszünteti az alkotmánymódosításhoz szükséges négyötödös limitet) 2010. július 5-én teljes mértékben illegitim volt. Főként azért,
mert az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság felállításáról szóló határozat időben ezt megelőzi.
Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról KIHÍRDETVE: MK 109. szám 47/2010. OGY h.
Azt a tényt már nem is érdemes megjegyezni, hogy ehhez az összes "ellenzéki" párt asszisztált.
A másik oldala a témának az, hogy elfogadjuk az Alaptörvényt, pontosabban beletörődünk az Alaptörvénybe. Ebben az attitűdben is van egy érdekes momentum. Tudniillik, hogy a saját alkotmányukra is tojnak a elkészítők.
Íme néhány, a teljesség igénye nélkül kiollózott példa
(többet és még sok mást lehet megtudni):

„ ...együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. "
„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.”
ÉS EZT MILY KÖVETKEZETESEN MASZNÁLJÁK EZT A HITVALLÁSÁT
A MENEKÜLT ÜGYI PROBLÉBÁK MEGOLDÁSÁNAL

„Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”
MA MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN 300'000 GYERMEK ÉHEZIK ÉS ALULTÁPLÁLT
ÉS PLUSZ 1'000'000 EMBER ÉL MÉLY SZEGÉNYSÉGBEN, (állampolgárok 1/7-de
méltányosan,

,, ... a kormány rábízott feladatokat visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”
Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) Nemzeti Hitvallás

ALAPVETÉS
-C) cikk (1)
A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik

-(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására.
Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki köteles és jogosult fellépni

-M) cikk (1)
Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

-(2)
Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

-N) cikk (1)
Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

-P) cikk (1)
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

-Q) cikk (2)
Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3)
Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

-VI. cikk (2)
Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

-VII. cikk (1)
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabádságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilványítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

-IX. cikk (1)
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

-(2)
Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

-(3)
A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellet közölhető.

-X. cikk (1)
Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

-(2)
Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

-XI. cikk (1)
Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2)
Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

-XII. cikk (1)
Mindenkinek joga van a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.

-XV. cikk (1)
A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2)
Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

-XIX. cikk (1)
Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett, munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

-XXIV. cikk (1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

-XXVIII. cikk (1)
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény álzal felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

AZ ÁLLAM

-4. cikk (1)
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettsége egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
Kivéve alapvetés C cikk 2 pontja
(-C) cikk (1)
A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik -(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására.
Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki köteles és jogosult fellépni)