Peticiok.com

Bejelentés benyújtása egy petícióval kapcsolatban

Felhívás a Kormányhoz a kultúra védelmében

A petíciók véleményeket fejeznek ki. Az, hogy Ön nem ért egyet egy petícióval, vagy úgy gondolja, hogy értelmetlen, nem alapja a bejelentésnek, és az ilyen bejelentéseket automatikusan lezárjuk. Csak akkor jelentsen be egy petíciót, ha az sérti a törvényt vagy a Közösségi irányelveinket, például gyűlöletbeszédet, egy személy vagy szervezet rágalmazását, magánjellegű információk közzétételét vagy csalást tartalmaz. Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a szerző felel.

Ez a bejelentés a webhely üzemeltetőihez kerül, nem a petíció szerzőjéhez és nem is semmilyen hatósághoz. Ha kérdése vagy visszajelzése van a szerző számára, küldjön neki üzenetet.

El tudja írni a jelentését angolul? Így gyorsabban el tudjuk intézni, mivel nem kell fordítást rendelnünk.
Miért jelenti ezt?
Mi a probléma a névvel?
Kérjük, írja meg az alábbi szövegmezőben, miért gondolja így.

A petíciók véleményeket fejeznek ki. Az, hogy Ön nem ért egyet egy petícióval, vagy úgy gondolja, hogy értelmetlen, nem alapja a bejelentésnek, és nem távolítunk el petíciókat csak azért, mert valaki ellenzi őket.

Ha elküldi, az Ön egyet nem értését rögzítjük, és a bejelentést automatikusan intézkedés nélkül lezárjuk; a döntést elküldjük az Ön e-mail címére. Ha a tartalom sérti a törvényt vagy a Közösségi irányelveinket, ehelyett válassza a fenti megfelelő opciót.

Ön is indíthat saját petíciót, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Önről, az Ön szervezetéről, vagy egy másik azonosítható személyről vagy szervezetről szól a hamis állítás?

Melyik rész hamis? Több mondatra is rákattinthat a petíció szövegében, és mindegyikhez megadhatja, mi igaz. Ez nem kötelező.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Felhívás a Kormányhoz a kultúra védelmében

FELHÍVÁS a Kormányhoz a kultúra védelmében! Húsvét pénteken, a koronavírus járvány terjedésének időszakában került ki az EMMI mellékelt, a közgyűjteményi és közművelődési, valamint a művészeti intézmények alkalmazottait a közalkalmazotti jogviszonytól megfosztani akaró, őket a Munka Törvénykönyve alá rendelő törvénytervezete, mindössze néhány napos "egyeztetésre" egyes érdekképviseletekhez. Akik ezt a javaslatot kiötölték, majd megfogalmaztatták, nem tudják: 1) A Munka Törvénykönyve főszabályként azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik a gazdálkodó szerveknél dolgoznak, azaz a munkáltatójuk olyan tőkés vagy piaci szereplő, aki (amely) a cég tőkéjéből, picai termeléséből, szolgáltatásából, gazdálkodásából szerzett jövedelem alapján foglalkoztat, fizet munkabért és egyebeket a dolgozóknak - magánérdekei szerinti tevékenységért. A dolgozói érdekképviselet, azaz, a szakszervezet a tőkés, vagy a piaci szereplő cége profitjából szerzi meg foglalkoztatási- és béralkuban, kollektív szerződés vagy megállapodás útján a béremelésekhez, egyéb juttatásokhoz a profitból járó/megszerezhető részt. 2) Ezzel szemben a közszolgálatokban (a közszolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, fegyveres- és rendvédelmi, bírósági, ügyészségi, szolgálati, stb. törvények hatályai alatt) főszabályként az állami és/vagy önkörmányzati alkalmazottak állnak, akik elsősorban állami/önkormányzati költségvetési szerveknél vagy állami/önkormányzati költségvetések által finanszírozott szervezeteknél a köz érdekében, közcélokért dolgoznak. Törvények és végrehajtási rendeletek döntenek foglalkoztatásukról, illetményeikről, egyéb juttatásaikról. A szakszervezet feladata itt az, hogy a foglalkoztatási és illetményszabályokat, valamint az egyéb juttatásokat az állammal és/vagy az önkormányzattal a költségvetési érdekegyeztetés keretében változtassa meg, a dolgozók jobb élet- és mukakörülményei érdekeinek érvényesítésével. 3) A magánérdek és a közérdek szerinti tevékenységek, foglalkoztatás, bér- és illetményfizetés, egyéb juttatások ügyei élesen elválnak egymástól. Akik ezt nem tudják vagy tudják és nem veszik figyelembe, vagy nem akarják alkalmazni - azok az adófizetők közcélokra (igazgatás, oktatás, egészségügy, kultúra, tudomány, közrend- és védelem, szociális ellátás, stb.) befizetett pénzét, az állami és/vagy önkormányzati költségvetésekben megjelenő forrásokat szivattyúznák át a magánszférába, azaz, meg akarnák lopni a polgárokat. A múzeumok, a könyvtárak, a közművelődés házai, a levéltárak közintézmények, amelyek a nemzeti anyagi és szellemi közkincsek őrzői, a társadalom közösségei és polgárai kulturális alapérdekeinek érvényesítői, amelyek számukra kulturális alapszolgáltatásokat nyújtanak - a köz érdekében foglalkoztatott közszolgálati alkalmazottak útján. Az állami és önkormányzati fenntartású művészeti intézményekre ugyanez igaz. Ha a kormány nem akarja privatizálni és a "termelő" magánszférába áttolni ezt a nagymúltú, és mindeddig a közjót szolgáló tevékenység- és intézményrendszert, akkor a köz érdekében dolgozó alkalmazottait se szervezheti ki a közszférából. Ha ezt a privatizációt és/vagy kiszervezést a kormány e törvény útján meg akarja tenni, akkor azt a civil polgárok, a pártok, a szakszervezetek, a civil szervezetek összefogása - a nyilvánosság lehető legteljesebb bevonásával - meg fogja akadályozni! Ezért célszerű lenne, ha a Kormány nem keletkeztetne újabb feszültségforrást a társadalomban, és az EMMI törvénytervezetét egyszer és mindenkorra levenné a napirendről. Aláírásainkkal ezt a cselekvést ösztönözzük! Budapest, 2020. április 11-én 1) Vadász János a Közgyűjteményi és Közműveldési Dolgozók Szakszervezete 1989-es alapítója és első választott országos elnöke, ny. államtitkári jogállású közszolgálti kormánymegbízott

Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a petíció szerzője felel. Ha elküldi, rögzítjük, és a bejelentést automatikusan intézkedés nélkül lezárjuk; a döntést elküldjük az Ön e-mail címére.

Ön is indíthat saját petíciót az Ön szerint helyes információkkal, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Egy azonosítható személyről vagy szervezetről szóló hamis állítás rágalmazás, és ezzel foglalkozunk.

Folytatás: rágalmazás bejelentése

Kiről szól a tartalom?
A személy, akiről a tartalom szól, politikus, döntéshozó vagy más közszereplő?
Mit bírál a tartalom?

A politikusok vagy döntéshozók közéleti szerepükben tanúsított magatartásának nyilvános bírálata megengedett, még akkor is, ha az események régebbiek. Az, hogy egy ügy régi, önmagában nem alapja az eltávolításnak. Továbbra is intézkedhetünk a személyről szóló hamis állítás vagy más jogellenes tartalom esetén.

Ha az ügy régi vagy már nem aktuális, a legjobb, ha közvetlenül felveszi a kapcsolatot a petíció szerzőjével. A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót; mi nem.

A személy, akiről a tartalom szól, politikus, döntéshozó vagy más közszereplő?
Mit bírál a tartalom?

A politikusok vagy döntéshozók közéleti szerepükben tanúsított magatartásának nyilvános bírálata megengedett, még akkor is, ha az események régebbiek. Az, hogy egy ügy régi, önmagában nem alapja az eltávolításnak. Továbbra is intézkedhetünk a személyről szóló hamis állítás vagy más jogellenes tartalom esetén.

Ha az ügy régi vagy már nem aktuális, a legjobb, ha közvetlenül felveszi a kapcsolatot a petíció szerzőjével. A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót; mi nem.

Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a szerző felel. Egy hamis állítás esetén intézkedünk, ha az egy azonosítható személyre vagy szervezetre vonatkozik. Ha egyszerűen nem ért egyet az állítással, indíthat saját petíciót, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Kattintson a petíció szövegében szereplő hamis mondatokra.

Melyik rész pontosan gyűlöletbeszéd? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan szólít fel erőszakra? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan dicsőíti vagy szítja a terrorizmust? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan zaklat vagy bántalmaz valakit? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan fed fel magánjellegű információt? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan vádol valakit bűncselekménnyel? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan szólít fel halálbüntetésre vagy kínzásra? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Felhívás a Kormányhoz a kultúra védelmében

FELHÍVÁS a Kormányhoz a kultúra védelmében! Húsvét pénteken, a koronavírus járvány terjedésének időszakában került ki az EMMI mellékelt, a közgyűjteményi és közművelődési, valamint a művészeti intézmények alkalmazottait a közalkalmazotti jogviszonytól megfosztani akaró, őket a Munka Törvénykönyve alá rendelő törvénytervezete, mindössze néhány napos "egyeztetésre" egyes érdekképviseletekhez. Akik ezt a javaslatot kiötölték, majd megfogalmaztatták, nem tudják: 1) A Munka Törvénykönyve főszabályként azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik a gazdálkodó szerveknél dolgoznak, azaz a munkáltatójuk olyan tőkés vagy piaci szereplő, aki (amely) a cég tőkéjéből, picai termeléséből, szolgáltatásából, gazdálkodásából szerzett jövedelem alapján foglalkoztat, fizet munkabért és egyebeket a dolgozóknak - magánérdekei szerinti tevékenységért. A dolgozói érdekképviselet, azaz, a szakszervezet a tőkés, vagy a piaci szereplő cége profitjából szerzi meg foglalkoztatási- és béralkuban, kollektív szerződés vagy megállapodás útján a béremelésekhez, egyéb juttatásokhoz a profitból járó/megszerezhető részt. 2) Ezzel szemben a közszolgálatokban (a közszolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, fegyveres- és rendvédelmi, bírósági, ügyészségi, szolgálati, stb. törvények hatályai alatt) főszabályként az állami és/vagy önkörmányzati alkalmazottak állnak, akik elsősorban állami/önkormányzati költségvetési szerveknél vagy állami/önkormányzati költségvetések által finanszírozott szervezeteknél a köz érdekében, közcélokért dolgoznak. Törvények és végrehajtási rendeletek döntenek foglalkoztatásukról, illetményeikről, egyéb juttatásaikról. A szakszervezet feladata itt az, hogy a foglalkoztatási és illetményszabályokat, valamint az egyéb juttatásokat az állammal és/vagy az önkormányzattal a költségvetési érdekegyeztetés keretében változtassa meg, a dolgozók jobb élet- és mukakörülményei érdekeinek érvényesítésével. 3) A magánérdek és a közérdek szerinti tevékenységek, foglalkoztatás, bér- és illetményfizetés, egyéb juttatások ügyei élesen elválnak egymástól. Akik ezt nem tudják vagy tudják és nem veszik figyelembe, vagy nem akarják alkalmazni - azok az adófizetők közcélokra (igazgatás, oktatás, egészségügy, kultúra, tudomány, közrend- és védelem, szociális ellátás, stb.) befizetett pénzét, az állami és/vagy önkormányzati költségvetésekben megjelenő forrásokat szivattyúznák át a magánszférába, azaz, meg akarnák lopni a polgárokat. A múzeumok, a könyvtárak, a közművelődés házai, a levéltárak közintézmények, amelyek a nemzeti anyagi és szellemi közkincsek őrzői, a társadalom közösségei és polgárai kulturális alapérdekeinek érvényesítői, amelyek számukra kulturális alapszolgáltatásokat nyújtanak - a köz érdekében foglalkoztatott közszolgálati alkalmazottak útján. Az állami és önkormányzati fenntartású művészeti intézményekre ugyanez igaz. Ha a kormány nem akarja privatizálni és a "termelő" magánszférába áttolni ezt a nagymúltú, és mindeddig a közjót szolgáló tevékenység- és intézményrendszert, akkor a köz érdekében dolgozó alkalmazottait se szervezheti ki a közszférából. Ha ezt a privatizációt és/vagy kiszervezést a kormány e törvény útján meg akarja tenni, akkor azt a civil polgárok, a pártok, a szakszervezetek, a civil szervezetek összefogása - a nyilvánosság lehető legteljesebb bevonásával - meg fogja akadályozni! Ezért célszerű lenne, ha a Kormány nem keletkeztetne újabb feszültségforrást a társadalomban, és az EMMI törvénytervezetét egyszer és mindenkorra levenné a napirendről. Aláírásainkkal ezt a cselekvést ösztönözzük! Budapest, 2020. április 11-én 1) Vadász János a Közgyűjteményi és Közműveldési Dolgozók Szakszervezete 1989-es alapítója és első választott országos elnöke, ny. államtitkári jogállású közszolgálti kormánymegbízott

Kattintson a petíció szövegében szereplő hamis mondatokra.

Melyik rész pontosan gyűlöletbeszéd? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan fed fel magánjellegű információt? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan terrorista vagy szélsőséges tartalom? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Felhívás a Kormányhoz a kultúra védelmében

FELHÍVÁS a Kormányhoz a kultúra védelmében! Húsvét pénteken, a koronavírus járvány terjedésének időszakában került ki az EMMI mellékelt, a közgyűjteményi és közművelődési, valamint a művészeti intézmények alkalmazottait a közalkalmazotti jogviszonytól megfosztani akaró, őket a Munka Törvénykönyve alá rendelő törvénytervezete, mindössze néhány napos "egyeztetésre" egyes érdekképviseletekhez. Akik ezt a javaslatot kiötölték, majd megfogalmaztatták, nem tudják: 1) A Munka Törvénykönyve főszabályként azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik a gazdálkodó szerveknél dolgoznak, azaz a munkáltatójuk olyan tőkés vagy piaci szereplő, aki (amely) a cég tőkéjéből, picai termeléséből, szolgáltatásából, gazdálkodásából szerzett jövedelem alapján foglalkoztat, fizet munkabért és egyebeket a dolgozóknak - magánérdekei szerinti tevékenységért. A dolgozói érdekképviselet, azaz, a szakszervezet a tőkés, vagy a piaci szereplő cége profitjából szerzi meg foglalkoztatási- és béralkuban, kollektív szerződés vagy megállapodás útján a béremelésekhez, egyéb juttatásokhoz a profitból járó/megszerezhető részt. 2) Ezzel szemben a közszolgálatokban (a közszolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, fegyveres- és rendvédelmi, bírósági, ügyészségi, szolgálati, stb. törvények hatályai alatt) főszabályként az állami és/vagy önkörmányzati alkalmazottak állnak, akik elsősorban állami/önkormányzati költségvetési szerveknél vagy állami/önkormányzati költségvetések által finanszírozott szervezeteknél a köz érdekében, közcélokért dolgoznak. Törvények és végrehajtási rendeletek döntenek foglalkoztatásukról, illetményeikről, egyéb juttatásaikról. A szakszervezet feladata itt az, hogy a foglalkoztatási és illetményszabályokat, valamint az egyéb juttatásokat az állammal és/vagy az önkormányzattal a költségvetési érdekegyeztetés keretében változtassa meg, a dolgozók jobb élet- és mukakörülményei érdekeinek érvényesítésével. 3) A magánérdek és a közérdek szerinti tevékenységek, foglalkoztatás, bér- és illetményfizetés, egyéb juttatások ügyei élesen elválnak egymástól. Akik ezt nem tudják vagy tudják és nem veszik figyelembe, vagy nem akarják alkalmazni - azok az adófizetők közcélokra (igazgatás, oktatás, egészségügy, kultúra, tudomány, közrend- és védelem, szociális ellátás, stb.) befizetett pénzét, az állami és/vagy önkormányzati költségvetésekben megjelenő forrásokat szivattyúznák át a magánszférába, azaz, meg akarnák lopni a polgárokat. A múzeumok, a könyvtárak, a közművelődés házai, a levéltárak közintézmények, amelyek a nemzeti anyagi és szellemi közkincsek őrzői, a társadalom közösségei és polgárai kulturális alapérdekeinek érvényesítői, amelyek számukra kulturális alapszolgáltatásokat nyújtanak - a köz érdekében foglalkoztatott közszolgálati alkalmazottak útján. Az állami és önkormányzati fenntartású művészeti intézményekre ugyanez igaz. Ha a kormány nem akarja privatizálni és a "termelő" magánszférába áttolni ezt a nagymúltú, és mindeddig a közjót szolgáló tevékenység- és intézményrendszert, akkor a köz érdekében dolgozó alkalmazottait se szervezheti ki a közszférából. Ha ezt a privatizációt és/vagy kiszervezést a kormány e törvény útján meg akarja tenni, akkor azt a civil polgárok, a pártok, a szakszervezetek, a civil szervezetek összefogása - a nyilvánosság lehető legteljesebb bevonásával - meg fogja akadályozni! Ezért célszerű lenne, ha a Kormány nem keletkeztetne újabb feszültségforrást a társadalomban, és az EMMI törvénytervezetét egyszer és mindenkorra levenné a napirendről. Aláírásainkkal ezt a cselekvést ösztönözzük! Budapest, 2020. április 11-én 1) Vadász János a Közgyűjteményi és Közműveldési Dolgozók Szakszervezete 1989-es alapítója és első választott országos elnöke, ny. államtitkári jogállású közszolgálti kormánymegbízott

Ezt arra használjuk, hogy visszaigazoljuk a bejelentését, és tájékoztassuk az eredményről.
Én jelentem
Mit kér? Többet is kiválaszthat.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.

A bejelentett petíciókat csapatunk megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy sértik-e a Szolgáltatási feltételeinket vagy a Közösségi irányelveinket.