Peticiok.com

Bejelentés benyújtása egy petícióval kapcsolatban

Beszéljünk megoldható problémákról!

A petíciók véleményeket fejeznek ki. Az, hogy Ön nem ért egyet egy petícióval, vagy úgy gondolja, hogy értelmetlen, nem alapja a bejelentésnek, és az ilyen bejelentéseket automatikusan lezárjuk. Csak akkor jelentsen be egy petíciót, ha az sérti a törvényt vagy a Közösségi irányelveinket, például gyűlöletbeszédet, egy személy vagy szervezet rágalmazását, magánjellegű információk közzétételét vagy csalást tartalmaz. Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a szerző felel.

Ez a bejelentés a webhely üzemeltetőihez kerül, nem a petíció szerzőjéhez és nem is semmilyen hatósághoz. Ha kérdése vagy visszajelzése van a szerző számára, küldjön neki üzenetet.

El tudja írni a jelentését angolul? Így gyorsabban el tudjuk intézni, mivel nem kell fordítást rendelnünk.
Miért jelenti ezt?
Mi a probléma a névvel?
Kérjük, írja meg az alábbi szövegmezőben, miért gondolja így.

A petíciók véleményeket fejeznek ki. Az, hogy Ön nem ért egyet egy petícióval, vagy úgy gondolja, hogy értelmetlen, nem alapja a bejelentésnek, és nem távolítunk el petíciókat csak azért, mert valaki ellenzi őket.

Ha elküldi, az Ön egyet nem értését rögzítjük, és a bejelentést automatikusan intézkedés nélkül lezárjuk; a döntést elküldjük az Ön e-mail címére. Ha a tartalom sérti a törvényt vagy a Közösségi irányelveinket, ehelyett válassza a fenti megfelelő opciót.

Ön is indíthat saját petíciót, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Önről, az Ön szervezetéről, vagy egy másik azonosítható személyről vagy szervezetről szól a hamis állítás?

Melyik rész hamis? Több mondatra is rákattinthat a petíció szövegében, és mindegyikhez megadhatja, mi igaz. Ez nem kötelező.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Beszéljünk megoldható problémákról!

Nyilvánvaló, hogy azok a közösségek fejlődtek és fejlődnek versenyképesen, amelyek hosszútávú befektetésekben gondolkodnak, és a demokráciára, oktatásra, tabuk nélküli párbeszédre és átláthatóságra építenek. Jólétet ott tapasztalunk, ahol adottak a párbeszéd feltételei, türelmesen meghallgatják a többségétől eltérő véleményeket is, elítélik a populista és üres szólamokat, és ahol átlátható a döntéshozás és a képviselet, számonkérhető a pénz elköltése, a jövő generáció képzése pedig kiemelt fontosságú.

Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik. Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy fontosak a sokszínű fesztiválok, fontosak a többnyelvű feliratok, utcanevek, fontos a műemlékek, hagyományok védelme, és fontos a zászlók és a jelképek ügye. A jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága a mostaninál azonban sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért:

I. Az oktatás szempontjából úgy tűnik, hogy mostanra a történelmi múltú, eddig helyzeti előnnyel bíró magyar iskolák is elkezdtek leszakadni a román vetélytársak teljesítményétől. Félő hogy az, aki minőségi oktatást szeretne gyermekének, román tannyelvű intézményt fog választani. Ez rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet. A színvonal hiányának a legfőbb oka az, hogy hiányzik az erdélyi magyar pedagógus-pályamodell, a megfelelő szakmai és anyagi támogatás. Ma már a nagyobb középiskolákba is nehéz jó és elkötelezett tanárokat toborozni. Hosszú távon megoldást jelenthet, ha a magyar nyelven tanító tanárok célzott segítséget kapnak, utazási és lakástámogatást, és a jól teljesítő oktatóink megfelelő ösztöndíjban is részesülnek. Ezt az égető problémát egy politikai támogatással létesített, de civil kontroll alatt működő oktatási alapítvány illetve egy széleskörű társadalmi összefogás révén tartjuk megoldhatónak. Az alapítvány megfelelő költségvetését a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból politikai elitünknek biztosítani kell, felkutatva ugyanakkor további alternatív finanszírozási lehetőségeket is.

II. A nyilvánosság tekintetében úgy véljük, bármilyen társadalmi vita alapját adatok kell hogy képezzék és transzparencia, nem pedig előítéletek, korábbi sérelmek, vágyálmok. Ebből a szempontból azt tapasztaljuk, hogy a közügyeink illetékesei vonakodnak pontos nyilvántartást vezetni, adminisztrálni, sok a háttéralku, másfelől a létező dokumentumokhoz, a közérdekű adatokhoz való, egyébként törvényben garantált hozzáférés is akadozik. Ez meglátszik az erdélyi magyar sajtón is, amelyben kevés az önálló újságírói munka. Íródeák vagy mikrofonállvány módján azt mondja tovább, amit megmondanak neki, és ritkán kérdez vissza, ellenőriz vagy von felelősségre. Ha egy újságíró mégis kifejtene egy-egy témát, akkor gyakran felkészületlenséggel és arroganciával találja magát szemben. Úgy véljük, a civil szféra finanszírozása – érkezzen a pénz a romániai vagy a magyarországi költségvetési forrásokból – is tényező abban, hogy jelenleg bátorság kell bármilyen közügyben állást foglalni, véleményt nyilvánítani. Hadd említsük példaként az erdélyi magyar sajtó finanszírozásának kérdését, az RMDSZ-elnök sajtótanácsosának közrádiós állása körüli visszásságokat és a helyzet szimptomatikusságát, az önkormányzatok és más szervezetek pénzügyeinek elszámoltathatóságát. Kérjük politikai elitünket, hogy a közérdekű adatokkal legyen pontos és naprakész, a sajtó szabadságát pedig szintén közvetlenül a Bukarest által az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel garantálja, nyilvános pályázatok útján.

Két olyan tág kérdéskörben - nyilvánosság és oktatás - várunk tehát előrelépést, amelyek az erdélyi magyarság döntéshozóin múlnak. A felelősség közös, a civil és a szakmai szféra kész az együttműködésre, az érdekképviselőinken múlik a kármentés és a megoldás. Már csak azért is, mert a legutóbbi felmérések szerint kérdéses az 5 százalékos küszöb elérése, amihez kétségtelen, hogy ezen problémák megoldatlansága és a konkrétumok hiánya is hozzájárult. Beszéljünk közös dolgainkról, beszéljünk a megoldható és lényeges problémáinkról!

Balázs Attila (lelkész)

Barabási Albert László (PhD, professzor)

Barabás Réka (PhD, docens)

E. Ferencz Judit (újságíró)

Erdei Ildikó (iskolaigazgató)

Gagyi József (iskolaigazgató)

Járai-Szabó Ferenc (PhD, adjunktus)

Lázár Zsolt József (PhD, adjunktus)

Laczkó György (iskolaigazgató)

Libál András (PhD, docens)

Nagy László (Phd, professzor)

Néda Zoltán (PhD, professzor)

Pap Szilárd István (publicista)

Papp-Zakor András (újságíró)

Popa Márta (iskolaigazgató)

Sipos Zoltán (újságíró)

Szabó Tünde (újságíró)

Szabó Loránd (PhD, professzor)

Tökés Zsolt (iskolaigazgató)

Vörös Alpár (iskolaigazgató)

Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a petíció szerzője felel. Ha elküldi, rögzítjük, és a bejelentést automatikusan intézkedés nélkül lezárjuk; a döntést elküldjük az Ön e-mail címére.

Ön is indíthat saját petíciót az Ön szerint helyes információkkal, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Egy azonosítható személyről vagy szervezetről szóló hamis állítás rágalmazás, és ezzel foglalkozunk.

Folytatás: rágalmazás bejelentése

Kiről szól a tartalom?
A személy, akiről a tartalom szól, politikus, döntéshozó vagy más közszereplő?
Mit bírál a tartalom?

A politikusok vagy döntéshozók közéleti szerepükben tanúsított magatartásának nyilvános bírálata megengedett, még akkor is, ha az események régebbiek. Az, hogy egy ügy régi, önmagában nem alapja az eltávolításnak. Továbbra is intézkedhetünk a személyről szóló hamis állítás vagy más jogellenes tartalom esetén.

Ha az ügy régi vagy már nem aktuális, a legjobb, ha közvetlenül felveszi a kapcsolatot a petíció szerzőjével. A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót; mi nem.

A személy, akiről a tartalom szól, politikus, döntéshozó vagy más közszereplő?
Mit bírál a tartalom?

A politikusok vagy döntéshozók közéleti szerepükben tanúsított magatartásának nyilvános bírálata megengedett, még akkor is, ha az események régebbiek. Az, hogy egy ügy régi, önmagában nem alapja az eltávolításnak. Továbbra is intézkedhetünk a személyről szóló hamis állítás vagy más jogellenes tartalom esetén.

Ha az ügy régi vagy már nem aktuális, a legjobb, ha közvetlenül felveszi a kapcsolatot a petíció szerzőjével. A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót; mi nem.

Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a szerző felel. Egy hamis állítás esetén intézkedünk, ha az egy azonosítható személyre vagy szervezetre vonatkozik. Ha egyszerűen nem ért egyet az állítással, indíthat saját petíciót, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Kattintson a petíció szövegében szereplő hamis mondatokra.

Melyik rész pontosan gyűlöletbeszéd? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan szólít fel erőszakra? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan dicsőíti vagy szítja a terrorizmust? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan zaklat vagy bántalmaz valakit? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan fed fel magánjellegű információt? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan vádol valakit bűncselekménnyel? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan szólít fel halálbüntetésre vagy kínzásra? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Beszéljünk megoldható problémákról!

Nyilvánvaló, hogy azok a közösségek fejlődtek és fejlődnek versenyképesen, amelyek hosszútávú befektetésekben gondolkodnak, és a demokráciára, oktatásra, tabuk nélküli párbeszédre és átláthatóságra építenek. Jólétet ott tapasztalunk, ahol adottak a párbeszéd feltételei, türelmesen meghallgatják a többségétől eltérő véleményeket is, elítélik a populista és üres szólamokat, és ahol átlátható a döntéshozás és a képviselet, számonkérhető a pénz elköltése, a jövő generáció képzése pedig kiemelt fontosságú.

Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik. Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy fontosak a sokszínű fesztiválok, fontosak a többnyelvű feliratok, utcanevek, fontos a műemlékek, hagyományok védelme, és fontos a zászlók és a jelképek ügye. A jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága a mostaninál azonban sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért:

I. Az oktatás szempontjából úgy tűnik, hogy mostanra a történelmi múltú, eddig helyzeti előnnyel bíró magyar iskolák is elkezdtek leszakadni a román vetélytársak teljesítményétől. Félő hogy az, aki minőségi oktatást szeretne gyermekének, román tannyelvű intézményt fog választani. Ez rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet. A színvonal hiányának a legfőbb oka az, hogy hiányzik az erdélyi magyar pedagógus-pályamodell, a megfelelő szakmai és anyagi támogatás. Ma már a nagyobb középiskolákba is nehéz jó és elkötelezett tanárokat toborozni. Hosszú távon megoldást jelenthet, ha a magyar nyelven tanító tanárok célzott segítséget kapnak, utazási és lakástámogatást, és a jól teljesítő oktatóink megfelelő ösztöndíjban is részesülnek. Ezt az égető problémát egy politikai támogatással létesített, de civil kontroll alatt működő oktatási alapítvány illetve egy széleskörű társadalmi összefogás révén tartjuk megoldhatónak. Az alapítvány megfelelő költségvetését a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból politikai elitünknek biztosítani kell, felkutatva ugyanakkor további alternatív finanszírozási lehetőségeket is.

II. A nyilvánosság tekintetében úgy véljük, bármilyen társadalmi vita alapját adatok kell hogy képezzék és transzparencia, nem pedig előítéletek, korábbi sérelmek, vágyálmok. Ebből a szempontból azt tapasztaljuk, hogy a közügyeink illetékesei vonakodnak pontos nyilvántartást vezetni, adminisztrálni, sok a háttéralku, másfelől a létező dokumentumokhoz, a közérdekű adatokhoz való, egyébként törvényben garantált hozzáférés is akadozik. Ez meglátszik az erdélyi magyar sajtón is, amelyben kevés az önálló újságírói munka. Íródeák vagy mikrofonállvány módján azt mondja tovább, amit megmondanak neki, és ritkán kérdez vissza, ellenőriz vagy von felelősségre. Ha egy újságíró mégis kifejtene egy-egy témát, akkor gyakran felkészületlenséggel és arroganciával találja magát szemben. Úgy véljük, a civil szféra finanszírozása – érkezzen a pénz a romániai vagy a magyarországi költségvetési forrásokból – is tényező abban, hogy jelenleg bátorság kell bármilyen közügyben állást foglalni, véleményt nyilvánítani. Hadd említsük példaként az erdélyi magyar sajtó finanszírozásának kérdését, az RMDSZ-elnök sajtótanácsosának közrádiós állása körüli visszásságokat és a helyzet szimptomatikusságát, az önkormányzatok és más szervezetek pénzügyeinek elszámoltathatóságát. Kérjük politikai elitünket, hogy a közérdekű adatokkal legyen pontos és naprakész, a sajtó szabadságát pedig szintén közvetlenül a Bukarest által az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel garantálja, nyilvános pályázatok útján.

Két olyan tág kérdéskörben - nyilvánosság és oktatás - várunk tehát előrelépést, amelyek az erdélyi magyarság döntéshozóin múlnak. A felelősség közös, a civil és a szakmai szféra kész az együttműködésre, az érdekképviselőinken múlik a kármentés és a megoldás. Már csak azért is, mert a legutóbbi felmérések szerint kérdéses az 5 százalékos küszöb elérése, amihez kétségtelen, hogy ezen problémák megoldatlansága és a konkrétumok hiánya is hozzájárult. Beszéljünk közös dolgainkról, beszéljünk a megoldható és lényeges problémáinkról!

Balázs Attila (lelkész)

Barabási Albert László (PhD, professzor)

Barabás Réka (PhD, docens)

E. Ferencz Judit (újságíró)

Erdei Ildikó (iskolaigazgató)

Gagyi József (iskolaigazgató)

Járai-Szabó Ferenc (PhD, adjunktus)

Lázár Zsolt József (PhD, adjunktus)

Laczkó György (iskolaigazgató)

Libál András (PhD, docens)

Nagy László (Phd, professzor)

Néda Zoltán (PhD, professzor)

Pap Szilárd István (publicista)

Papp-Zakor András (újságíró)

Popa Márta (iskolaigazgató)

Sipos Zoltán (újságíró)

Szabó Tünde (újságíró)

Szabó Loránd (PhD, professzor)

Tökés Zsolt (iskolaigazgató)

Vörös Alpár (iskolaigazgató)

Kattintson a petíció szövegében szereplő hamis mondatokra.

Melyik rész pontosan gyűlöletbeszéd? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan fed fel magánjellegű információt? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan terrorista vagy szélsőséges tartalom? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Beszéljünk megoldható problémákról!

Nyilvánvaló, hogy azok a közösségek fejlődtek és fejlődnek versenyképesen, amelyek hosszútávú befektetésekben gondolkodnak, és a demokráciára, oktatásra, tabuk nélküli párbeszédre és átláthatóságra építenek. Jólétet ott tapasztalunk, ahol adottak a párbeszéd feltételei, türelmesen meghallgatják a többségétől eltérő véleményeket is, elítélik a populista és üres szólamokat, és ahol átlátható a döntéshozás és a képviselet, számonkérhető a pénz elköltése, a jövő generáció képzése pedig kiemelt fontosságú.

Szomorúan állapítjuk meg, hogy oktatásunk leszakadóban van, sajtónkra politikai kontroll nehezedik, nyilvánosságunkat pedig tabuk szűkítik. Politikai elitünk választási programja számos olyan részt tartalmaz, amely elsősorban nem rajta, hanem a többségi döntéshozókon múlik. Ilyenképp számonkérhetősége is korlátozott, és másokra háríthatja a felelősséget a vállaltak megvalósulását illetően. Aránytalanul sok szó esik viszonylag könnyen megoldható és kedvező sajtóvisszhangot hozó problémákról. Természetesen mi is úgy látjuk, hogy fontosak a sokszínű fesztiválok, fontosak a többnyelvű feliratok, utcanevek, fontos a műemlékek, hagyományok védelme, és fontos a zászlók és a jelképek ügye. A jövő generáció megfelelő színvonalú képzése és az átlátható közügyek, a sajtó szabadsága a mostaninál azonban sokkal több figyelmet érdemel, az erdélyi magyar politikai elitnek pedig konkrét elkötelezettségeket kell vállalnia ezekért:

I. Az oktatás szempontjából úgy tűnik, hogy mostanra a történelmi múltú, eddig helyzeti előnnyel bíró magyar iskolák is elkezdtek leszakadni a román vetélytársak teljesítményétől. Félő hogy az, aki minőségi oktatást szeretne gyermekének, román tannyelvű intézményt fog választani. Ez rövid idő alatt a magyar közösség zsugorodásához, versenyképtelenségéhez, sorvadásához vezet. A színvonal hiányának a legfőbb oka az, hogy hiányzik az erdélyi magyar pedagógus-pályamodell, a megfelelő szakmai és anyagi támogatás. Ma már a nagyobb középiskolákba is nehéz jó és elkötelezett tanárokat toborozni. Hosszú távon megoldást jelenthet, ha a magyar nyelven tanító tanárok célzott segítséget kapnak, utazási és lakástámogatást, és a jól teljesítő oktatóink megfelelő ösztöndíjban is részesülnek. Ezt az égető problémát egy politikai támogatással létesített, de civil kontroll alatt működő oktatási alapítvány illetve egy széleskörű társadalmi összefogás révén tartjuk megoldhatónak. Az alapítvány megfelelő költségvetését a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásból politikai elitünknek biztosítani kell, felkutatva ugyanakkor további alternatív finanszírozási lehetőségeket is.

II. A nyilvánosság tekintetében úgy véljük, bármilyen társadalmi vita alapját adatok kell hogy képezzék és transzparencia, nem pedig előítéletek, korábbi sérelmek, vágyálmok. Ebből a szempontból azt tapasztaljuk, hogy a közügyeink illetékesei vonakodnak pontos nyilvántartást vezetni, adminisztrálni, sok a háttéralku, másfelől a létező dokumentumokhoz, a közérdekű adatokhoz való, egyébként törvényben garantált hozzáférés is akadozik. Ez meglátszik az erdélyi magyar sajtón is, amelyben kevés az önálló újságírói munka. Íródeák vagy mikrofonállvány módján azt mondja tovább, amit megmondanak neki, és ritkán kérdez vissza, ellenőriz vagy von felelősségre. Ha egy újságíró mégis kifejtene egy-egy témát, akkor gyakran felkészületlenséggel és arroganciával találja magát szemben. Úgy véljük, a civil szféra finanszírozása – érkezzen a pénz a romániai vagy a magyarországi költségvetési forrásokból – is tényező abban, hogy jelenleg bátorság kell bármilyen közügyben állást foglalni, véleményt nyilvánítani. Hadd említsük példaként az erdélyi magyar sajtó finanszírozásának kérdését, az RMDSZ-elnök sajtótanácsosának közrádiós állása körüli visszásságokat és a helyzet szimptomatikusságát, az önkormányzatok és más szervezetek pénzügyeinek elszámoltathatóságát. Kérjük politikai elitünket, hogy a közérdekű adatokkal legyen pontos és naprakész, a sajtó szabadságát pedig szintén közvetlenül a Bukarest által az erdélyi magyarságnak szánt költségvetési keretből elkülönített összeggel garantálja, nyilvános pályázatok útján.

Két olyan tág kérdéskörben - nyilvánosság és oktatás - várunk tehát előrelépést, amelyek az erdélyi magyarság döntéshozóin múlnak. A felelősség közös, a civil és a szakmai szféra kész az együttműködésre, az érdekképviselőinken múlik a kármentés és a megoldás. Már csak azért is, mert a legutóbbi felmérések szerint kérdéses az 5 százalékos küszöb elérése, amihez kétségtelen, hogy ezen problémák megoldatlansága és a konkrétumok hiánya is hozzájárult. Beszéljünk közös dolgainkról, beszéljünk a megoldható és lényeges problémáinkról!

Balázs Attila (lelkész)

Barabási Albert László (PhD, professzor)

Barabás Réka (PhD, docens)

E. Ferencz Judit (újságíró)

Erdei Ildikó (iskolaigazgató)

Gagyi József (iskolaigazgató)

Járai-Szabó Ferenc (PhD, adjunktus)

Lázár Zsolt József (PhD, adjunktus)

Laczkó György (iskolaigazgató)

Libál András (PhD, docens)

Nagy László (Phd, professzor)

Néda Zoltán (PhD, professzor)

Pap Szilárd István (publicista)

Papp-Zakor András (újságíró)

Popa Márta (iskolaigazgató)

Sipos Zoltán (újságíró)

Szabó Tünde (újságíró)

Szabó Loránd (PhD, professzor)

Tökés Zsolt (iskolaigazgató)

Vörös Alpár (iskolaigazgató)

Ezt arra használjuk, hogy visszaigazoljuk a bejelentését, és tájékoztassuk az eredményről.
Én jelentem
Mit kér? Többet is kiválaszthat.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.

A bejelentett petíciókat csapatunk megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy sértik-e a Szolgáltatási feltételeinket vagy a Közösségi irányelveinket.