Peticiok.com

Bejelentés benyújtása egy petícióval kapcsolatban

Az állam és az egyházak „szövetségéről” - nyilatkozat

A petíciók véleményeket fejeznek ki. Az, hogy Ön nem ért egyet egy petícióval, vagy úgy gondolja, hogy értelmetlen, nem alapja a bejelentésnek, és az ilyen bejelentéseket automatikusan lezárjuk. Csak akkor jelentsen be egy petíciót, ha az sérti a törvényt vagy a Közösségi irányelveinket, például gyűlöletbeszédet, egy személy vagy szervezet rágalmazását, magánjellegű információk közzétételét vagy csalást tartalmaz. Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a szerző felel.

Ez a bejelentés a webhely üzemeltetőihez kerül, nem a petíció szerzőjéhez és nem is semmilyen hatósághoz. Ha kérdése vagy visszajelzése van a szerző számára, küldjön neki üzenetet.

El tudja írni a jelentését angolul? Így gyorsabban el tudjuk intézni, mivel nem kell fordítást rendelnünk.
Miért jelenti ezt?
Mi a probléma a névvel?
Kérjük, írja meg az alábbi szövegmezőben, miért gondolja így.

A petíciók véleményeket fejeznek ki. Az, hogy Ön nem ért egyet egy petícióval, vagy úgy gondolja, hogy értelmetlen, nem alapja a bejelentésnek, és nem távolítunk el petíciókat csak azért, mert valaki ellenzi őket.

Ha elküldi, az Ön egyet nem értését rögzítjük, és a bejelentést automatikusan intézkedés nélkül lezárjuk; a döntést elküldjük az Ön e-mail címére. Ha a tartalom sérti a törvényt vagy a Közösségi irányelveinket, ehelyett válassza a fenti megfelelő opciót.

Ön is indíthat saját petíciót, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Önről, az Ön szervezetéről, vagy egy másik azonosítható személyről vagy szervezetről szól a hamis állítás?

Melyik rész hamis? Több mondatra is rákattinthat a petíció szövegében, és mindegyikhez megadhatja, mi igaz. Ez nem kötelező.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Az állam és az egyházak „szövetségéről” - nyilatkozat

A közelmúltban Magyarország Miniszterelnökséget vezető minisztere, Lázár János Mezőtúron a következő gondolatokat fogalmazta meg:

„A mai magyar államnak az a meggyőződése, hogy a magyar oktatás legfontosabb szereplői [...] az egyházi fönntartásban lévő oktatási intézmények. [...] A legtöbb, amit ma, a XXI. században egy diáknak adhatunk Magyarországon, Európában és a világban, hogy ha jó keresztény, keresztyén embert nevelünk belőle, és ha jó magyar embert nevelünk belőle. Ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető, s nem tudjuk, hogy a következő évtized, évszázad próbáját kiállja-e. Csak azt tudjuk bizton – és nekünk magyaroknak a múlt ezért különösképpen is fontos – hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés a mögöttünk hagyott időben, és nekünk, akikre a választópolgárok ma ennek az országnak a vezetését bízták, az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben, a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. Ehhez várunk szövetségest az egyházakban, ehhez remélünk szövetségest a történelmi egyházakban, és ennek rendeljük alá az új Nemzeti Alaptantervet, és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika megszervezését.”

Örvendetes, hogy a kormány elismeri a keresztény vallás fontosságát az ország múltjában, és hogy a jövőben is támogatni kívánja az egyházak társadalmi szerepvállalását. Miniszter úr szavai azonban nem csak erről szólnak. A beszéd elhangzása óta többen is kétségeiknek, felháborodásuknak adtak hangot, hívő és nem hívő magánszemélyek egyaránt. Nádori Gergely pedagógus rámutat arra, hogy a történelmi keresztény egyházak hitvallása szerint a hit Isten ingyenes ajándéka. Nem lehet valakit „kereszténnyé nevelni”. Körmendy Zsuzsanna újságíró szerint a kormánynak egyáltalán nem feladata, hogy nevelje Magyarország állampolgárait, „jó keresztények” pedig nincsenek. A Független Diákparlament az Alaptörvényre hivatkozva utasította vissza Lázár János kijelentéseit.

Mi, akik ezt a nyilatkozatot megfogalmaztuk, túlnyomórészt történelmi keresztény egyházak hívei vagyunk.

A kereszténység kulturális jelentősége országunk történelmében vitathatatlan. „Az elmúlt ezer esztendő magyar sikereit” azonban mi, keresztények mindig más vallású vagy nem vallásos honfitársainkkal együtt valósítottuk meg. Keresztényként valljuk, hogy Isten ugyanúgy a saját képmására teremtette, és szeretetében ugyanúgy részesíti őket, mint minket. Kereszténységünk nem ok arra, hogy magunkat jobb magyaroknak vagy jobb embereknek tartsuk másoknál.

Értékeljük, hogy a mai magyar kormány a keresztény egyházakban nem ellenséget, hanem szövetségest lát. Amennyiben azonban az ország vezetői olyan módon közelítenek a keresztény egyházakhoz, hogy közben hátat fordítanak mindazoknak, akik nem keresztények, meggyőződésünk, hogy vissza kell utasítanunk a felénk nyújtott kezet. Egyházaink jövője nem a mindenkori magyar kormány anyagi és erkölcsi támogatásától függ, hanem Isten kegyelmétől. Fő „szövetségesünk” nem az állam, hanem az Örökkévaló, aki szövetséget kötött az emberrel, amikor kinyilatkoztatta magát Mózesnek a Hóreb hegyén, és aki megújította ezt a szövetséget Jézus Krisztusban.

Lázár János beszéde alkalmat ad arra, hogy mi, Magyarország állampolgárai átgondoljuk és nyilvánosan megvitassuk, hogy mi az egyházak szerepe az oktatásban és a társadalmi élet más területein. Reméljük, hogy ebben a gondolkodásban papjaink, lelkészeink, püspökeink és a Szentlélek Úristen is segítségünkre lesznek.

Isten áldását kérjük országunk vezetőire, egyházaink vezetőire és minden jóakaratú honfitársunkra. A magyar oktatást és hazánk jövőjét Isten kezébe ajánljuk. Azért imádkozunk, hogy a mezőtúri beszéd nyomán kibontakozó vita ne a megosztottságot erősítse az országban, hanem a békesség, a kiengesztelődés és Isten szeretetének kiteljesedése felé vezessen.

Keresztény testvéreinket, papjainkat, lelkészeinket, püspökeinket arra kérjük, hogy imádkozzanak velünk együtt.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Erős vár a mi Istenünk! Áldás, békesség!

2016. december 14.

Kérünk mindenkit, aki a fenti sorokkal egyetért, hogy – felekezeti hovatartozásától függetlenül – aláírásával fejezze ki a támogatását!

Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a petíció szerzője felel. Ha elküldi, rögzítjük, és a bejelentést automatikusan intézkedés nélkül lezárjuk; a döntést elküldjük az Ön e-mail címére.

Ön is indíthat saját petíciót az Ön szerint helyes információkkal, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Egy azonosítható személyről vagy szervezetről szóló hamis állítás rágalmazás, és ezzel foglalkozunk.

Folytatás: rágalmazás bejelentése

Kiről szól a tartalom?
A személy, akiről a tartalom szól, politikus, döntéshozó vagy más közszereplő?
Mit bírál a tartalom?

A politikusok vagy döntéshozók közéleti szerepükben tanúsított magatartásának nyilvános bírálata megengedett, még akkor is, ha az események régebbiek. Az, hogy egy ügy régi, önmagában nem alapja az eltávolításnak. Továbbra is intézkedhetünk a személyről szóló hamis állítás vagy más jogellenes tartalom esetén.

Ha az ügy régi vagy már nem aktuális, a legjobb, ha közvetlenül felveszi a kapcsolatot a petíció szerzőjével. A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót; mi nem.

A személy, akiről a tartalom szól, politikus, döntéshozó vagy más közszereplő?
Mit bírál a tartalom?

A politikusok vagy döntéshozók közéleti szerepükben tanúsított magatartásának nyilvános bírálata megengedett, még akkor is, ha az események régebbiek. Az, hogy egy ügy régi, önmagában nem alapja az eltávolításnak. Továbbra is intézkedhetünk a személyről szóló hamis állítás vagy más jogellenes tartalom esetén.

Ha az ügy régi vagy már nem aktuális, a legjobb, ha közvetlenül felveszi a kapcsolatot a petíció szerzőjével. A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót; mi nem.

Nem ellenőrizzük, hogy a petícióban szereplő állítások igazak-e; ezekért a szerző felel. Egy hamis állítás esetén intézkedünk, ha az egy azonosítható személyre vagy szervezetre vonatkozik. Ha egyszerűen nem ért egyet az állítással, indíthat saját petíciót, vagy felveheti a kapcsolatot a szerzővel.

Kattintson a petíció szövegében szereplő hamis mondatokra.

Melyik rész pontosan gyűlöletbeszéd? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan szólít fel erőszakra? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan dicsőíti vagy szítja a terrorizmust? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan zaklat vagy bántalmaz valakit? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan fed fel magánjellegű információt? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan vádol valakit bűncselekménnyel? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan szólít fel halálbüntetésre vagy kínzásra? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Az állam és az egyházak „szövetségéről” - nyilatkozat

A közelmúltban Magyarország Miniszterelnökséget vezető minisztere, Lázár János Mezőtúron a következő gondolatokat fogalmazta meg:

„A mai magyar államnak az a meggyőződése, hogy a magyar oktatás legfontosabb szereplői [...] az egyházi fönntartásban lévő oktatási intézmények. [...] A legtöbb, amit ma, a XXI. században egy diáknak adhatunk Magyarországon, Európában és a világban, hogy ha jó keresztény, keresztyén embert nevelünk belőle, és ha jó magyar embert nevelünk belőle. Ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető, s nem tudjuk, hogy a következő évtized, évszázad próbáját kiállja-e. Csak azt tudjuk bizton – és nekünk magyaroknak a múlt ezért különösképpen is fontos – hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés a mögöttünk hagyott időben, és nekünk, akikre a választópolgárok ma ennek az országnak a vezetését bízták, az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben, a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. Ehhez várunk szövetségest az egyházakban, ehhez remélünk szövetségest a történelmi egyházakban, és ennek rendeljük alá az új Nemzeti Alaptantervet, és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika megszervezését.”

Örvendetes, hogy a kormány elismeri a keresztény vallás fontosságát az ország múltjában, és hogy a jövőben is támogatni kívánja az egyházak társadalmi szerepvállalását. Miniszter úr szavai azonban nem csak erről szólnak. A beszéd elhangzása óta többen is kétségeiknek, felháborodásuknak adtak hangot, hívő és nem hívő magánszemélyek egyaránt. Nádori Gergely pedagógus rámutat arra, hogy a történelmi keresztény egyházak hitvallása szerint a hit Isten ingyenes ajándéka. Nem lehet valakit „kereszténnyé nevelni”. Körmendy Zsuzsanna újságíró szerint a kormánynak egyáltalán nem feladata, hogy nevelje Magyarország állampolgárait, „jó keresztények” pedig nincsenek. A Független Diákparlament az Alaptörvényre hivatkozva utasította vissza Lázár János kijelentéseit.

Mi, akik ezt a nyilatkozatot megfogalmaztuk, túlnyomórészt történelmi keresztény egyházak hívei vagyunk.

A kereszténység kulturális jelentősége országunk történelmében vitathatatlan. „Az elmúlt ezer esztendő magyar sikereit” azonban mi, keresztények mindig más vallású vagy nem vallásos honfitársainkkal együtt valósítottuk meg. Keresztényként valljuk, hogy Isten ugyanúgy a saját képmására teremtette, és szeretetében ugyanúgy részesíti őket, mint minket. Kereszténységünk nem ok arra, hogy magunkat jobb magyaroknak vagy jobb embereknek tartsuk másoknál.

Értékeljük, hogy a mai magyar kormány a keresztény egyházakban nem ellenséget, hanem szövetségest lát. Amennyiben azonban az ország vezetői olyan módon közelítenek a keresztény egyházakhoz, hogy közben hátat fordítanak mindazoknak, akik nem keresztények, meggyőződésünk, hogy vissza kell utasítanunk a felénk nyújtott kezet. Egyházaink jövője nem a mindenkori magyar kormány anyagi és erkölcsi támogatásától függ, hanem Isten kegyelmétől. Fő „szövetségesünk” nem az állam, hanem az Örökkévaló, aki szövetséget kötött az emberrel, amikor kinyilatkoztatta magát Mózesnek a Hóreb hegyén, és aki megújította ezt a szövetséget Jézus Krisztusban.

Lázár János beszéde alkalmat ad arra, hogy mi, Magyarország állampolgárai átgondoljuk és nyilvánosan megvitassuk, hogy mi az egyházak szerepe az oktatásban és a társadalmi élet más területein. Reméljük, hogy ebben a gondolkodásban papjaink, lelkészeink, püspökeink és a Szentlélek Úristen is segítségünkre lesznek.

Isten áldását kérjük országunk vezetőire, egyházaink vezetőire és minden jóakaratú honfitársunkra. A magyar oktatást és hazánk jövőjét Isten kezébe ajánljuk. Azért imádkozunk, hogy a mezőtúri beszéd nyomán kibontakozó vita ne a megosztottságot erősítse az országban, hanem a békesség, a kiengesztelődés és Isten szeretetének kiteljesedése felé vezessen.

Keresztény testvéreinket, papjainkat, lelkészeinket, püspökeinket arra kérjük, hogy imádkozzanak velünk együtt.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Erős vár a mi Istenünk! Áldás, békesség!

2016. december 14.

Kérünk mindenkit, aki a fenti sorokkal egyetért, hogy – felekezeti hovatartozásától függetlenül – aláírásával fejezze ki a támogatását!

Kattintson a petíció szövegében szereplő hamis mondatokra.

Melyik rész pontosan gyűlöletbeszéd? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan fed fel magánjellegű információt? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

Melyik rész pontosan terrorista vagy szélsőséges tartalom? Kattintson a petíció szövegében szereplő mondatokra.

A közvetlenül egymás melletti mondatok egy állításként kapcsolódnak össze. A mondat eltávolításához kattintson rá újra.

Az állam és az egyházak „szövetségéről” - nyilatkozat

A közelmúltban Magyarország Miniszterelnökséget vezető minisztere, Lázár János Mezőtúron a következő gondolatokat fogalmazta meg:

„A mai magyar államnak az a meggyőződése, hogy a magyar oktatás legfontosabb szereplői [...] az egyházi fönntartásban lévő oktatási intézmények. [...] A legtöbb, amit ma, a XXI. században egy diáknak adhatunk Magyarországon, Európában és a világban, hogy ha jó keresztény, keresztyén embert nevelünk belőle, és ha jó magyar embert nevelünk belőle. Ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető, s nem tudjuk, hogy a következő évtized, évszázad próbáját kiállja-e. Csak azt tudjuk bizton – és nekünk magyaroknak a múlt ezért különösképpen is fontos – hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés a mögöttünk hagyott időben, és nekünk, akikre a választópolgárok ma ennek az országnak a vezetését bízták, az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben, a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. Ehhez várunk szövetségest az egyházakban, ehhez remélünk szövetségest a történelmi egyházakban, és ennek rendeljük alá az új Nemzeti Alaptantervet, és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika megszervezését.”

Örvendetes, hogy a kormány elismeri a keresztény vallás fontosságát az ország múltjában, és hogy a jövőben is támogatni kívánja az egyházak társadalmi szerepvállalását. Miniszter úr szavai azonban nem csak erről szólnak. A beszéd elhangzása óta többen is kétségeiknek, felháborodásuknak adtak hangot, hívő és nem hívő magánszemélyek egyaránt. Nádori Gergely pedagógus rámutat arra, hogy a történelmi keresztény egyházak hitvallása szerint a hit Isten ingyenes ajándéka. Nem lehet valakit „kereszténnyé nevelni”. Körmendy Zsuzsanna újságíró szerint a kormánynak egyáltalán nem feladata, hogy nevelje Magyarország állampolgárait, „jó keresztények” pedig nincsenek. A Független Diákparlament az Alaptörvényre hivatkozva utasította vissza Lázár János kijelentéseit.

Mi, akik ezt a nyilatkozatot megfogalmaztuk, túlnyomórészt történelmi keresztény egyházak hívei vagyunk.

A kereszténység kulturális jelentősége országunk történelmében vitathatatlan. „Az elmúlt ezer esztendő magyar sikereit” azonban mi, keresztények mindig más vallású vagy nem vallásos honfitársainkkal együtt valósítottuk meg. Keresztényként valljuk, hogy Isten ugyanúgy a saját képmására teremtette, és szeretetében ugyanúgy részesíti őket, mint minket. Kereszténységünk nem ok arra, hogy magunkat jobb magyaroknak vagy jobb embereknek tartsuk másoknál.

Értékeljük, hogy a mai magyar kormány a keresztény egyházakban nem ellenséget, hanem szövetségest lát. Amennyiben azonban az ország vezetői olyan módon közelítenek a keresztény egyházakhoz, hogy közben hátat fordítanak mindazoknak, akik nem keresztények, meggyőződésünk, hogy vissza kell utasítanunk a felénk nyújtott kezet. Egyházaink jövője nem a mindenkori magyar kormány anyagi és erkölcsi támogatásától függ, hanem Isten kegyelmétől. Fő „szövetségesünk” nem az állam, hanem az Örökkévaló, aki szövetséget kötött az emberrel, amikor kinyilatkoztatta magát Mózesnek a Hóreb hegyén, és aki megújította ezt a szövetséget Jézus Krisztusban.

Lázár János beszéde alkalmat ad arra, hogy mi, Magyarország állampolgárai átgondoljuk és nyilvánosan megvitassuk, hogy mi az egyházak szerepe az oktatásban és a társadalmi élet más területein. Reméljük, hogy ebben a gondolkodásban papjaink, lelkészeink, püspökeink és a Szentlélek Úristen is segítségünkre lesznek.

Isten áldását kérjük országunk vezetőire, egyházaink vezetőire és minden jóakaratú honfitársunkra. A magyar oktatást és hazánk jövőjét Isten kezébe ajánljuk. Azért imádkozunk, hogy a mezőtúri beszéd nyomán kibontakozó vita ne a megosztottságot erősítse az országban, hanem a békesség, a kiengesztelődés és Isten szeretetének kiteljesedése felé vezessen.

Keresztény testvéreinket, papjainkat, lelkészeinket, püspökeinket arra kérjük, hogy imádkozzanak velünk együtt.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Erős vár a mi Istenünk! Áldás, békesség!

2016. december 14.

Kérünk mindenkit, aki a fenti sorokkal egyetért, hogy – felekezeti hovatartozásától függetlenül – aláírásával fejezze ki a támogatását!

Ezt arra használjuk, hogy visszaigazoljuk a bejelentését, és tájékoztassuk az eredményről.
Én jelentem
Mit kér? Többet is kiválaszthat.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.
Továbbíthatjuk az Ön kérését a petíció szerzőjének? A szerző bármilyen okból eltávolíthatja a petíciót, és előbb is reagálhat a kérésre, mint a moderátoraink.

A bejelentett petíciókat csapatunk megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy sértik-e a Szolgáltatási feltételeinket vagy a Közösségi irányelveinket.