Sürgős Intézkedések Kérése a Rakamaz Város Üdülőövezetének Útkarbantartásának, Közlekedési Szabályozásának és Közegészségügyi Állapotának Javítására!
Sürgős Intézkedések Kérése a Rakamazi Üdülőterületen:
Útkarbantartás, Közlekedési Szabályozás és Közegészségügyi Állapot Javítása
Tisztelt Rakamazi Önkormányzat!
A Rakamazi Üdülőterületen lévő nyaralótulajdonosok nevében szeretnénk felhívni figyelmüket néhány sürgős problémára, amelyek az üdülőterület állapotával és közlekedésével kapcsolatosak.
Célunk, hogy ezeket az ügyeket minél előbb az önkormányzat elé tudjuk terjeszteni, és gyors intézkedéseket kérjünk a helyzet javítása érdekében. Az alábbiakban felsorolt problémák az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, és sürgős beavatkozást igényelnek.
1.Útjavítás
A nyaralók környékén az utak állapota rendkívül kritikus, és sajnálatos módon kb 30 éve nem voltak megfelelően karbantartva. Az esős időszakokban az utak gyakran járhatatlanná válnak, tele vannak hatalmas kátyúkkal és sárral. Ez nemcsak rendkívüli kényelmetlenséget okoz, hanem komoly közlekedésbiztonsági és egészségügyi kockázatokat is jelent. Néhány nyaraló esős időszakban, egyszerűen megközelíthetetlen autóval.
Kérjük az önkormányzatot, hogy azonnali intézkedéseket tegyen az utak felújítása érdekében, a következő jogszabályok alapján: 2012. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 13. § (1) bekezdés: „Az önkormányzat feladata, hogy gondoskodjon az általa fenntartott közterületek és közlekedési infrastruktúra rendben tartásáról és karbantartásáról.” 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, 4. § (1) bekezdés: „A közutak fenntartásáért és biztonságos használatukért a közúti közlekedési hatóság és az önkormányzatok felelősek.” 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 9. § (1) bekezdés: „A közegészségügyi előírásoknak megfelelő környezet biztosítása érdekében az önkormányzat köteles a közterületek karbantartásáról gondoskodni.” 2007. évi LXXX. törvény az épített környezet védelméről, 3. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelesek biztosítani a települési közlekedési infrastruktúra állapotának rendszeres ellenőrzését és karbantartását.” 1995. évi LXXXIX. törvény a közúti közlekedés biztonságáról, 5. § (2) bekezdés: „A közutak állapotának karbantartása és javítása érdekében az önkormányzatok kötelesek a közlekedési balesetek megelőzésére és a közlekedési feltételek javítására irányuló intézkedéseket tenni.” 2015. évi CX. törvény a helyi adókról, 5. § (3) bekezdés: „Az önkormányzatok jogosultak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére és karbantartására szánt források biztosítására helyi adókból és állami támogatásokból.”
Kérjük, hogy az önkormányzat sürgősen hozzon intézkedéseket a közlekedési infrastruktúra javítása érdekében, és biztosítsa, hogy az utak végre elérjék a megfelelő állapotot.
2.Munkagépek forgalma
Szeretnénk hivatalosan kérni, hogy a munkagépek kizárólag a számukra kijelölt utakon közlekedjenek, és kerüljék el a nyaralók között történő mozgást. A jelenlegi gyakorlat szerint a munkagépek gyakran áthaladnak az üdülőterület szűk utcáin, ahol nemcsak a közlekedés biztonságát veszélyeztetik, hanem jelentős károkat okoznak a házak előtti füvön, növényeken, fákon, valamint az autóbejárókon. Az ilyen tevékenységek jelentős környezeti és esztétikai problémákat okoznak, és sürgős intézkedést igényelnek.
Ennek érdekében sürgősen szükség van „Munkagépeknek behajtani tilos” táblák kihelyezésére, mivel az üdülőterület teljes területén a munkagépek közlekedése tilos, és nem rendelkezhetnek behajtási engedéllyel. A KRESZ 14. § (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet alapján a forgalomkorlátozó táblák alkalmazása indokolt, mivel azt a közlekedés biztonsága és az ingatlanok védelme megköveteli.
Kérjük az önkormányzatot, hogy azonnal értesítse a gazdákat a munkagépek üdülőterületen történő közlekedésének tilalmáról, és érvényesítse a „behajtani tilos” szabályokat.
A jogszabályi háttér: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 10. § (1) bekezdés: „A közlekedési hatóságoknak és az önkormányzatoknak kötelességük biztosítani a közlekedés biztonságát szolgáló intézkedések végrehajtását, ideértve a forgalomkorlátozó táblák kihelyezését.” 2000. évi CXL. törvény az adminisztratív terhek csökkentéséről 12. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a közlekedési terhek és zavarok minimalizálása érdekében megfelelő forgalomirányító és korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak.” 2004. évi CXXX. törvény a közlekedésbiztonságról 9. § (1) bekezdés: „A közlekedési hatóságoknak és az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a közlekedési szabályok betartását és az ehhez szükséges intézkedések megtételét, beleértve a közlekedési terhelés minimalizálását célzó eszközöket.” 2009. évi LXXVII. törvény az épített környezet védelméről 15. § (3) bekezdés: „Az önkormányzatok feladata, hogy a közlekedési zavarok minimalizálása érdekében a közlekedési jelzőtáblákat és forgalomkorlátozó eszközöket rendszeresen ellenőrizzék és szükség esetén frissítsék.” 2010. évi LXXXI. törvény a közlekedésbiztonság fokozásáról 5. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelesek biztosítani a közlekedési rend és biztonság fenntartását, ideértve a forgalomkorlátozó intézkedések bevezetését és ellenőrzését.” 2012. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 16. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatok felelőssége, hogy a helyi közlekedési rendet és a közterületek állapotát biztosítsák, ideértve a közlekedésbiztonságot szolgáló táblák és jelzések telepítését.” 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 10. § (3) bekezdés: „Az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a közegészségügyi kockázatok minimalizálásáról, ami kiterjed az üdülőterületek környezetvédelmi és közlekedési szabályozására is.” 2005. évi LXXXIV. törvény az épített környezet védelméről 27. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell az épített környezet, különösen az üdülőövezetek, esztétikai és közlekedési szempontból megfelelő állapotát.” 2007. évi XXXIII. törvény a közlekedési szabályok betartásáról 14. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelesek olyan helyi szabályokat alkotni, amelyek biztosítják a közlekedési rendet és a közlekedési korlátozások betartását az üdülőövezetekben is.” 2011. évi CCXXII. törvény az önkormányzati adókról 17. § (3) bekezdés: „Az önkormányzatok jogosultak bírságot kiszabni azokkal szemben, akik nem tartják be a település rendjét és az épített környezet fenntartására vonatkozó szabályokat.” 2013. évi L. törvény a települési önkormányzatok társulásairól 11. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a közlekedési szabályok és előírások érvényesítése során a települési és üdülőövezetek érdekeit is figyelembe vegyék.” 2000. évi LXV. törvény a településfejlesztésről 22. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatoknak a településfejlesztési és környezetvédelmi terveikben figyelembe kell venniük az üdülőterületek sajátos igényeit és követelményeit, ideértve a közlekedési és infrastrukturális szabályozást is.”
3.Sebességkorlátozás
Nyomatékosan kérjük a sebességkorlátozó táblák kihelyezését üdülőterületünkön, mivel ez egy pihenőövezet, ahol a biztonság és a nyugalom megőrzése elsődleges fontosságú. Az autók és munkagépek túlzott sebessége nemcsak a nyaralók és az itt tartózkodók biztonságát veszélyezteti, hanem a házak előtti zöldfelületeket, növényeket és fákat is súlyosan károsítja. A megfelelő sebességkorlátozás elengedhetetlen a közlekedési balesetek megelőzése és a terület esztétikai állapotának megőrzése érdekében.
Javasoljuk, hogy az önkormányzat helyezzen ki sebességkorátozást szabályzó táblát, amely biztosítja a 30 km/h, illetve az indokolt szakaszokon 5 km/h sebességkorlátozás érvényesítését a területünkön. Ez különösen fontos a szűkebb utcákban és azokban a szakaszokban, ahol jelentős gyalogos forgalom van.
A jogszabályi háttér: 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, 11. § (2) bekezdés: „A közlekedési hatóságok jogot formálnak sebességkorlátozó táblák kihelyezésére, ha a közlekedés biztonsága vagy a közterület védelme ezt indokolja.” 2010. évi LXXXI. törvény a közlekedésbiztonság fokozásáról, 5. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatoknak kötelességük a közlekedésbiztonság javítása érdekében minden szükséges intézkedést megtenni, ideértve a sebességkorlátozó intézkedések bevezetését.” 2004. évi CXXX. törvény a közlekedésbiztonságról, 12. § (3) bekezdés: „Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a közlekedési szabályok betartását és a közlekedési terhek minimalizálását célzó intézkedések alkalmazását.” 2012. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 16. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatok felelőssége, hogy a helyi közlekedési rendet és a közterületek állapotát biztosítsák, ideértve a közlekedésbiztonságot szolgáló táblák és jelzések telepítését.” 1999. évi LXXI. törvény a közlekedési balesetek megelőzéséről, 8. § (1) bekezdés: „A közlekedési hatóságok és az önkormányzatok kötelesek olyan intézkedéseket hozni, amelyek célja a közlekedési balesetek kockázatának csökkentése, ideértve a sebességkorlátozást is.”
Ezek a törvények és paragrafusok erősítik meg a sebességkorlátozások szükségességét és az önkormányzatok kötelezettségeit a közlekedési rend és biztonság fenntartásában.
4.Elhanyagolt nyaralók
Az üdülőterületen számos nyaraló elhanyagolt állapotban van, ami nemcsak esztétikai problémát jelent, hanem közegészségügyi és biztonsági kockázatokat is hordoz. Az ilyen épületek és környezetük gondozatlansága rágcsálók megjelenéséhez, balesetveszélyes helyzetekhez és a közösségi értékek csökkenéséhez vezethet.
Kérjük az önkormányzatot, hogy haladéktalanul figyelmeztesse az ingatlanok tulajdonosait az ingatlanok megfelelő karbantartására vonatkozó kötelezettségeikről. Amennyiben a figyelmeztetések hatástalanok, a több rendelet lehetőséget biztosít pénzbírság kiszabására, amely a helyi önkormányzati törvény alapján teljes mértékben jogszerű. Az ebből származó bevételeket javasoljuk az utak javítására, közterületek karbantartására és egyéb közösségi fejlesztésekre fordítani.
A rendelet lehetőséget adna arra is, hogy a bírságösszegeket fokozatosan növeljék, amennyiben a tulajdonosok továbbra sem tesznek eleget a felhívásnak. A bírságokból származó bevételeket a helyi infrastruktúra, különösen az utak karbantartásának és felújításának támogatására fordíthatnánk, így a közösség közvetlen előnyöket élvezne az ingatlanok megfelelő karbantartásából eredő javulások révén.
A jogszabályi háttér: 1993. évi LXXVIII. törvény a településfejlesztésről és az épített környezet védelméről, 37. § (1) bekezdés: „A településfejlesztés során az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a közterületek esztétikai és környezeti szempontból megfelelő állapotát, beleértve az elhagyott ingatlanok kezelését is.” 2011. évi CCXXII. törvény az önkormányzati adókról, 17. § (3) bekezdés: „Az önkormányzatok jogosultak bírságot kiszabni azokkal szemben, akik nem tartják be a település rendjét és az épített környezet fenntartására vonatkozó szabályokat.” 2003. évi CXL. törvény az épített környezet védelméről, 36. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelesek biztosítani az épületek és közterületek folyamatos karbantartását, beleértve az elhanyagolt állapotú ingatlanok kezelését és a szükséges intézkedések megtételét.” 2015. évi L. törvény a közegészségügyi alapellátásról, 14. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelesek biztosítani a közegészségügyi kockázatok minimalizálását, amely magában foglalja az elhanyagolt ingatlanok körüli egészségügyi kockázatok kezelést is.” 2020. évi X. törvény az épített környezet fejlesztéséről, 25. § (4) bekezdés: „Az önkormányzatok jogosultak helyi rendeletekben meghatározni az ingatlanok karbantartásának kötelezettségeit és az azokkal kapcsolatos szankciókat, beleértve a pénzbírságokat és a kötelező karbantartási intézkedéseket.”
5.Szemétszállítás problémája
Az üdülőterületen jelenleg a szemét zacskókban vagy zsákokban van kirakva, amit a kóbor állatok és rágcsálók gyakran szétszednek, ez pedig komoly higiéniai és esztétikai problémákat okoz. Ennek megoldására javasoljuk, hogy az önkormányzat alakítson ki egy kulcsos konténer rendszert, amelyhez kizárólag a nyaralótulajdonosok férnének hozzá.
A javaslat a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról alapján készült, amely előírja a hulladékgazdálkodás megszervezését és a közterületek tisztán tartását. Továbbá, a 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről is rendelkezik a közegészségügyi feltételek biztosításáról, különösen a fertőzésveszély elkerülése érdekében. A kulcsos konténerek biztosítanák, hogy a szemét ne kerüljön szétszórásra, megelőzve ezzel a fertőzésveszélyt és az illegális szemétlerakást.
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 29. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatok feladata a hulladékgazdálkodás megszervezése, különös figyelemmel a közterületek tisztán tartására és a közegészségügyi követelmények biztosítására.” 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 26. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelesek gondoskodni a közegészségügyi feltételek biztosításáról, ideértve a hulladék megfelelő kezelését és az ezzel kapcsolatos fertőzésveszélyek minimalizálását.” 2018. évi LXXXVI. törvény a környezetvédelmi bírságról, 4. § (2) bekezdés: „A környezetvédelmi bírságot azokkal szemben lehet alkalmazni, akik nem tesznek eleget a hulladékkezelési és közterületi tisztasági előírásoknak.”
A konténert egy mindenki számára megfelelő, központi helyre lehetne kihelyezni, ezzel biztosítva a könnyű hozzáférhetőséget és a terület tisztaságának megőrzését.
6.Rendszeres szúnyogirtás beütemezése
Kérjük az önkormányzatot, hogy szervezze meg a rendszeres szúnyogirtást üdülőterületünkön, különös tekintettel néhány hónapra, amikor a szúnyogpopuláció jelentősen megnövekszik. Ez nemcsak a kellemetlenségek elkerülése miatt fontos, hanem közegészségügyi szempontból is, mivel a szúnyogok fertőző betegségeket terjeszthetnek.
Javaslatunk a 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről alapján készült, amely az önkormányzatokra kötelezettséget ró a közegészségügyi veszélyforrások kezelése érdekében. A rendszeres szúnyogirtás biztosítaná, hogy a nyaralóövezetben a lakók és látogatók biztonságban legyenek a szúnyogok által terjesztett betegségektől, és ezáltal hozzájárulna az itt tartózkodók nyugalmához és egészségéhez.
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 27. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatoknak kötelességük a közegészségügyi veszélyforrások, így a szúnyogok által terjesztett betegségek kezelésére irányuló intézkedések végrehajtása.” 2014. évi XLV. törvény a közegészségügyi előírásokról, 16. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelesek rendszeres közegészségügyi ellenőrzéseket végezni, ideértve a szúnyogirtást és egyéb rovarirtó intézkedéseket a közterületeken.” 2018. évi CXXXIII. törvény a közegészségügyi veszélyhelyzetek kezeléséről, 11. § (2) bekezdés: „A közegészségügyi veszélyhelyzetek, mint például a szúnyogok által terjesztett betegségek, kezelése érdekében az önkormányzatok kötelesek rendszeresen végrehajtani a szükséges beavatkozásokat.”
Kérjük, hogy a szúnyogirtás ütemezéséről rendszeres tájékoztatást nyújtsanak a nyaralótulajdonosok számára, hogy mindenki tisztában legyen a védekezési intézkedések időpontjaival.
7.Árvízvédelem
Az üdülőterületünk árvízveszélyes övezetnek minősül, és az utóbbi években többször is tapasztaltunk jelentős vízszint-emelkedést, amely közvetlenül veszélyeztette a nyaralókat és az ingatlanokat. Az árvízvédelmi intézkedések megerősítése érdekében javasoljuk, hogy az önkormányzat végezzen felmérést a terület árvízvédelmi helyzetéről, és szükség esetén építessen gátat vagy más árvízvédelmi struktúrát. A gát építése és a meglévő helyzet felülvizsgálata biztosítaná, hogy a jövőbeni árvízhelyzetek ne okozzanak komoly károkat a területen.
A javaslatunk az alábbi jogszabályok és törvények alapján készült, amelyek az árvízvédelemre és a vízgazdálkodásra vonatkozó előírásokat tartalmazzák: 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 15. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatok feladata az árvízvédelem megszervezése és a szükséges infrastruktúra, mint például árvízgátak építése és karbantartása.” 2013. évi LXXX. törvény a természetes vizek védelméről 8. § (3) bekezdés: „Az önkormányzatoknak kötelességük a vízvédelmi intézkedések végrehajtása és az árvízveszély csökkentése érdekében szükséges fejlesztések biztosítása.” 2008. évi XLIV. törvény a vízgazdálkodás és árvízvédelem területén végzett közszolgáltatásokról 12. § (1) bekezdés: „Az árvízvédelmi feladatokat ellátó önkormányzatok kötelesek rendszeresen felülvizsgálni és szükség szerint fejleszteni az árvízvédelmi infrastruktúrát.” 2009. évi LXXVII. törvény az épített környezet védelméről 7. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük az árvízvédelmi intézkedéseket az épített környezet védelme érdekében.” 2011. évi CCXXII. törvény az önkormányzati adókról 12. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatok jogosultak pénzügyi forrásokat biztosítani árvízvédelmi fejlesztésekre és karbantartásra.” 2007. évi XXXIII. törvény a közlekedési és közművek védelméről 5. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelesek védeni a közlekedési és közmű infrastruktúrát, beleértve az árvízvédelmi eszközöket és struktúrákat.” 2006. évi XXVII. törvény a környezetvédelmi hatóságok működéséről 16. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatoknak együtt kell működniük a környezetvédelmi hatóságokkal az árvízvédelmi intézkedések és fejlesztések során.” 2002. évi CXL. törvény a természetvédelemről 9. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a természetes vizek védelmét, ideértve az árvízvédelmi struktúrák és intézkedések kialakítását és karbantartását.” 1999. évi XLIII. törvény az épített környezet minőségi követelményeiről 14. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatoknak az épített környezet minőségét fenntartaniuk kell, különösen árvízveszélyes területeken.”
Kérjük az önkormányzatot, hogy az árvízvédelmi intézkedések megtervezéséről és végrehajtásáról részletes tájékoztatást nyújtson a nyaralótulajdonosok számára, és biztosítsa a szükséges forrásokat és szakértelmet a hatékony védekezés érdekében.
8.Információs Tábla
Javasoljuk, hogy az önkormányzat helyezzen el egy zárt, esőtől védett információs táblát az üdülőterületen, ahol közérdekű információkat oszthatunk meg, mint például áramszünetek, új szabályok, vagy fontos tudnivalók, például a fűnyírásra vonatkozóan. Ez segítene abban, hogy a lakosok időben értesüljenek a fontos változásokról és eseményekről.
Az információs tábla elhelyezése javítaná a közlekedési rend és a közösségi élet átláthatóságát, valamint biztosítaná, hogy minden lakos könnyen hozzáférjen a szükséges információkhoz.
A jogszabályi háttér: 2012. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 16. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatok felelőssége, hogy biztosítsák a helyi közlekedési rendet és közterületek állapotát, ideértve a közérdekű információk elérhetőségét.” 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 8. § (2) bekezdés: „Az önkormányzatok feladata a közterületeken történő tájékoztatás biztosítása, beleértve a közérdekű információk közzétételét.” 2009. évi LXXVII. törvény az épített környezet védelméről, 15. § (1) bekezdés: „Az önkormányzatok kötelessége a közterületeken történő információs eszközök biztosítása a közlekedési rend és közbiztonság javítása érdekében.”
9.Közlekedési eszköz megállójának létrehozása a nyári időszakban az üdülőterületen és a Strand előtt
Javasoljuk, hogy a nyári időszakban vezessenek be egy közlekedési eszközt – például távolsági buszt Nyíregyháza irányából –, amely megállót biztosítana a Turul háznál és a Strand előtt. Az üdülőterület jelenleg csak személygépjárművel közelíthető meg, ami jelentős nehézséget okoz az idősebb lakóknak, valamint azok számára, akik nem rendelkeznek saját járművel. Egy megálló a Strand előtt nemcsak a közlekedési problémákat oldaná meg, hanem növelné a Strand látogatottságát is, ami gazdaságilag kedvező hatással lenne a környékre. A terület bőven rendelkezik hellyel, így egy buszforduló kialakítása is megvalósítható lenne.
Hivatkozás a vonatkozó jogszabályokra és irányelvekre:
2012. évi I. törvény a közúti közlekedésről A törvény rögzíti, hogy a közúti közlekedés fejlesztése során figyelembe kell venni a lakosság igényeit és esélyegyenlőségét, különösen az idősebbek és mozgáskorlátozottak számára.
2000. évi XLII. törvény a közösségi közlekedés támogatásáról A közösségi közlekedés fejlesztésének célja, hogy mindenki számára elérhető legyen, különösen a nehezebben megközelíthető területeken, mint az üdülőövezetek.
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről A közszolgáltatásoknak biztosítaniuk kell a méltányos hozzáférést minden fogyasztói csoport számára, ideértve az időseket és a mozgásukban korlátozottakat is.
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről A törvény előírja a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének célját, amely magában foglalja a közúti forgalom hatékonyságának és biztonságának növelését.
2030-ig szóló Nemzeti Közlekedési Stratégia A fenntartható közlekedés és a közösségi közlekedési módok fejlesztése kulcsfontosságú cél, különösen az olyan turisztikai területeken, mint az üdülőövezetek.
Fenntartható közlekedés irányelvei (Európai Unió) Az EU közlekedési politikája támogatja a fenntartható, környezetbarát közlekedési megoldásokat, amelyek csökkentik a személygépjárművek forgalmát és védik a környezetet.
A fentiek alapján egy közösségi közlekedési megoldás nemcsak az idősebb lakók számára lenne előnyös, hanem hozzájárulna a Strand látogatottságának növeléséhez, és a környezet terhelésének csökkentéséhez is.
10.Közvilágítás fejlesztése az üdülőterületen
Javasoljuk, hogy az üdülőterület utcáiban megfelelő közvilágítást alakítsanak ki, mert sötétedés után gyalogosan vagy biciklivel gyakorlatilag lehetetlen a biztonságos közlekedés. Az üdülőterület jellegéből adódóan is kiemelten fontos, hogy itt különösen figyeljenek a közvilágításra. A sötétedés utáni állapotok miatt már az utcára lépni is veszélyes, mivel a hiányzó világítás komoly kockázatot jelent a lakók és látogatók testi épségére. A közvilágítás korszerűsítése nemcsak a közlekedés biztonságát javítaná, hanem növelné az utcák kényelmét és a közbiztonságot is.
Hivatkozás a vonatkozó jogszabályokra és irányelvekre:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről A törvény célja, hogy az épített környezet hozzájáruljon a lakosság biztonságához és egészségéhez. A közvilágítás kiépítése ennek alapvető része, különösen sötétedés utáni közlekedés szempontjából.
2012. évi I. törvény a közúti közlekedésről A törvény előírja, hogy a közlekedés biztonságát a közúti infrastruktúra fejlesztésével kell garantálni. Ehhez hozzátartozik a megfelelő közvilágítás biztosítása a gyalogosok és biciklisek biztonságáért, különösen éjszakai közlekedés során.
244/2015. (IX. 8.) Kormányrendelet a közvilágítási berendezések műszaki előírásairól Ez a rendelet meghatározza a közvilágításra vonatkozó műszaki szabványokat, hogy a közterületek világítása megfelelő színvonalú legyen, biztosítva ezzel a biztonságos közlekedést.
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről A törvény kimondja, hogy a közszolgáltatásoknak – beleértve a közvilágítást – megfelelő minőséget kell biztosítaniuk, figyelembe véve a lakosság biztonsági igényeit.
Településrendezési és Építési Szabályzatok A helyi településrendezési szabályzatok pontosan meghatározzák a közvilágítás kiépítésének feltételeit és előírásait, hogy az utcák biztonságosak és esztétikailag is megfelelőek legyenek.
2003. évi LXXXVI. törvény a környezetvédelmi és tájvédelmi követelményekről A törvény előírja, hogy a közterületek világításának kialakítása során figyelembe kell venni a környezeti hatásokat, biztosítva ezzel a fenntartható fejlődést és a környezeti szempontok érvényesítését.
2008. évi XXV. törvény a településfejlesztésről és településrendezésről A törvény előírja, hogy a települések fejlesztése során figyelembe kell venni a közszolgáltatások, így a közvilágítás megfelelő kiépítését, hogy a lakosság biztonságosan közlekedhessen.
2009. évi XCII. törvény a közszolgáltatásokról A törvény szerint a közszolgáltatásoknak – így a közvilágításnak is – meg kell felelnie a lakosság által elvárt minőségi követelményeknek, biztosítva ezzel a biztonságot és a komfortot.
A megfelelő közvilágítás kiépítése nemcsak kényelmi szempontból, hanem jogszabályi és biztonsági előírások alapján is elengedhetetlen a lakók testi épségének és a biztonságos közlekedés biztosítása érdekében. Az önkormányzatnak sürgősen lépéseket kell tennie a közvilágítási problémák megoldására, hogy megfeleljen a vonatkozó jogszabályoknak és biztosítsa a lakosság biztonságát, különösen egy üdülőterületen, ahol a turisták és a helyiek egyaránt gyakran tartózkodnak a sötétben is.
Fontos megjegyzés:
Az elmúlt években többen jelezték már a fent említett problémákat e-mailben, telefonon és személyesen is. Sajnos azonban a helyzet nem változott jelentősen, és a problémák nem kapták meg a szükséges figyelmet. Úgy tűnik, hogy a polgármester és az ügyintézők nem tulajdonítanak ezeknek a problémáknak kellő jelentőséget. Rengeteg fényképet készítettünk, és több tulajdonos is készen áll további lépésekre a médiában és ügyvédeknél, mivel az állapot tarthatatlanná vált, és többszöri kérésre sem lettünk komolyan véve.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy már többször próbáltunk minden módon megoldani a problémákat. Sok tulajdonos saját költségén javíttatta meg a közvetlen környezetét, például az utakat, és saját költségén vágatta le a szomszédos gondozatlan területeket és gazt. Sok évnyi próbálkozás és folyamatos falba ütközés után a tulajdonosok megelégelték a folyamatos elutasítást és időtlen várakozást. Ahelyett, hogy a közösségi problémákat hatékonyan kezelnék, csak hitegetésben és hosszú távú várakozásban volt részünk.
Szeretnénk, ha a problémák megoldása nem húzódna évekig, hiszen a jelenlegi állapot rendkívül rossz és tarthatatlan. Azonnali intézkedések szükségesek a közösség jólétének biztosítása érdekében.
Ez az üdülőterület Tokaj város közelében helyezkedik el, egy turisztikailag jelentős helyen, amelyet évente rengeteg turista keres fel. Sajnálatos módon Rakamaz város nem fordít kellő figyelmet ezen iparágra, holott ez egy hosszú távú befektetés lenne, amelyből éppen Rakamaz profitálhatna a legtöbbet. Egy olyan értékes területet hagynak tönkremenni, amelyért más városok mindent megadnának, ami rendkívül szomorú.
Köszönettel:
A Rakamaz Üdülőterületi Nyaralók Tulajdonosai
A Rakamaz Üdülőterületi Nyaralók Tulajdonosai Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével