Igazságos törvényt a radioaktív és robbanóanyagokról!

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1387 Budapest Pf. 40.

panasz@ajbh.hu

 

Tárgy: utólagos normakontroll kérése a radioaktív anyagokkal illetve robbanóanyagokkal foglalkozó jogszabályokra vonatkozóan

 

  Tisztelt Biztos Úr!

 

Néhány folyamatban lévő ügy kapcsán, a vonatkozó jogszabályok tanulmányozása után az a meggyőződésem alakult ki, hogy két területen a jogszabályi környezet alkotmányos alapjogok megsértését teszi lehetővé azáltal, hogy bizonyos anyagokat alaptalanul démonizál és ebből eredően ártatlan embereket kriminalizál, megvalósítva ezzel egy legújabb kori boszorkányüldözés törvényi tényállását. A két szóban forgó terület a radioaktív anyagokkal kapcsolatos 2012. évi C. törvény 250.§ (radioaktív anyaggal visszaélés) és az 1978. évi IV. törvény 263.§ (visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel) és a hozzájuk tartozó magyarázatok, szakmai hivatkozások. A jelenlegi terrorfenyegetéssel terhes helyzetben különösen fontos lenne a két területhez tartozó jogszabályi környezet pontosítása, ami lehetőséget adna a normális emberek és a bűnözők közti éles határvonal egyértelmű meghúzására, csökkentve ezzel az igazságszolgáltatás gépezetének formális jogértelmezésen alapuló tévedési lehetőségeit. Kérem, engedje meg, hogy a panasz megfogalmazása előtt példák bemutatásával világítsam meg a problémát.

Kezdjük a radioaktív anyagokkal.

 

  •      Radioaktív anyaggal visszaélés
  •      250. § (1) Aki veszélyes radioaktív anyagot engedély vagy bejelentés nélkül, illetve az engedély kereteit túllépve
  •       a) előállít, tárol, elhelyez, szállít,
  •       b) megszerez, birtokol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
  •       bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  
  •       (2) Aki a bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
  •       (3) Aki radioaktív anyaggal való visszaélésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  •       (4)42 Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  •       (5) E § alkalmazásában veszélyes radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, és amely az emberi életre és egészségre, vagy az élő és élettelen környezetre veszélyes.

Bár nincs nevesítve, de egyértelmű, hogy a jogszabály a természetes uránt és vegyületeit, a 235-ös tömegszámú izotópban szegényített uránt (depleted urán, DU) és vegyületeit, valamint a természetes tóriumot és vegyületeit is ide sorolja. Mindezek az anyagok az én hallgató koromban szabadpolcos vegyszernek számítottak, én magam is kísérleteztem velük. Illusztrációként álljon itt néhány oldal egy kezdők számára készült laboratóriumi praktikumból:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról Szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” mellékletének 189. oldalán található meghatározások útmutatóul szolgálhatnak az érintett anyagok vonatkozásában.

Csekély toxicitású alfa-sugárzók: természetes urán, szegényített urán, természetes tórium, 235-urán vagy 238-urán, 232-tórium, 228-tórium és 230-tórium, ha ezeket ércek vagy fizikai vagy kémiai koncentrátumok tartalmazzák;

Hasadóanyag a bármely hasadónuklidot tartalmazó anyag. Nem tartozik e meghatározás alá: a) a besugárzatlan természetes urán vagy szegényített urán, és b) az olyan természetes vagy szegényített urán, amit csak termikus reaktorokban sugároztak be.

Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag: Olyan radioaktív anyag, amelynek fajlagos aktivitása természeténél fogva korlátozott, vagy olyan radioaktív anyag, amelyre becsült közepes fajlagos aktivitás határérték vonatkozik. Az LSA anyagot körülvevő árnyékoló anyagot a becsült közepes fajlagos aktivitás meghatározásánál nem szabad figyelembe venni. Ugyanitt a 207. oldalon olvasható:

2.2.7.2.3.1 Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag

2.2.7.2.3.1.2 Az LSA anyagok az alábbi három csoport egyikéhez tartoznak:

a) LSA-I

i) urán- és tóriumércek és ezen ércek koncentrátumai és természetes radionuklidokat tartalmazó egyéb ércek, amelyeket ezen radionuklidok felhasználására kívánnak feldolgozni;

ii) természetes urán vagy szegényített urán, vagy természetes tórium, vagy ezek vegyületei vagy keverékei, amelyek nincsenek besugározva és szilárdak vagy folyékonyak;

Ha mindezek után az ugyanitt hozzáférhető képletekből megpróbáljuk kiszámítani, hogy mennyit tarthatunk a csekély toxicitású , kis fajlagos aktivitású, nem hasadóanyagnak minősülő alfa sugárzókból engedély nélkül, milligrammos nagyságrend jön ki. Új adat a természetes urán- és tórium-vegyületek korábban nem ismert veszélyességéről nem áll rendelkezésre, nyilvánvaló, hogy a hétköznapi ember sem atomreaktort, sem atombombát nem tud akár néhány kilogrammból sem építeni, illetve gyártani. Mértékadó NATO-körök a szegényített uránt (ami egy kategóriába tartozik a természetes uránnal és tóriummal) abszolút veszélytelennek deklarálják. Álljon itt néhány példa.

U.S Department of Energy Office of Environmental Management Characteristics of Uranium and Its Compounds

Depleted uranium (DU) is not a significant health hazard unless it is taken into the body. External exposure to radiation from depleted uranium is generally not a major concern because thealpha particles emitted by its isotopes travel only few centimeters in air or can be stopped by a sheet of paper.

A (235-ös izotópban) szegényített urán nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, kivéve ha az emberi testbe kerül. Külsőleg a szegényített urán sugárzása általában nem jelent komoly veszélyt, mert az izotópjai által kibocsátott alfa részecskék csak néhány centimétert tudnak megtenni a levegőben, illetve egy papírlappal is hatástalaníthatók.

Studie von der britischen Royal Academy

Die Zeit, 2001. Juni 21.

DU-Munition ist nur dann als Gift anzusehen, wenn man in einem soeben getroffenen Panzer sitzt, den Feuerball überlebt hat und nun den heiβen Staub einatmet. Muss das noch eigens kommentiert werden?

A szegényített uránt tartalmazó muníció csak akkor fejt ki mérgező hatást, ha valaki a lőszerrel éppen eltalált páncélosban ül, túléli a becsapódáskor keletkező tűzgömböt és a forró port (az oxidációs termékeket) belélegzi. Kell ehhez kommentár? A legjobb egy NATO ország hadügyminiszterének kérésére készített hivatalos jelentés.

Uransyndrom: Die Blamage der Alarmisten Atomangst macht blind…

Die Zeit, 2001. Juni. 21.

Die Studie des von Rudolf Scharping eingesetzten „Arbeitstabes Dr. Sommer ist fertig: Plastisch heiβt es in dem 128 Seiten starken Papier: „Die von einem Gramm DU ausgehende Strahlung entspricht etwa der von zehn Litern Badewasser in heilkräftigen Kurorten.”

A Rudolf Scharping (szocdem német hadügyminiszter) által életre hívott Dr. Sommer vezette bizottság tanulmánya elkészült. A 128 oldalas jelentés lényege: „1 gramm szegényített urán sugárzása 10 liter gyógyfürdőből származó gyógyvíz sugárzásával egyenértékű.

Az ADR-es definíciók és a mértékadó köröktől származó állásfoglalások tükrében nem világos, miért lehet egy tanárt néhány gramm uranil-nitrát és tórium-nitrát, vagy egy ásványgyűjtőt egy kis darab uránszurokérc birtoklása esetén bűncselekménnyel gyanúsítani?

(Hangsúlyozom, hogy ezek néhány éve még legálisan vásárolható, laborokban polcon található vegyszerek voltak.) Egy konyhakés nem hatástalanítható papírlappal, az urán sugárzása igen. A konyhakés és a gyógyfürdők vizének használatát is engedélyhez kellene kötni: aki 1 milliméternél hosszabb pengéjű kést tart otthon (1 millimétert még elhárít egy papírlap), vagy 1 liternél több gyógyvizet használ fürdéshez, bűncselekményt követ el.

A hatóságok nagyjából erre az álláspontra helyezkednek: egy feljelentést követő, radioaktív anyaggal visszaélés alapos gyanúja miatt tartott házkutatás során az összes, laborban és raktárban levő urán-és tórium-vegyületet lefoglalták és elszállították.

Nézzük a robbanóanyagok esetét. Egy magánlakásban végzett házkutatás során egy muzeális értékű gyűjteményből lefoglaltak és elszállítottak egy 25 g pikrinsavat tartalmazó régi „Merck” üveget. 29022/34/2016.bü

Jegyzőkönyv házkutatásról, motozásról, lefoglalásról (kivonat)

Az alább felsorolt helyeken a következő tárgyakat találtuk meg, melyeket a Be. 151.§ (1) – (2) bekezdése alapján a helyszínen lefoglaltuk.

1.  db. Porüveg „Acidum Picronitricum” felirattal, az emeleti nagyszoba szekrény polcáról (25gr). Az 1. számú bűnjelet a KR Tűzszerész szolgálattól … a helyszínen megvizsgálta és megállapította, hogy az üvegben pikrinsav van, ami robbanóanyagnak minősül. Tekintettel fentiekre az 1. számú bűnjelet a tűzszerészek csomagolták be és szállították el további szakértői vizsgálatra. A pikrinsav egyébként végfelhasználói nyilatkozat kitöltése után 35% vízzel megnedvesítve 1 kg-os kiszerelésben a legális vegyszerforgalomban hozzáférhető, lásd Picric acid

http://www.sigmaaldrich.com/catalog/product/aldrich/197378?lang=hu&region=HU

(A 35% víz levegőn való szárítással eltávolítható.)

Válasszuk ki a pikrinsavat, és nézzük meg, mit ír róla a szakirodalom.

Chemistry and Technology of Explosives, Pergamon Press, PWN Polish Scientific Publishers, Warszava, 1964

Action of heat. According to Kast [40], picric acid, when heated to 160°C begins to decompose slightly and an insignificant evolution of gases occurs. At 200-210°C the evolution of gases is stronger and heating at 260°C for half an hour results in explosion. The explosion may not occur below temperatures of 300-310°C when a small quantity of the acid is heated more rapidly

„Kast vizsgálatai szerint [40] a pikrinsav 160OC-ra melegítve lassan elkezd bomlani jelentéktelen mennyiségű gáz fejlődése közben. 200-210OC-on a gázfejlődés erőteljesebbé válik és 260OC-on tartva az anyagot, fél óra után robbanás következik be. Kis mennyiségű pikrinsav sokkal gyorsabb hevítése során 300-310OC alatt robbanás nem fordul elő.”

Picric acid melts prior to burning giving a sooty flame. The heat of fusion lowers the temperature of the layer adjacent to the burning one, so the substance may either stop burning or continue to burn only gently. In large quantities, burning of picric acid may proceed slowly, especially when it is spread over a larger area. If, however,the product is concentrated on a small area or when it is in a confined space, explosion may occur.

 „A pikrinsav égés előtt megolvad, majd kormozó lánggal ég. Az égő réteggel érintkező szilárd pikrinsav olvadáshője csökkenti a hőmérsékletet, emiatt az anyag égése vagy leáll, vagy lelassul. Nagy mennyiség esetén a pikrinsav égése lassú, különösen, ha ez a mennyiség nagy felületen van szétterítve. Ha azonban az anyag kis területre koncentrálódik vagy zárt térbe kerül, az égés során robbanás következhet be.”

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogyha feltesszük a kérdést, „hogyan lehet 25 g pikrinsavval merényletet elkövetni?”, több lehetőség is adja magát.

1. Meg kell kérni a célszemélyt, hogy az üveget a kezében tartva lépjen fel egy égő máglyára és lehetőleg ne haljon meg addig, amíg a üveg hőmérséklete a 310OC-t el nem éri.

2. Fűtsünk alá az üvegnek, és kérjük meg a célszemélyt, hogy tartsa az arcát kb. 30 cm-re, és várja meg, míg az anyag felrobban. Erre kicsi az esély, mert a hevítés során az üveg nagy valószínűséggel szétreped és az anyag szétfolyva elég. Egyébként 25 g pikrinsav robbanásakor 22-25 kcal energia szabadul fel, ami kb. fél deciliter ananász- vagy narancslé energiatartalmának felel meg, így nem lehet erős repeszhatással számolni.

3. Leghatékonyabb módszer: dobjuk fejbe a célszemélyt az üveggel: ekkor is csak az ütés fog sérülést okozni, ugyanis a pikrinsav nem fog felrobbanni.

Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az elmúlt évek során a radioaktív és robbanékony anyagok szakmai alapokat nélkülöző démonizálása zajlott le. Tanulságos elolvasni egy, az USA-ban megtörtént esetet.

Történet:

John Elder Robison: Nézz a szemembe,fiam (apa és fia kalandjai aspergerrel, vonatokkal és bombákkal), 227 – 303. oldal. ISBN 978-963-09-7980-1 Az USA-ban majdnem elítéltek egy kísérletező kedvű asperger-szindrómás fiút robbanóanyaggal való visszaélés miatt, aki csak az esküdtszék szimpátiájának köszönheti felmentését. A család tönkrement anyagilag az ügyvédi költségek miatt.

Az apa így nyilatkozik az epilógusban: „Fel kell ismernünk, milyen rettenetes kárt okoz a társadalmunk, amikor kriminalizálja az ifjúság bizonyos cselekedeteit. Azokat a tevékenységeket, amelyeket valaha azzal ütöttünk el, hogy a gyerekek már csak ilyenek, most nagy erőkkel üldözzük.”

Ha nálunk is erre az útra lép a hatalom, nemcsak a kísérletező kedvű gyerekek, hanem a kísérletező kedvű tanárok is eltűnnek. Most még él az a generáció, amelyik a nagyszerű Vermes Miklós és a hozzá hasonló tanárok kísérletein nőtt fel. Ha az ő kedvüket is elveszik a kísérleti oktatástól, a jövő generáció „szakmai” ismereteket csak a bulvársajtóból és az akciófilmekből szerezhet: ezekre nem lehet egy társadalom fejlődését alapozni. Álljon itt példaként néhány mondat Vermes Miklósról.

Emlékezés Vermes Miklósra, a fasori gimnázium tanárára

Kucsman Árpád

ELTE, Szerves Kémiai Tanszék Fizikai Szemle 2005/5. 164. o.

Vermes Miklós nagyra becsült mentorától, Mikola Sándor igazgatótól tanulta meg, hogy az órát érdekessé kell tenni, a tanulókat be kell vonni a munkába, és akkor nem lesz se fegyelmezetlenség, se zajongás…. Vermes volt a Fasorban az egyetlen kémiatanár….A tanár úr a kémiaórákat kísérletek bemutatására alapozta.

A tanár úr nem riadt vissza a figyelemfelkeltő heccektől sem. Az iskolaudvaron a tanári kar rémületére impozáns füstbomba-bemutatót tartott, az órán nitroglicerint gyártott és robbantott, bűzös piridint locsolt szét az előadóban.

Vermes tíz éven át tanított kémiát a Fasorban. Tanítványai közül tizenegyen kémikusnak mentek, közülük heten a kémiai tudomány doktorai lettek, hárman kandidátusok, egy diákja pedig egy dél-afrikai bánya aranyfeldolgozó üzemének szakmai vezetője volt. 

A civil szférában megvalósított démonizálás ellenére sok helyen legális lehetőség van a robbanóanyagokkal kapcsolatos tudományos kutatásokra. Robbanóanyagokkal foglalkozó legális publikációk:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nálunk ez a lehetőség robbanóanyagok esetében törvényesen nem adott. A kábítószerekkel kapcsolatos 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet

a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról

az eseti kutatási engedély definiálásával megadja a törvényes keretet a kábítószerekkel végezhető tudományos kutatásokra.

6. Az eseti kutatási engedély

12. § (1) Az eseti kutatási engedély iránti kérelmet a kutatásra tevékenységi engedéllyel nem rendelkező kérelmezőnek vizsgálatonként kell benyújtania az EEKH-hoz. Az eseti kutatási engedély a kérelemben megjelölt időpontig vagy visszavonásáig hatályos.

Robbanóanyagokkal kapcsolatos, mentesítő jogszabályt csak egyet találtam.

A büntető jogszabályok módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény 92. §-a akként rendelkezik, hogy aki a törvény hatálybalépésétől - 1999. március 1. napjától - számított 60 napon belül a rendőrségnek önként átadja az engedély nélkül készített, megszerzett vagy tartott robbanó anyagot, robbantószert, illetőleg bejelentést tesz az általa tartásra nem jogosult vagy engedéllyel nem rendelkező személynek átadott robbanó anyagról, robbantószerről, úgy vele szemben a jelen jogszabály-hely szerinti bűncselekmény miatt eljárás nem indítható.

Nézzük a robbanóanyagok definícióját. ADR „ A” melléklet:

2.2.1 1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak

2.2.1.1 Kritériumok

2.2.1.1.1 Az 1 osztály fogalomkörébe tartozó anyagok: a) Robbanóanyagok: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetében károsodást idéz elő.

Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy keverékeik, amelyeknek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki.

b) Robbanótárgyak: olyan tárgyak, amelyek egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak.

c) Azok az előzőekben nem említett anyagok és tárgyak, amelyek arra a célra készültek, hogy gyakorlati hatásukat robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki.

Eszerint a robbanóanyagok és a pirotechnikai anyagok egyaránt a „Robbanóanyagok és –tárgyak 2.2.1.1.1.a) csoportba tartoznak. Mit mond a törvény?

1978. évi IV. törvény, 1192. oldal:

A törvényi tényállás a címében megjelölt különlegesen veszélyes anyagokkal, azok felhasználására szolgáló készülékekkel kapcsolatos. A közrendre, azon belül a közbiztonságra kiemelkedően veszélyes magatartásokat rendeli büntetni.

A robbanóanyag fogalmát a törvény nem adja meg; azon olyan, erre a célra előállított anyagokat keverékeket, vegyületeket kell érteni, amelyek valamilyen mechanikai, hő-, elektromos, vegyi behatás, jel következtében igen rövid idő alatt nagy hő, fény, hang, nyomás, feszítő erő kifejtése mellett átalakulnak s ezáltal romboló hatást váltanak ki. Klasszikus robbanóanyagok a dinamit, ekrazit.

Nem sorolható a fenti dolgok fogalmába a pirotechnikai anyag (BH1982. 453.). Az ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel összefüggő visszaélés szabálysértést valósít meg [17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 16. § a)], de nem robbanóanyag a lőpor sem, amely lőszerelemnek minősül.

1.Eszerint pl. néhány kg lőport vagy 10 -20 tűzijáték rakétát engedély nélkül tartani szabálysértés, a jóval kisebb energiatartalmú 25 g pikrinsav birtoklása viszont bűncselekmény. Hol itt az arányosság?

2. Ezek szerint az oktatás közrendre és közbiztonságra kiemelkedően veszélyes magatartássá minősíthető? (A gondolkodni tudó ember mindig veszélyes).

A legnagyobb problémát a robbanóanyagok definíciójában látom.

Léteznek robbanékony anyagok. Ezek bizonyos körülmények között nagy sebességgel elbomolva hirtelen nagy energiát adnak át a környezetüknek. Ezt lehet oktatási céllal kísérletekben demonstrálni. A fent említett tulajdonságuk lehetővé teszi, hogy egyes képviselőiket robbanóanyagként használjuk. Ehhez olyan formába kell hoznunk őket, hogy az energia irányítottan és minél nagyobb hatásfokkal felszabadulhasson. Ésszerűen kis méretben ezt is lehet oktatási céllal bemutatni. A robbanóanyagként történő felhasználás lehet békés célú: ekkor munkavégzésre használjuk. A másik cél a gyilkolás és a rombolás: ez lehet törvényes és dicsérendő, ha nagyhatalmú politikusok rendelik el, vagy teszik, viszont a kisebb hatalmú politikusoktól kezdve és innen lefele haladva üldözendő bűncselekmény.

Véleményem szerint a robbanékony anyag egy olyan veszélyes anyag, amelyik magában hordozza azt a lehetőséget, hogy bizonyos körülmények között hevesen elbomoljon és ennek következtében az élő vagy élettelen környezetben (nem szándékosan előidézett) kárt okozzon. A robbanóanyag név helyesen értelmezve nem csak tulajdonságot, hanem már egy szándékot is megtestesít, nevezetesen azt, hogy a bomlás irányítottan és a legnagyobb hatásfokkal történjen munkavégzés céljából. A gyilkolási céllal történő „ munkavégzésnek” az államhatalom oldaláról nézve nincs felső korlátja, miközben az állampolgárok esetében már kis mennyiségű robbanékony anyag birtoklásának kapcsán megelőlegezik a szándékot, hogy azt robbanóanyagként fogja használni. Nézzük, hogyan lehet 25 g robbanékony pikrinsavból robbanóanyagot csinálni. 

A 25 g, üvegben található por alakú pikrinsav nem alkalmas robbanóanyagkénti felhasználásra, ehhez préstestet kellene készíteni belőle, gyújtószerkezettel ellátni (gyutacs) és a kis mennyiség = kis energia miatt srapnellszerű konstrukciót kellene létrehozni belőle, hogy a jogszabályban megjelölt törvényi tényállást megvalósítsa.

A körülmények ismertetését a következő fontos jogszabállyal zárnám.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

Oktatás

27. § A kémiai biztonság, illetőleg a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait - különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes keverékek felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (keverékek) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket - a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell.

Hogy képzeli a jogalkotó ennek megvalósíthatóságát, ha nem biztosít törvényes lehetőséget a veszélyes anyagok 1. osztályának, a robbanóanyagoknak az oktatási célból történő bemutatására, illetve az ez irányú kutatást sem teszi lehetővé?

A jelenlegi körülményeket igyekeztem legjobb tudásom szerint bemutatni, hogy Biztos Úr számára az alapos tájékozódást lehetővé tegyem.

Ezek után, élve az alaptörvény XXV. cikk által biztosított lehetőséggel, panasszal kívánok élni. Véleményem szerint a tárgyalt két területen a jogszabályi környezet az érintett anyagok szakmailag nem indokolható démonizálásával lehetőséget biztosít arra, hogy a bűnözői magatartást a jogkövető állampolgári magatartással összemossák, ezáltal ártatlan állampolgárokat zaklassanak. Ilyen körülmények között sérül az érintettek esetében az Alaptörvény VI. cikk(1) első bekezdés, miszerint

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

A robbanékony (jogszabály szerint „robbanó”) anyagokkal végzett törvényes oktatási és kutatási lehetőséget a jogszabály nem biztosít, nem teszi lehetővé, hogy törvényes keretek között eleget tegyünk  a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 27. §-nak, így az alaptörvény következő passzusai sérülnek

X. cikk

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

XI. cikk (1)Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

Fentiek alapján kérem Biztos Urat, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a két említett területen a teljes jogszabályi környezet utólagos normakontrollját.

Budapest, 2016-03-10.

Tisztelettel: Jalsovszky István

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Petíció aláírása


VAGY

Az e-mail címe nem fog megjelenni az oldalunkon. Azonban a petíció írója az összes megadott adatot látni fogja.

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.
Facebook