Ne így kelljen tanulniuk! – Kérés dr. Kásler Miklós miniszterhez

Egyedülálló szülő vagyok, egyetlen kenyérkereső. Két kisebb gyerekem van, ők harmadikba és ötödikbe járnak, és van még egy érettségi előtt álló nagy is. Egy laptopunk van.

Az e-mailekben és a KRÉTÁban minden nap ömlenek a feladatok: a tankönyv, munkafüzet mechanikus feladatai. Hiányzik a szemléltetés, magyarázat, kérdezési lehetőség, a kedves szó. Nincs módszer. A gyerekeim nem ismerik ezeket a felületeket és funkciókat. Eddig óvtuk őket a netezéstől, a tévétől, a gép előtt üléstől. Most ez kötelező lett, napi sok órában. A szülő pedig kegyetlen dilemmába kerül: vagy erején felül vállalja a hálátlan, konfliktusos, a szeretetkapcsolattal ellentétes számonkérést, miközben a tanításhoz nem ért (gyakran a tananyagot sem érti), vagy szankciókat kap a gyereke.

A gyerekek nem tehetnek arról, hogy az ő iskolás éveikbe hasított bele a világjárvány.

A tanárok is nehéz helyzetben vannak: az intézményi működés sajátosságai és a munkafegyelem miatt nagyon kell mutatniuk, hogy dolgoznak, hogy kitalálták minden napra a feladatot és számon is kérik, de semmi sem garantálja, hogy a gyerek maga oldotta meg a példát, egyedül írta az esszét.

Szülőtársaim elviselhetetlen nyomásról, szerepkonfliktusról, egymásnak ellentmondó instrukciókról, technikai zavarokról, veszekedésekről és tanácstalanságról számolnak be. Sokan vagyunk, akik nem bírjuk ezt, nem értjük, nem így látjuk helyesnek. A szülő, amíg talpon marad, bevásárol, takarít, főz, pakol, szervez, mos és híreket olvas amellett, hogy a munkáját végzi, van saját élete, pihenése is, és szeretne iskolafüggetlen módon is nevelni, a gyerekekkel minőségi, tanulástól független időt tölteni, játszani, tananyagon kívüli könyveket olvasni, filmeket nézni.

Mások idős szülővel, munkanélküliként, kisbabával, sok gyerekkel vagy idős szülőt gondozva, megint mások (talán a többség) számítógép és netkapcsolat nélkül léptek a digitális oktatás korszakába. A szülők, a harmincas-ötvenes korosztály erőforrásaira, mentális egészségére, kitartására és bizalmára nagy szükség lesz a következő hónapokban.

Sem az életritmusunk, sem a gyerekek önálló tanulásra való képessége, sem a laptopellátottság, sem a sávszélesség nem teszi lehetővé, hogy abban a fomában és tempóban nyújtsuk be a faladatokat, ahogy a – vitathatatlanul keményen dolgozó és jó szándékú – tanárok kérik.

Kérjük a miniszter urat és a tankerületek vezetőit, tegyék lehetővé, hogy azok a gyerekek, akiknek a családjában megoldhatatlan ez a fajta napi, digitális, puszta feladatmegoldásra, esszéírásra stb. korlátozódó tanulás, a rendkívüli helyzetre tekintettel e tanév hátralevő részére magántanulók lehessenek, és a vészhelyzet megszűnése után vizsgázhassanak az adott tanév anyagából. Kérjük azt is, hogy lehessen ez a családok saját döntése.

Petíció aláírása

Az aláírással engedélyezem Gerle Éva, hogy az aláírásomat átadja azoknak, akik ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkeznek.


VAGY

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy nem tudja megerősíteni az aláírását az erre az üzenetre való válaszadással.




Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...

Facebook