KENYSZI

A SZOCIÁLIS SZAKMAI SZÖVETSÉG

ÁLLÁSFOGLALÁSA

AZ ELEKTRONIKUS NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERRŐL

Egyet értünk az elektronikus igénybevevői nyilvántartás (KENYSZI) bevezetésének szükségességével a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban, ugyanakkor néhány szolgáltatás esetében a bevezetést megalapozatlannak és a bevezetés körülményeit előkészítetlennek tartjuk.

Annak ellenére, hogy a TAJ-alapú igénybe vevői nyilvántartás törvényi keretei már 2010. október elejétől hatályosak (2009. évi CIX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról 4. § (2) bekezdés), késve, a szakmai szervezetek véleményét figyelmen kívül hagyva, 2011. őszén kerültek a végrehajtási szabályok kidolgozásra, és lépett hatályba a részletszabályokat tartalmazó a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet (13/B-15. §) módosítása.

Az igénybe vevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség a 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 13/B. § (1) bekezdés szerint arra az engedélyesre terjed ki, amely bármely általa nyújtott szolgáltatás után az adott időpontban normatív állami hozzájárulásban vagy a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet szerinti finanszírozásban részesül, azaz néhány kivétellel általános szabályt alkalmaz valamennyi szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásra a jogalkotó.

Az adatszolgáltatás törzsadat nyilvántartásból, jogviszony nyilvántartásból és napi jelentés teljesítésből áll. A rendszer alapvető hibája, hogy valamennyi szolgáltatástípus esetén ugyanolyan módszerrel kezeli a jogviszony nyilvántartást. A szociális és gyemekvédelmi szolgáltatások esetében a jogviszony egységes elveken alapuló nyilvántartása nem értelmezhető. (Pl.:ahol nincs Szt. 94/C. szerinti megállapodás (családsegítés, nappali melegedő, éjjeli menedékhely, 30 napnál rövidebb átmeneti szálláson nyújtott ellátás Szt. 94/C. § (2) bekezdés b), f-g) pont). A napi jelentés tartalma ezért aztán nincs is definiálva pontosan a különböző módon finanszírozott szolgáltatások esetében.

Véleményünk szerint csak azon szolgáltatások esetében kell a kötelező napi jelentés  és ellenőrzés , ahol a finanszírozás technikájából adódóan értelmezhető az adatszolgáltatási tartalom, vagyis a napi jelenlét a finanszírozás alapja, továbbá ahol gyakoriak a visszaélések (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátások, családi napközi)[1].

Véleményünk szerint az elektronikus igénybevevői nyilvántartási rendszer :

• nem egyszerűsíti, hanem növeli a szolgáltatók adminisztrációs terheit;
• nem alkalmas a papíralapú adminisztráció kiváltására;
• nem helyettesíti a KSH OSAP statisztika által megkövetelt adattartalom nyilvántartását;
• nem ad lehetőséget a szolgáltató számára a tervezési, fejlesztési minőségbiztosítási folyamat fontos adatainak lekérdezésére;
• a szociális regiszter kötelező jelentéseinek elkészítésére.

Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket sem látjuk biztosítottnak a szolgáltatói szektorban. A rendszer bevezetéséhez szükséges oktatás, képzés nem történt meg időben, megfelelő tartalommal és kapacitásokkal, hiszen 2012. januárjában, a jogszabály hatályba lépését követően indultak el a TÁMOP 5.4.2. projekt keretében a rendszerkörnyezet megismerését támogató képzések, ahol az éles rendszer megismerésére nem volt lehetősége a résztvevőknek.

Véleményünk szerint a szociális és gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatóknál nem áll rendelkezésre maradéktalanul az adatszolgáltatás teljesítését szolgáló tárgyi és kommunikációs infrastruktúra, a szakmai létszámban – forráshiány miatt – tapasztalható hiányosságok pedig nehezen vagy éppen alig áthidalható akadályt jelentenek a szolgáltatók számára. Létszámbővítés nélkül az elektronikus nyilvántartási rendszer időigényes kezelése a tényleges ellátási feladatoktól veszi el a szakembereket.

Nem látjuk, hogy miként szolgálják - a jogalkotó szándéka szerinti - rendszerpárhuzamosságok kiküszöbölésével elért megtakarítások az ágazat fejlesztését, illetve nem látunk garanciát arra, hogy az esetleges visszaélések megakadályozásával megtakarított összegek a szociális ágazatban maradnak más szolgáltatók többletvállalásait, illetve a szociális szolgáltatások fejlesztését szolgálva.

Az elektronikus nyilvántartási rendszert csak életszerű jelentési rendszerességgel és a jelentést támogató feltételek biztosítása mellett tartjuk hatékonynak és az ágazatirányítást valóban és valódi adatokkal támogató eszköznek.

Javasoljuk, hogy kerüljön haladéktalanul felülvizsgálatra az adatszolgáltatásban érintett szolgáltatások köre, kerüljenek ki belőle azon szolgáltatások, amelyekre nézve  a napi jelentés irreleváns, vagy a jogviszony regisztráció nem értelmezhető.

Javasoljuk továbbá, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának csak 2013. január 1-jétől legyenek jogkövetkezményei, azaz a rendszer tesztidőszakát hosszabbítsák meg addig, hogy az valóban működőképes legyen, és az alkalmazóknak módjuk legyen a begyakorlásra .

Budapest, 2012. március 1.

Szociális Szakmai Szövetség

Szociális Szakmai Szövetség    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével