Egy rokkantat nem csak rehabilitálni kell,hanem az esélyegyenlőségét biztosítani is.Biztosítani,hogy a neki megfelelő, könnyebb munkakörben ki tudja egészíteni a rokkant ellátását,ezáltal megadni neki az esélyt ,hogy a megrokkanása előtti élet színvonalát elérni tudja.Persze ,rehabilitáljunk,illesszük vissza a munka világába,de lássuk be ez anyagi segítség nélkül nem emberséges.Mert az nem rehabilitáció,hogy szerencsétleneket elküldjük dolgozni olyan munkahelyekre,ahol megkeres 46 000 forintot ami a gyógyszereire nem elég és ennek tetőzése képen még a rehabilitációs ellátását is felfüggesztjük erre az időre.Az nem rehabilitáció,hogy hátrányos helyzetét elismerve, mégis az egészségesekkel azonos feltételekkel eresztjük ki a munkaerő piacra.Nem erről szólt a társadalombiztosítás és ma sem erről kéne ,hogy szóljon.

#432: -  

 Itt egy oszlop, itt egy ház, eldől az oszlop és remeg a ház. Na ezt kapják a valódi tartósan beteg rokkantak. Az a rengeteg ,,orvos" aki a felülvizsgálatokat végzi, mi pénzbe kerül, el gondolkoztak már ezen. Mindent le írnak, csak a valós betegségeket és a vele járó egészségkárosodás százalékot nem. Előzzük meg a betegségeket. Elektroszmog, szmog, minősíthetetlen élelmiszerek, félre kezelt betegségek, stb.  El vett közgyógy ellátás. A szociális rendszer megcsonkitása.

Dolgozz, dolgozz, dolgozz, nem számít ha nem tudsz, de akkor is dolgozz, dolgozz, dolgozz. Ember nem számít . Pénz, pénz,pénz. dolgozz, dolgozz, dolgozz! Ez a rehabikitáció. Hiszen olyan emberek állnak előttük, akik a minden napjaikat úgy élik meg, hogy a betegségeikkel küzdve élnek. De mivel ök ezt nem élik át, nem élik meg, igy nem is érdeklik az emberek szenvedése.  Úgy kezelik a tartósan betegek helyzetét, mint egy kiváltságot. Sajnos amég nem tapasztalják a betegek szenvedéseit, addig nem is veszik komolyan. A beteg jogot pedig elvették, a tartósan beteg volt rokkantnyugdíjasoktól. Ki van ez találva.