#10370: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

jól szaporodnak, mert most 1,3 milliárd Kína lakossága, de ez semmin nem változtat, mert egálra vettem hazánkkal a %-ot, mert én 600 millióra emlékeztem.

Egyébként sokat mesélt róluk egy jó barátom, 10 éve ott él és minden évben jön. Szerinte pedig a kommunizmus virágzik náluk, csak ismeri az új hazáját? 3 diplomás orvos.

és más országokban miért nem müködik a kapitalizmus?

Horthy pedig bekéredzkedett a háborúba, ez a szomorú valóság.

Te is a féregtársunk vagy, hogy itt tekergőzöl mindig? Látod milyen buta vagyok, mert én ezt így gondolom.

#10371: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re:

Mint már írtam, te igazán ocsmány büdöskomcsi féreg, Kinában a kapitalizmus virágzik, amelyet a kommunisták valósítottak meg úgy, hogy megtartották a hatalmukat, vagyis a politikai diktatúrát.

"Horthy pedig bekéredzkedett a háborúba"

Művelődjél kicsit, te  förtelmes büdöskomcsi patkány:

"

A világháború kitörése és a külpolitikai helyzet magyar szemszögből

Bár Horthy Miklós az 1920-as és 30-as években visszahúzódott a napi politikától, szerepe a terület-visszacsatolások kapcsán ismét megnőtt a magyar hadsereg főparancsnokaként. Teleki Pál miniszterelnök kormányzata igyekezett elszigetelődni a német befolyástól: a második világháború kitörésekor megtagadta, hogy a Wehrmacht csapatai Lengyelország felé menet áthaladjanak Magyarországon. Emellett nagyszámú lengyel menekültet engedtek át Jugoszlávia felé. Egy részük azonban Magyarországon maradt, ahol anyanyelvükön oktatási lehetőséget biztosítottak számukra. Horthy egyetértésével a fegyveres semlegesség jegyében kívánt politizálni, hogy a magyar haderő megmaradjon a háború utáni rendezés idejére.A britekkel szemben is semlegességi kötelezettséget vállalt, illetve a német megszállás esetére ellenállást. Ennek nagyon reális esélyeit mutatja, hogy 1940 folyamán pénzt helyeztek el az amerikai magyar nagykövetségen, hogy esetleg emigráns kormányt alakíthassanak.Teleki belátta, hogy sem a Jozef Tiso vezette Szlovákia, sem az Ion Antonescu által irányított Románia nem számít kiútnak az Anschluss miatt egyre szorultabbá váló helyzetből, így örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával, ahol érezhető volt a németellenes tendencia fölénye. 1940-ben a Szovjetunió szövetséget keresett Magyarországgal Románia ellenében, amely során Erdélyt ajánlották fel a magyar félnek. Erre azonban végül a kompromittálódástól való félelem miatt nem került sor. Még ebben az évben Erdélyt illetően a németek javára billent át a mérleg: a második bécsi döntés részleges revíziót biztosított Magyarország részére."