9612-nek:

Megpróbálom újra összeszedni az összeszedhetetlent.

Kifogásolod, hogy Filikének hosszabban szoktam írni, mint Neked. Szerintem titokban Filike pszichológus, kihoz belőlem olyan gondolatokat is, amit ismerősnek nem szívesen mondanék el. Nem tudom, miért van, hogy kinyílok előtte, pedig javarészt nem is kérdez. Egyszerűen van egy észrevétele, egy mondata, ami mellett nem lehet szótlanul elmenni. Tényleg olyan, mint egy pszichológus, meghallgat némán, érzem ahogy virtuálisan a szemebe néz, aztán megint odabiggyeszt egy mondatot, amire megint reagálni kell. Persze van, hogy meg tudnám ölni, főleg mikor elkezd gyurcsányizni.

Elmondtam még az előbb, de ahhoz már tényleg nincs újra hangulatom, hogy egyszer a családi nyaraló kertjében csináltam egy kis konyhakertet, amibe került többek között VÖRÖS ÓRIÁS fantázianévre hallgató sárgarépamag. Hát ennek sikerült áprilistól szeptemberig akkorára megnőni, mint a középső ujjam - mármint a leghosszabbnak, mert többnyire kisebbek voltak. Ez onnan jutott eszembe, hogy most is az ilyen nevű répamagot vetettem, kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.

Az előbb sokkal jobbakat írtam, a fene egye meg, hogy elszállt.

Szia

#9616: Lukrécia -

" nem mondhatom el senkinek,

elmondom hát mindenkinek"

Különben nem vagyok pszichológus.