#9485: Lukrécia dr. értékelése

Egy kérdést fűznék hozzá az értékelésedhez:  - Az érdemjegyeket látva: ha OV és Schmitt Pál ilyen qrva okosak, akkor a hülék mi vagyunk? - és, ha csak betegesen szorgalmasak, akkor úgye a hülék nem mi vagyunk???  - Na, nem akarok belegabalyodni. - Mindenesetre én nem f.sza voltam, hanem f.sz!!!

Lukrécia, amit nem tudhattál:  köszi, de én a sima rossznál  sokkal rosszabb voltam.  Aminek alsó tagozatban kikiáltottak, annak felsőben éppen az ellenkezőjét súgták meg csendben, hogy elmebeteg vók.  VI. félévkor 4-ből meghúztak, ugyan hármas lehettem volna, csak jó útra akartak téríteni.  Év végére valahogy 4-es lettem. (Egyébként Ők kényeztettek el a nagy ajnározásaikkal.) - Bár végül így is felmerült a kirúgás gondolata, mert véletlenül fejbe dobtam az orosztanárt egy zsömlével.  Ekkor kivetettem a vakbelemet, az orvosi lexikonból kinéztem, hogy hol fáj marhára, oszt' így inkább megsirattak. A mi sulink 12 évfolyamos volt. Azért így is kalandos volt, hol ez, hol az. Kőrösi, Martos, utána vissza, mert még mindig szerettek.  Akkoriban  elkezdtem verseket írni órák alatt, már alakultam, az legalább lekötött, addig is kussoltam. - Az egyiket a kisfiam elszavalta a Duna Palotában, mert I. lett vele az V.ker. irodalmi pályázaton. Mi is lett volna a címe, mint Iskolám... vagy 12 versszakos!  Ilyen hányatott iskolai évek után - 22 éves koromban - olyan kitüntetést kaptam a munkahelyemen, hogy OV is megirigyelhette vóna. Volt, hogy 3 ember helyett dolgoztam, 20 évesen. Azzal együtt nem akartam elfogadni, tök cinkes volt, abban az évben már másodszor jutalmaztak. Végül rám sózták, így a havi fizetésnyi lét még aznap éjjel el is vertük, de hogyan, az megint nem volt semmi... De hát az már az élet iskolája és azért abból mindig jól jöttem ki, - akkor is!  - Nevetni fogsz, ha egy kicsit jobban szerettem volna a lóvét,  messze nem lennék csöves.   - Ezek után elmegyek megsikáltatni a hátamat és reménykedem, hogy Te már békésen szunyókálsz???

Ui.: Tehát, köszi az elfogultságot, de én tudom, hogy nem érhetek fel Hozzátok!

#9488: Sz. - Re: LUKRÉCIÁNAK! 

1.) Nem vagyok elfogult. Nem ismertél, tehát nem tudhatod, milyen rossz voltam. Amikor a fiamat, mint körzeten kívülit abba az általánosba irattam be, ahová én is jártam, az volt az igazgatónő kérdése, illetve kikötése, hogy csak abban az esetben mehet, ha biztosítom arról, hogy nem olyan rossz, mint én voltam. Vele nem is volt baj VIII-ig, utána aztán elszabadult a pokol. Erről viszont nem akarok többet írni, azok már sebek.

2.) A tegnap elszállt levelemben megírtam azt is, hogy érettségi után egy év kimaradt a továbbtanulásban, mert annyira nem voltam én jó tanuló, hogy azonnal bejussak felsőfokú intézménybe, így másojára futottam neki a Külker.Főiskolának, mire felvettek és azt 3 év helyett 4 év alatt elvégeztem, természetesen messze nem kitűnő eredménnyel.

Reggel 5-re kialudtam magam, nincs is kedvem ágyban maradni, így most gépezek. Nem tudom, milyen lesz a mai nap, mert kinéztem és nedves az aszfalt. Itt náunk nagy a szárazság, az emberek nagyon vártak egy kis esőt. A cukrászdában a cukrász bömböltette a magnóján Kováács Kati régi slágert: "Add már uram az esőt". Hát megjött.

Más: Tegnap hallottam, hogy Gyurcsánynak eltüntették a diplomadolgozatát, egyedül neki, noha nyilván 100 tanúja lehet arra, hogy megcsinálta. Most gyorsan produkálni kell egy ellenbotrányt. Hú, de utálom én ezt a fajta politikát. Most megpróbálják összemosni a Schmittpaja plagizálásával, pedig ég és Föld a kettől. Feltételezem Feriről, hogy a szükséges lenne, akkor megírná újra, segítség nélkül, egyedül. És még egí: ez nem doktori disszertáció, ez diplomadolgozat.

Elálmosodtam, megyek, visszafekszem.