Érdeklődéssel és tisztelettel várjuk véleményedet. Nem baj, ha nem értesz egyet a petíció szándékával, szellemiségével, csak az a kérésünk, hogy vállald véleményedet - névvel, elérhetőséggel.

Azt külön megküszönnénk, ha segítesz, hogy megmaradjunk a kulturált vita keretei között.

#3: Todor Szimeonov - Köszönjük, ha vállalod véleményedet. 

 Kedves Todor!

Igaz nem engem kérdezett, de mivel olvastam és  a törölt hozzászólás tartalmával közgazdászként nagyobbik részben egyetértek, beszélgethetünk róla.

Először is a minimálbéresek közül vegyük ki azokat, akik a szürkegazdaságban doldoznak, ők papíron kapnak minimálbért, emellett a munkáltató fizet nekik zsebbe is. Ez valóban nem kívánatos és üldözendő, remélem ebben egyetértünk.

Maradjunk azoknál, akik tényleg minmálbért keresnek. Minimálbért ma magyarországon azokban a munkakörökben lehet alkalmazni, ahol a betöltés nincs szakképesítéshez kötve, itt egyetlen követlemény, hogy valakinek az általános iskolai végzettsége meg legyen, mert enélkül hazánkban nem lehet alkalmazni senkit. Ha már előírom, hogy a munkakör betöltéséhez rendelkeznie kell az alkalmazottamnak valamilyen szakmai képesítéssel, már nem vehetem fel minimálbéren, számára a szakmai bérminimumot kell fizetnem.

Ahogy a törölt hozzászólásban is szerepelt, nevesítve a betanított munkásokról és a segédmunkásokról beszélünk minimálbéres dolgozók alatt, ami ugye majdnem teljesen fizikai munkásokat jelent. A képzettségi követelmény nélküli fizikai munkakörökben nincs szükség nagy szakmai tapasztalatra, viszont az egészségi állapot és az állóképesség fontos szempont. Ezért az 50-es korosztály eleve hátránnyal indul egy felvételi eljárás során, eleve nehezebben tudnak elhelyezkedni.

Ha ezt a hátrányt még megfejelnénk azzal, hogy az idősebb munkaerő még másfélszer annyiba kerül, mint a fiatalabb, akkor gyakorlatilag a munkaerőpiacon esélytelenné is tettük azokat, akik elmúltak 40 évesek,  nincs szakképesítésük, vagy az nem piacképes. Lehet, hogy a petíció célja nem ez, de ha bejönne, a következménye ez lenne.

Nézzük a kérdést egy másik oldalról, a munkáltató oldaláról.

Magyarországon ma az élőmunka irreálisan drága annak ellenére, hogy mindenki kevesli a fizetését és megélhetési gondjai vannak. Ha a munkáltató a dolgozó kezébe ad 100 egységnyi nettó bért, az neki pont kétszer annyiba került. A magyar termékek önköltségében az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb tétel az élőmunka költsége. Mivel emellé társul egyfajta technológiai lemaradás is, a termékek nagyrésze nem versenyképes más országokkal. Minden cég törekszik a költségek alacsony szinten tartására, ha van rá lehetősége technológiát fejleszt, ha nincs rá lehetősége, akkor máshol próbálja megfogni a pénzt. Ha a munkaerő kortól függően drágább lenne, éretlemszerűen egyik módja a költségcsökkentésnek, hogy fiatalabbra cserélem, vagy kiszervezem a munkát. Például műanyag kütyüt sorjázni, szortírozni, vagy füvet nyírni akár diák munkaerő, vagy alkalmi munkavállaló  is tud. 

Meg kell említeni azt is, hogy egy ilyen lépés rányomná a bélyegét a munkahelyi légkörre is. 

Egyazon munkakörben átlalában minden munkavállaló aszerint kapja a béremelést, mennyi ideje dolgozik a cégnél, mintegy jutalom a hűségéért, ezen felül a munkáltató figyelembe veszi az adott munkaválalló teljesítményét, munkamorálját is. Ezt hívjuk ösztönzésnek.

Ha van egy munkavállalóm, aki 25 éves, kitűnően teljesít, minden évben emeltem a bérét az inflációval, évek óta nálam dolgozik, közben felveszek egy 50 éveset, aki szűken, de teljesíti a normát, mégis több fizetést kap, csak mert idősebb, a fiatal munkávállaló teljesen jogosan háborodna fel és valószínűleg ennek minden egyes alkalommal hangot adna az idősebb kolléga felé. Sőt, a vezetőség felé is jelezné. Mi több, a teljesítménye is romlana, hisz minek is törné  magát, ha más azért többet kap, mert éppenhogy teljesíti a követelményeket. Ez rányomná a bélyegét a munkahelyi légkörre, növelné mindkét dolgozó stersszszintjét és egyiknek sem tenne jót. 

Véleményem szerint ebben a kérdésben azok látnak tisztán, akik gyakorlatban is ismerik a kérdést.  Egy ilyen intézkedés éppen azokat hozná leghátrányosabb helyzetbe, akiknek jót akarna tenni és sértené az "azonos munkáért azonos bért" elvet is.