Tiltakozunk a Lukács Archívum szétszedése ellen

Quoted post


Vendég

#88

2016-04-16 05:50

Az Eszmelet folyóirat egy ilyen alapítvány létrehozásán gondolkodik. Végül is alighanem az egyetlen nyíltan vállalt marxista elméleti folyóirat Magyarországon. Kötelessége is. Mészáros István lehetne az alapítvány elnöke, Lukács egyetlen komoly tanítványa, aki nem árulta el.

Válaszok

Zsuzsa Hermann
A petíció szerzője

#89 Re:

2016-04-16 15:43:23

#88: -  

 Legjobb tudomásom szerint Heller Ágnes, Fehér Ferenc, Eörsi István és még sokan mások sem árulták el

Zoltán Mosóczi
Budapest

#90 Re:

2016-04-18 14:57:22

#88: -  

 Én sem árultam el soha. Sokáig még azt sem, hogy az unokája vagyok. Vannak, akik Lukácsért, vannak, akik Lukácsból élnek. Nem mindegy. Én egész életemben az árnyékában éltem. Nem egy irigylésre méltó pozició:

ÓRIÁSOK ÁRNYÉKÁBAN

Szeretnék fájdalom-esetten
Bujdosni, szökni, sírni, fájni.
De hogy ez a csürhe nevessen?

Hatvanhárom év tapasztalata mondatja velem, hogy a legkisebb ellenállás irányába mutató út a pokolba vezet. Jó példa erre: mások megváltoztatása. Ez igazán nem nagy ügy, nem kell hozzá más, mint egy kis hatalom, pénz és megfélemlítés (próbálja meg valaki ehelyett önmagát megváltoztatni, és rájön, hogy milyen hatalmas ellenállásba ütközik). Elődeink legfőbb bűne nem az, amit a Múltban követtek el, hanem az, hogy a Jövő generációit is belekergetik abba a zsákutcába, amelyben csak hasonló vagy még nagyobb bűnöket lehet elkövetni. Ilyen bűn a társadalom linearizálása. A múltban mindenkit felfűztek egy ideológiai láncra, egész világuk úgy nézett ki, mint egy végtelen hosszú rózsafüzér. Az tény, hogy ezen az úton lehet a társadalmat a legkönnyebben kordában tartani; mindenki tudja, hol a helye, kik azok, akiknek parancsolhat, és kik azok, akik előtt hajbókolnia kell. Mindenkibe beleverték: mi a rossz, mi a jó, ki az úr, ki a szolga. Egy számító, de számítógép nélkül digitalizált világot teremtettek, ahol mindig a felüllevők döntötték el, hogy ki a 0 és ki az 1. Már az újszülöttön elkezdték az idomítást, hogy szófogadó, tisztelettudó, jól nevelt gyereke, majd alázatos szolgája, hűséges alattvalója, bátor katonája legyen a mindenkori uralkodóknak. Niceától Nietzschéig tartott ez a "zsinat", majd a lánc elszakadt és a milliárdnyi láncszem szanaszét gurult. És jött a XX. század, mindenféle ordas eszmék tömegekbe gyúrták az elgazdátlanodott báránykákat. A kétezer éve Pál apostol által teremtett Krisztus utolsó megkísértése a náci halálgyárak és a szovjet internáló táborok felállítása volt. Őt is maga alá temették a hullahegyek, és elpusztult a több millió ártatlan áldozattal együtt: "a holokauszt óta már nem lehet úgy szeretni, mint annak előtte".

Szeretném már magam utálni,
De, istenem, ők is utálnak:
Nem szabad, nem lehet megállni.

Felnőtt, de hagyományos értelemben soha nem vált felnőtté a II.Világháború utáni generáció – a "Legyek ura" magára hagyott generációja "Valahol Európában" hit és illúziók nélkül éli életét a "Vakok országában" –, érzéketlen a fekete-fehér ideológiákra, hiszen nem alakult ki benne a szín képzete. Isten az ő vaksi szemükben oly kicsivé zsugorodott össze, mint az üres halmaz, és ennek a Hit nélküli világnak tudományos alapot biztosít a halmazelmélet alaptétele, miszerint az összes halmazok halmaza (amely jól szimbolizálhatná a több ezer éve megteremtett istenképünket) nem létezik. Levitézlett elődeiket egyszerűen csak losereknek tekintik. De milyen tekintélye is lehet egy losernek? Ez az "utcán felnőtt" generáció ahogy a fekete-fehérre, úgy minden egyéb szín befogadására is érzéketlenek, és ezt adja tovább utódainak is (már aki még vállalkozik gyereknevelésre), így egy hideg, ideológia mentes, elidegenedett, mának élő, racionális világba zárják be magukat.

De nyelvelnek, zsibongnak, űznek
S neki hajtanak önvesztükre
Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.

Ami a Jövőbe vetett hitet táplálja bennem az az, hogy: bár több ezer éve próbálja az emberiség a Világot kalitkába zárni, de az mindig kiszökik belőle valahol. Newton óriások vállán állt, így messzire látott. Én óriások árnyékában élek, ami óriási hátrányokkal jár, hisz eltakarják a fényt, amely a függetlenséghez vezető utat ragyogja be. Arról nem is beszélve, hogy ha megpróbálok felkapaszkodni a vállaikra , a törpék azonnal rám telepszenek vagy lerángatnak.

Milyen hígfejüek a törpék:
Hagynának egy kicsit magamra,
Krisztusuccse, magam megtörnék.

Az Óriások vállára nem sikerült felmásznom röpke hatvanhárom év alatt, így csak egy keskeny pontonhíd lett belőlem Múlt és Jövő között. A Múlt hatalmas pilléreit kötöm össze a Jövő épülő pilléreivel. Megtaposhatnak, masírozhatnak rajtam, fel is robbanthatnak, fütyülök rájuk:

Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi,
Jó lesz egy kis hódolás és csönd:
Így nem fogok sohse meghalni.

 

 

 




Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...

Facebook