#34: - Re: Re: Re: Re:  

Ülj le fiam a nyilatkozatod egyes!
Itt írnak az EWC kódokról amire hivatkoznak a tanulmányukban ezek mind veszélyesek.
lehet még mazsolázni.
http://hulladekok.hu/

191206 Veszélyes anyagokat tartalmazó fa
191211 Egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is)
030104 Veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok

#40: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 mérték? mennyiség/óra? higitás? Ülj le fiam!

#40: - Re: Re: Re: Re: Re:  

 Húúú! A fa önmagában is veszélyes.

" A fa átlagosan 50% szénből, 43% oxigénből és 7% hidrogénből
áll. A dioxin keletkezéssel való összefüggésben,
a számosan előforduló makro- és mikroanyagok
közül a klórt kell kiemelni, amely átlagosan (a fára
vonatkoztatva) 50 ppm (azaz: mg/kg fa) mennyiségben
fordul elö. Nyilvánvaló, hogy a dioxinképződés
előfeltételei a fában jól megvannak. A jó előfeltételek
még jobban beláthatók, ha felidézzük, hogy a fa
1/5 – 1/3 része lignin, egy fenilpropánokból épült
makromolekula, amelyben az oxigénnel subsztituált
bezolgyűrűk a hőbomlás folyamán a de novo szintézisre
in situ rendelkezésre állnak."

#40: - Re: Re: Re: Re: Re:  

  Félelemre semmi ok. Aggódjon az EWC 191206 dioxinja, hogy Mályi földje felett ereszkedjen a Riska tehén nyelvére.

A kemence főlángjába (2000 fokCelsius) befújt  xyladecoros faforgács zúzalék ( életembe nem láttam még ilyet) dioxin szegényen fog megsemmisülni. A forgókemence , hatalmas hőcserélőjével már 1975-ben , a 2005-ös tervezési irányelv szerint lett kialakítva. Viccesen hangzik, de így van. Arról nem beszélve, hogy a kemencéből elszívott füstgáz  70%-a a nyersmalomba megy és keveredik 200 t/h anyagárammal. Pihentetés után, újra a kemencébe találja magát. Szóval Sokszoros esélye van megsemmisülni. Igen jól van kitalálva az a forgókemence,ahol is 2t/h faforgáccsal szórakozhatunk 156 t/h lisztfeladás mellett, miközben röpködnek a klinker ásványok csonka darabjai a klór felé 1400 fok Celsiuson.   „A klór  főként HCl alakjában az anyagban  lévő  só elbomlása  során  keletkezik.  A  dioxin  képződés  a kiinduló anyag 1500 mg/kg Cl tartalma fölött válik jelentőssé. Általában elmondható, hogy a dioxinok keletkezésének mértéke elsősorban az égetés körülményeitől  függ  és  csak másodsorban  az  égetéshez felhasznált anyagoktól. Az  égetőberendezéseknél  új  tervezési  elveket  kell alkalmazni.  Csökkenteni  kell  a  koromlerakódást, rövidíteni  kell  a  tartózkodási  időt  a  kritikus  hő- mérsékleti  zónában  és  megfelelő  füstszűrőket  kell alkalmazni. „   

Ismétlem: az égetés körülményeit előírják.

Nem dobálgat, nem lapátolgat senki tonnákat a kemencébe derűre-borúra,

mint azt egy kívülálló képzeli.

A darált PET palack 1 tonnája bizony igen lassan megy át azon a fúvócsövön.

Hangsúlyozom. A zöldek kedvéért.