#65: -  

Kedves Takács Katalin, egyetértek, ugyanazokat éljük át! Hát igen, becses hazánkban az állatokat - akartam mondani, "kutyába se veszik", de inkább: TETŰBE, BOLHÁBA, POLOSKÁBA SE VESZIK.  Siralmas! Ez a gondolkodásmód is szánalomra méltó, nemcsak a szerencsétlen, semmibe vett állatok. És még ezek az agyatlan, szívtelen tetűfélék gúnyolódnak az állatvédőkkel! (Persze sokuknak az anyagi érdekeit sérti, mert állatkínzó állatirtásból, vagy vadásztatásból stb.  kiválóan megélnek...) Nehéz elviselni, de NEM SZABAD FELADNI! Ha beletörődünk, akkor biztosan nem fog változni semmi. Ezért MINDENKIT ARRA BUZDÍTOK, HOGY MINÉL TÖBB EMBERT BESZÉLJEN RÁ, CSATLAKOZZÉK A PETÍCIÓNKHOZ!

Eszembe jut, hogy pl. a nőknek hogyan kellett megküzdeniük azért, hogy választójoguk legyen (minimális feltétele annak, hogy őket is teljes jogú embernek tekintsék). Még a fejlettebb országokban is csak a XX. század 20-as, 30-as éveiben kaptak választójogot, de pl. Franciaországban, Olaszországban 1949-ben, Ausztráliában 1967-ben, Svájcban 1971-ben történt ez meg! Ehhez sok-sok elkötelezett nőnek kellett üldöztetést elszenvednie. Ugyan az egyenjogúsággal a mai napokig vannak gondok, de ma legalább már szemtől-szembe nem merik megkérdőjelezni. 

Most pedig az állatvédőkön van a sor, nekünk kell az állatok jogaiért megharcolnunk.

#66: Lívia Molnár - Re:  

 Lívia kedves, Ön már az ország állatvédőinek felével hadban áll, tudomásunk szerint töbeket zaklatott és többen fontolgattak Ön ellen az elmúlt években feljelentést. Jobb lenne, ha ezt a viselkedést inkább feladná.