A kormány észlelve a deviza-alapú lakáshitelekkel kapcsolatos társadalmi szintű problémákat, a bankokkal egyeztetve, törvényi szinten megalkotta a 180 forintos árfolyam gát és az egyéni gyűjtőszámla fogalmát. A bankok ugyan kidolgozták a gyűjtőszámlák kezelésének technikai feltételeit, ám ez a megoldás csak keveseknek ajánlott, problémát csupán elodázza, de meg nem oldja.

Elérkezett a pillanat, amikor már a pénzügyi szakemberek is kifogytak az ötletekből. Jobb híján, a kormányzati kommunikációhoz hasonlóan, ők is azt javasolják, hogy minél többen vegyék igénybe a rögzített árfolyamot. Arra azonban senki sem tud válaszolni, mi lesz 2015-től.

Létezik egy egyértelmű, gyors és végleges megoldás, amihez persze törvénymódosításra lenne szükség:

Minden devizaalapú lakáshitelesnél október 1-jétől automatikusan életbe lépne a 180 forintos árfolyam gát. A gyűjtőszámlán felhalmozott összegeket minden évben a bankok leírhatják a bankadóból annak összegéig.

A javasolt megoldással végleges megoldás jönne létre. A 180 forintos árfolyamon befagyasztás talpra állíthatná az egyre nehezebb helyzetbe kerülő több százezer fizetőképes hitelfelvevőt, így a növekvő fogyasztás révén a gazdaságra is pozitívan hatna ez.
Nem vesznének kárba az eddigi intézkedések, sőt utólag igazolást nyerhetnének:

• A bankadó létező intézmény.
• A 180 forintos árfolyam gátról már megegyezés született a bankokkal.
• A bankok kidolgozták a gyűjtőszámlák kezelésének technikai feltételeit.

A számítások szerint 260-270 forintos svájci frank árfolyamig a bankadó összege fedezné az árfolyam gát miatti banki veszteséget. A bankadót meghaladó banki veszteséget a bankok költségként leírhatnák adóalapjukból. Ez csak extrém esetben, svájci frank – euró paritás felett következne be.

Miért keletkezett extra profit a deviza-alapú hitelezésen?

Évekkel ezelőtt a devizaalapú hitelek térnyerésével visszaszorultak a forint hitelek. Az a bank, amelyik versenyben akart maradni, a forint megtakarításokat is deviza- alapú hitelként helyezte ki inkább. Az első kérdés, amit tisztázandó a deviza-alapú hiteleknél, hogy forint forrásuk a bank által svájci frankban felvett hitelek vagy hazai forint megtakarítások voltak. Matekozzunk egy kicsit.
Egy bank kihelyez 15 millió forintos hazai forint megtakarítást deviza-alapú hitelként.

A folyósításkor 150 forint egy frank árfolyama. A 15 millió forintot a bank átszámítja deviza(frank)-alapú hitelre. Ennek alapján – papíron – az ügyfél 100 ezer frank deviza-alapú hitelhez jutott, de valójában 15 millió forint hazai megtakarításból származó hitelt kap. A törlesztés is forintban történik, de átszámításra kerül svájcifrank-alapra. Tegyük fel, hogy a havi törlesztő részlet 150 ezer forint/hó (1 000 svájci frank) volt. Számoljuk át ezt 250 forintos frank árfolyamon. A törlesztő részlet 1 000 x250 =250 ezer forint. Az eredeti tőketartozás 15 millióról 100 000x250 = 25 millió forintra emelkedett, pedig a bank valójában 15 millió forintforrást helyezett ki. A havi törlesztő részlet úgy emelkedett csaknem 70 százalékkal, hogy ez a deviza-alapú hitel „nem is látott” svájci frankot, mégis indokolatlanul kihat a törlesztő részletre a frank egyre emelkedő árfolyama. A svájci frank csak egy korábban divatos átszámítási metodikához kellett.

Ezeken a forint kihelyezéseken a bankoknak elképesztően nagy extraprofitja keletkezett, keletkezik. Ezeket a folyósításkori árfolyamon minden további nélkül át lehetne számítani svájcifrank-alapú hitelről forint alapúra. A „klasszikus” deviza hitelezés, amikor a bank a lakáshitelezéshez felvesz svájci frank hitelt, amit átvált forintra, ezt adja a hitelfelvevő magánszemélynek, és amikor az törleszt, akkor a bank visszaváltja (a már magasabb árfolyamon) a forintot svájci frankra, és a bank ezt törleszti. De még ebben az esetben is vannak olyan költségek, melyek forint alapúak. Például kezelési költség, folyósítási jutalék.

Ezeken is nyer – nem is keveset - a bank a svájci frank árfolyamának emelkedésével. Ezek a forint költségeket is átszámítják svájci frankra, pedig ezekhez nem volt svájci frank forrás bevonás. Természetesen nagyon nehéz lenne megmondani, hogy melyik deviza-alapú hitelt nyújtották a svájci frank forrásból és melyeket a hazai forint megtakarításból. Nem lehet diszkriminálni az adósok között, egységes megoldás kell.

Angyal József
okleveles adószakértő, matematikus

#224: -

Erről az a véleményem, hogy a bank aki svájci frank alapon "vett fel" hitelt, hogy folyósítsa az adósnak az már réges régen kiváltotta a svájci frank fedezetet és most vigyorogva követeli a zsíros hasznot az adóson, miközben Ő már nem svájci frank alapon törleszt.

 

#224: -