Nincs a tölgyel semmi baj,minden erdőjáró és erdész tudja hogy jóval nagyobb értékű mint az akác,viszont tényleg sablonosan és asztal mögül,könyvekből gondolkodva (erdőtalajba csakis tölgyet..stb)egy két állományt már látott,magukat szakembernek képzelő emberek addig ne okoskodjanak itt,amíg-amikor az egyre változó tényezők,körülmények miatt egyszerűen nem lehet mit tenni.

Konkrétabban ahol az akác most jelen van és a mostani akácellenes szóbeszéd szerint el akarják tüntetni (cseres,tölgyes,gyertyános erdőtömbök élőhelyek pereme,meg tán máshonnan is) ott az már azért van jelen,mert az egy jel a többi jel mellett,és közel sem biztos hogy csak a hanyag és nyereségorientált gazdálkodás jele! Ezeken az élőhelyeken ahol az akác egyre nagyobb gondot okoz,(mert valóban okoz),az egyéb fafajok, pláne a tölgy mára már közel sem képes olyan állékonyságot produkálni, éves növedéket hozni mint pl 25éve,ami egyáltalán elfogadható és megfelelő lenne akár hosszútávú állománymegmaradás,akár gazdasági megtérülés szempontjából,hiába a szakértelem és a legjobb szaporítóanyag.
Magyarán  ma már egyre nagyobb ráfordítást igényel ezeken az ominózus területeken országszerte a tölgy és a cser állományok nevelése alapból is. A klimatikus szélsőségeket,vadsűrűséget elnézve az erdőtömbök és egyéb kultúrák találkozásánál brutális deficittel,költségekkel és szélmalomharcal lehet kalkulálni ilyen fafajcseréknél,erdősítéseknél.
El lehet gondolkodni,hogy egy ilyen területen kinek fogja megérni óriási beruházással és állandó munkával az akácot takarítani,tölgy telepítést pótolgatni,akár még locsolni is,felszabadító tisztítani évtizedeken keresztül,amíg rá nem jönnek odafent is,hogy lehetetlen,nameg ki fogja ezt finanszírozni,illetve bírni ezt . Ez az egyik dolog! másik dolog ha a munkaerőigényt nézzük ,egy vágásforduló alatt valóban majd ilyen helyeken a tölgyes mellé munkásszállót,meg pénzverdét is lehet majd építeni,de ha netán normál esetet és átlagos állománynevelést nézünk, akkor amíg a tölgy egy állománya vágáséretté válik,addig az akác 2-3 vágásfordulót,telepítést is igényel,így egyértelmű,hogy az akác a munkaerőigényesebb.
Persze most gondolhatják sokan,hogy a zsebünket nézzük,melyik hoz hamarabb,nagyobb hasznot... hát mondják...
Addig amíg az erdőgazdálkodás is nyereségorientált,hiszen abból lehet fejleszteni előbbre haladni,addig ne akarjon senki deficites jövőbe hajszolni egy erdőgazdálkodót sem,csak majd akkor ,ha minden egyéb ilyen fentebbi kényszerített szélmalomharcot,kiesést,ökológiai szempontok miatti veszteséget megtérítenek,kompenzálnak valamiből valakik garanciával. Ja hogy erre senki nem vállal garanciát,de tervek már vannak a tulajdonosok,gazdálkodók kötelezettségeit illetően,meg önjelölt nagyokos megmondóemberek.Ellenben bezzeg majd az akác helyett a tölgyre meg kötelezetten vállalja a gazdálkodó a felelősséget és a garanciát.. Hát elnézésüket kérjük,de ezeken a helyeken az akác mellett maradunk!

Tisztelettel: egy másik zalai erdőmérnök

#4846: - Őszintén az akácról?

Azt, hogy a laikusok nem képesek átmenetekben gondolkozni, elfogadom. De hogy egy erdőmérnök sem, azt nem fogom fel.

Ugye nem azt akarod mondani, hogy az akác csak a határtermőhelyeken okoz problémát, vagy hogy a klímaváltozás miatt mostantól a GYT-TVFLEN-ABE-ME-V esetleg a GYT-TVFLEN-BFOLD-ME-V termőhelytípus változatokon már nincs alternatívája az akácnak?!

#4846: - Őszintén az akácról?

Tisztelt Másik Zalai Erdőmérnök!

Ön bizonyára nem képzeli magát szakembernek, hanem maga az Úristen tette azzá. És pont. Nem ápolok ilyen közvetlen kapcsolatot a Mindenhatóval, de talán nem sértem a méltóságát, ha pár körülményt tisztelettel leírok.

A környezet és a körülmények egy igen jellemző vonása, hogy változnak. Mindig is így volt. Még Sztálin és Lenin elvtársak előtt is, és persze utánuk is. És tisztelt erdőmérnök legyen erős, az eddigiek arra engednek következtetni, hogy így is marad.

Az akác jelenleg az országban az erdei termőhely majdnem teljes spektumában jelen van. Ez annyit tesz, hogy vannak szakemberek, akik az ország egyik részén sem képesek a tölgyessel bánni, és vannak olyan szakemberek, akik egyik helyen igen a másikon pedig már nem. Száz éve is volt bokorerdős vadászerdő és elit magánbirtok is. Tehát ez sem újdonság.

Az erdőben emberi beavatkozás nélkül az akác idővel elpusztul, mert magról újulni félig-meddig záródott körülmények között is képtelen, míg más (őshonos) fafajok újulnak. Ez a folyamat meglehetősen lassú, de itthon zalai környezetben a leggyorsabb. Ha valaki a parnasszusi magasságokból egy-egy rövid pillanatra méltóztatik alászállani, és az erdőben kinyitja éles és mindentlátó szempárját, akkor megadatik a lehetőség számára és észreveheti. Persze szakmai mérlegelés híján végzett tarvágás után némileg megváltozik a helyzet.

Ma is létezik nagyon nagy területen jó tölgyes erdőfelújításos gazdálkodás, de ott értelmes szakemberek vannak, akik tudásuk legjavát kamatoztatva folyamatos tanulás (ezen persze elsősorban a terepen töltött megfigyeléseket, másodsorban az értelmes diskurzusokat és olvasást értem) mellett dolgoznak. Vannak olyan szakemberek is, akik a locsolásban látják a megoldást. Rájuk valószínűleg nincs szükség tartósan az erdész szakmában. Nekik égető szükségük van arra, hogy a tölgy helyén akác lehessen, mert egyébként más munka után kellene nézniük.

A gazdálkodás természetesen nyereségorientált kell legyen és természetéből adódóan kockázattal jár. Azt a gazdálkodást ami nem jár kockázattal lopásnak hívják. Ez a lenini modell, ahogy Kövér László világosan meg is fogalmazta.

Egy erdőben dolgozó vállalkozótól pár hete olyat hallottam, ami egyrészt elborzasztott, másrészt reményt adott: "Az erdő legnagyobb ellensége az erdőmérnök."