#3631: egy biológus - Re: Re: Re: Re:

Tisztelt Uram! Laikus vagyok, a petíció okán próbálok ismereteket szerezni a kérdés megítéléséhez. A negyedik ponttal kapcsolatban (az akácültetvények károsítják a hazai beporzóállományt) kérem, adjon valamilyen linket, ahol többet tudhatnék meg a kérdéssel kapcsolatban! (Bocsánat, ha már ezt korábban  megtette, lusta vagyok átböngészni a hozzászólásokat!) Köszönöm!

#3636: Kispont - Re: Re: Re: Re: Re:

"Az akác mézelő tulajdonságát a méhészek tényleg képesek hasznukra fordítani, azonban a természetes beporzó rovarokat nem tartja el az akácos, abból elvándorolnak, nem élnek meg benne. A természetben élő méhek, lepkék, legyek, egyéb beporzó rovarok ugyanis nem két-három hétig, hanem tovább, rendszerint több hónapon keresztül igényelnek táplálékot, ahogyan a házi méh sem csak két hétig táplálkozik egy évben. A mindössze néhány gyomnövénnyel együtt élő akácos viszont virágzása előtt és után nem biztosít megfelelő pollen- és nektárforrást, ellentétben a teljes vegetációs időszakban virággazdag természetes gyepekkel és erdőkkel. Márpedig a természetes növényzeten túlmenően, a hazánkban megtermelt, rovarporozta növények többségét, kiskertektől a gyümölcsösökig és számos szántóig, még mindig a természetes rovarvilág porozza be, nem a méhészetek. Az akácosokkal – vagy egyéb mezőgazdasági monokultúrákkal – túlságosan zsúfolt tájban a természetnek ez a „szolgáltatása” végzetesen meggyengülhet. Éppen az Amerikai Egyesült Államok az egyik legszemléletesebb példája annak, milyen gazdasági kockázatot jelent a természetes beporzó fauna kiirtása, ott ugyanis hatalmas területeken a mezőgazdasági termelés egyik legjelentősebb akadályozó tényezőjévé vált a beporzók hiánya. A témáról bővebben lehet olvasni magyarul is a „beporzó rovarok hiánya” címszavak beütése után az interneten. Visszatérve az akácosokra: a méhésztársadalom valóban növelni tudja gazdasági hasznát az akácosok megállás nélküli térnyerésével, és talán több akácméz is jut a magyar asztalokra. De ennek az ára a növekvő termesztési kockázat minden egyéb, természetes módon beporzott növény esetében. És a mai napig egyetlen mezőgazdasági szakember sem mondta azt soha, hogy a természetes beporzó fauna eltűnése miatt tájszinten fellépő termesztési problémák megszüntethetők mesterséges úton. Aki tehát a méhek pártján áll, gondoljon a természetben élő méhekre is, ne csak a méhészek által ide-oda telepített, táplálékhiányos időben mesterségesen táplált háziállatokra."

Forrás: http://molnar-v-attila.blogspot.hu/2014/02/a-feher-akacrol-es-az-europai-bizottsag.html

#3636: Kispont - Re: Re: Re: Re: Re:

bpetya már belinkelte, amit én is akartam :)

Azért azt hozzátenném, hogy természetesen nem kizárólag az akác az oka a beporzók eltűnésének (a rovarirtóktól és a légszennyezéstől kezdve a közúti forgalom és sebesség növekedéséig sok minden hozzájárul). De az egyik legfontosabb ok a monokultúrás gazdálkodás (köztük az akácültetvények) terjedése. Az akác esetében ez annyival súlyosabb a többinél, hogy nem csak az ültetvényeken, hanem a természetes élőlénytársulásokban is egyre terjed - ha nem is alakítja őket monokultúrássá, de nagymértékben csökkenti a sokféleséget.