Üldözött akác?
Az akác üldözésének abbahagyására szólított fel a mézről szóló irányelvtervezet kedd esti plenáris vitájában Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő.
A magyar méhészek által előállított méz döntő része akácméz, ezért minden, az akác korlátozására, kiirtására vagy támogatásból történő kizárására vonatkozó uniós vagy magyar törekvés a méhészek érdekeivel megy szembe – állítja az EP-képviselő. Ez a tendencia jelentős károkat okoz továbbá a biomassza termelést választó gazdák számára is. A magyar méhészek ezért követelik, hogy semmilyen szinten ne üldözzék az akácot - derült ki a politikus közleményéből.

Eddig a sajtóhír, amelyre az alábbiakban biológusként reagálok. (Hangsúlyozom, hogy véleményemet szakmai érvek alapján fogalmaztam meg és az nem értelmezhető politikai állásfoglalásként.)

Ha valaki beleolvas a
Tóth, P. (2013): Magyar Méhészeti Nemzeti Program Környezetterhelési Monitoring vizsgálat 2012–2013. Országos Magyar Méhészeti Egyesület című anyagba nem lesznek illúziói, arról, hogy mennyire ‚fenntartható’ a magyarországi méhészet.
A témát összefoglaló honlap alján levő linkre kattintva elérhető pdf-ben az anyag.

Néhány fontosabb megállapítás:
Magyarországon folyamatosan növekszik a méhcsaládok száma,Európában Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség,A magas méhsűrűség igen komoly mértékben okozója a ‚sanyarú méhegészségügyi helyzetnek’A számos méhegészségügyi probléma ellen csak nagyon szigorúan betartott és komoly vegyszeres védekezés a megoldás (ennyit a ‚biomézről’)
Szóval egyértelmű, hogy a magyarországi méhészet fenntarthatósága nem az akácon (annak mennyiségén) áll vagy bukik, mert Európán belül azzal is igencsak jól állunk.
Hogy mennyire?
A Központi Statisztikai Hivatal szerint majdnem 448 ezer hektárnyi állományunk van belőle (2012, ezzel a fafajcsoportok között vezető helyen áll). 2000 óta az akáccal borított terület kiterjedése csaknem 75 ezer hektárral nőtt hazánkban.
A számok nem arról tanúskodnak, hogy az akácnak nálunk üldöztetésben lenne része, vagy hogy megsínylené azt.
Ugyanakkor nemcsak hazai, hanem európai tapasztalatok is arról utalnak, hogy az akác monokultúrák a fajgazdagság csökkenését és fajkészlet megváltozását okozzák. Lásd Benesperi et al. 2012: Biodiversity and Conservation 21: 3555-3568.
’Varietas Delectat’ azaz 'A változatosság gyönyörködtet' – tartja a latin mondás. A változatosságra az akác nálunk, távol az őshazájától veszélyt jelent. Nemcsak az élővilág változatosságára, hanem a mézek változatossága is (közízlés uniformizálódásával, a vásárlói igényeknek egyre inkább az akácméz felé való fordulásával).

Ha valamit tenni kell és lehet, akkor a sokféle jó mézet kell propagálni.

Éljen és találjon minél nagyobb piacot a magyar vegyes virágméz!

http://molnar-v-attila.blogspot.hu/2014/01/uldozott-akac.html

#457: -

Kedves Kolléga!

 

A hozzászólásoknál az akácot "támogató" (mi ellen is kéne "támogatni"?) érvek között nagyon sok csúsztatás, fél vagy semmilyen igazság, tárgyi tévedés, manipulatív állítás, stb. szerepel. Ahogy én látom, a közjóért dolgozó természetvédő szakemberek ezen kommentek hallatán csak mosolygnak, esteleg elszomorodnak, de mindenesetre a legtöbben nem reagálnak rájuk. Én sem és ezt azzal indoklom, hogy nincsen rá időm, ha mégis, azt inkább a szeretteimre vagy a munkámra fordítom. Ám attól tartok, hogy ez téves magatartás lehet. Látva, hogy a tájékozatlanság milyen méreteket ölt, egyre inkább úgy vélem, hogy szükség van a józan, tárgyilagos hangvételű, számokkal és egyéb adatokkal alátámasztható tényekre. Mert lehet, hogy ez most csak pusztába kiáltott szónak tűnik, de hátha legalább egy-két embert arra sarkall, hogy valóban elkezdjen utána járni, hogy milyen is ma Hazánkban a fehér akác helyzete. Azért szántam tehát most pár percet erre a megjegyzésemre, hogy kifejezzem: örülök, hogy rátaláltam a hozzászólásodra és csak meg akarom köszönni! :)

Azt nem írom le, hogy igazad van, mert persze, hogy igazad van! :)

 

U.I.: "Éljen és találjon minél nagyobb piacot a magyar vegyes virágméz!" :)