Nem kell Pécsnek uránbánya

Rák és radon

/ #5 x

2013-01-17 15:53

http://atomfizika.elte.hu/akos/tezisek/szd/reschanita_szd.pdf
ELTE atomfizikai tanszék, Resch Anita

2.5. A radon egészségügyi hatásai

A természetes háttérsugárzás dózisa körülbelül 54%-a a radon bomlásából
származik, ez a természetes sugárdózis 2300NSv/év a világátlagban, (Köteles) emiatt
külön figyelmet érdemel. (2.ábra)

2. ábra A természetes sugárterhelés megoszlása (Köteles) Radon 50 %

A sugárzásoknak komoly biológiai hatásuk van. A sugárzások lehetnek
determinisztikus és sztochasztikus hatásúak.

Determinisztikus: A determinisztikus hatás minden esetben megjelenik,
ha a dózis a küszöbértéket meghaladja. Ennél a hatásmechanizmusnál a kiváltott
károsodás súlyossága arányos a dózissal. Determinisztikus hatásra 0,3Sv=300mSv felett
számíthatunk

Sztochasztikus: A károsodások valószínűség-elmélettel írhatók le,
bekövetkezésük csak valószínűsíthető, valószínűsége a dózis növekedésével lineárisan
növekszik. Az általánosan elfogadott elmélet szerint nincs küszöbdózis. Sok (akár több
tíz- vagy százezer) ember adatainak elemzése szükséges

A biológiai sugárhatást meghatározó szempontok: sugárzás dózisa, sugárzás
típusa, besugárzás időtartama, időeloszlása, besugárzás térbeli eloszlása, egyéni
variabilitás, egészségi állapot.

A radon alfa-bomlással bomlik, ez nagy energiájú, de kis hatótávolságú bomlás-
az élő szövetben körülbelül 30 mikrométer. Emiatt külsőleg nem jelentős, viszont a
szervezetbe bejutva, a belső szervekben (tüdő, gyomor) komoly egészségügyi hatása
lehet. Ezt a hatást leginkább a radon leányelemeinek bomlása idézi elı. Ezek ugyanis
kitapadnak a tüdő falára, míg be- vagy kilégzéskor a radon távozik A legtöbb leányelem
a tüdő kanyarulataiban tapad meg belégzéskor.
Ha a test valamely sejtjét sugárzás károsítja, annak három fő következménye
lehet: a sejt sikeresen helyreállítja önmagát; nem képes helyreállítani önmagát és elhal;
nem képes helyreállítani önmagát, de nem hal el. A hosszú távú hatások (10-15 év)
kockázata a harmadik esetben rejlik.
Az Oxfordi Egyetem kutatásai szerint a zárt terekben (például lakásokban)
felhalmozódó radon felelős a tüdőrákos esetek 9%-áért és az összes rákos megbetegedés
2%-áért. A dohányosoknál pedig a radon 25-szörös kockázatot jelent. A veszély
rendszeres szellőztetéssel. A rákhalálozásban
a radon a cigaretta után a második helyen áll. (www.wikipedia.hu/radon)