Legyen választható a jelenleg még kötelező védőoltás

krisztina

/ #78 horvát helyzet

2012-12-15 12:51

A cikk eredetiben megtekinthető:
http://www.h-alter.org/vijesti/hrvatska/neopravdano-i-neodgovorno-trovanje-djece/print:true

Interjú Lidija Gajski, belgyógyásszal:
A kötelező védőoltásokat gyermeknél alkalmazzák szoptatós, sőt újszülött korban. Az oltások következményeiről, melyeket egy éretlen, sérülékenyebb illetve fejlődőfélben lévő immunológiai és neurológiai rendszernél előidézhet, csak találgatni tudunk. Az oltás támogatói elsősorban olyan személyek, akik pénzügyi vagy szakmai szálon kapcsolódnak az oltások gyártásához és alkalmazásához.
A kötelező védőoltások körüli vita már néhány éve zajlik. Az egyik oldalon vannak azok akik szerint ez a módszer a legmegfelelőbb a betegségek meggátolására, a másikon pedig azok, akik szerint a védőoltások propagálása a gyógyszer lobby műve. Lidija Gajski, (belgyógyász, Centar Egészségház), a „Gyógyszerek vagy mese az átverésről” c. könyv szerzője, a Horvátországi oltási naptár felülvizsgálatáért munkálkodik. A H-Alternél megjelent előző riportban az egészségpolitika korrupciójáról, és a gyógyszeripar egészségügyre gyakorolt hatásairól beszélt. Ezúttal, a járványok idényében, arról beszél, miért gondolja, hogy az összes kötelező védőoltás nem szükséges. Dr.Gajski állítása szerint nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a betegségek megelőzésére az oltások hatékonyak lennének, és arra figyelmeztet, hogy növekvő tendenciát mutat az oltások okozta károsodások miatti kártérítési perek száma. Szerinte csökkenteni kellene a Horvátországban jelenleg 10 betegség elleni, 45 adagból álló oltási naptárban foglalt kötelező védőoltások számát.

Ma Horvátországban milyen védőoltásokkal oltják a gyerekeket, és tekintettel arra, hogy a betegségek amelyek ellen oltanak ritkán fordulnak elő, ezek használata indokolt-e?
A Horvát oltási naptárban foglaltak szerint, a gyerekeket TBC, hepatitis B, diftéria, tetanusz, gyermek paralízis, mumsz, rubeola, bárány himlő, szamárköhögés és a Haemophilus influenzae baktérium okozta megbetegedés ellen oltják. Lobby tevékenység zajlik a HPV kötelezővé tételéről, és beszélnek a pneumokoka és a rota vírus elleni oltás bevezetéséről.

Szükség van-e ekkora mennyiségű oltásra?
Tömeges és rutinos, szelektálás nélküli teljes gyermek populációk ekkora mértékű oltása, nagyon valószínű, hogy nem indokolt. Minden egyes oltás szükségességét, biztonságosságát és hatásosságát alaposan meg kellene vizsgálni. Azokat, melyekről megállapítható hogy hatástalanok, ki kellene zárni vagy a rizikósnak minősített populációkra korlátozni.

Léteznek-e olyan oltások melyekről már most megállapítható hogy hatástalanok, de rajta vannak a kötelező védőoltások listáján?
A hepatitis B elleni kötelező védőoltás (szülészeten adják be) teljes bizonyossággal megállapítható, hogy szükségtelen. Ugyan ez igaz a HPV és influenza elleni oltásra. Amennyiben a rubeola-ról, himlőről vagy mumsról beszélünk, eme betegségek jelenléte az elmúlt pár évtizedben jelentősen csökkent és ebben az oltásoknak lehetett bizonyos érdeme. De, szükség van-e két-három enyhe betegség miatt tömegesen oltani 10 betegség ellen, többszörösen ismétlődő kombinált oltások inokulációjával? Nem irracionális és veszélyes olyan betegségek miatt amelyeken a gyerekek átesnek egy hét alatt, nagy összegeket költeni és szak erőforrásokat lekötni, miközben új egészségügyi gondokat teremtenek?

Ez azt jelenti, hogy a törvényben előírt kötelező védőoltások számát le kellene csökkenteni?
A Horvátországban törvényileg kötelező oltásokat jól meg kellene vizsgálni, és lehetőség szerint megszüntetni mint több európai országban (Skandináv országok, Németország, Svájc, Ausztria), ahol az oltások ajánlottak de nem kötelezőek. Addig, amíg a kötelező védőoltások naptárát szak és nyilvános konzultáción nem revizionálják és csökkentik, az oltani-nem oltani döntést át kellene ruházni a szülőkre. Mivel itt nem egy tiszta és vitathatatlan népjóléti és „magasabb” közjóléti érdekről van szó, hanem egy eljárásról, amely nem egyértelmű és telítve van ellentmondásokkal, és amelyhez fűződő tudományos szakvélemények túlon-túl gyengék ahhoz, hogy prioritásként felülírják a páciens ill. szülő akaratát.

Az Orvosi újságban nemrégiben megjelent „Oltás- menedék a fertőző betegségekkel szemben, vagy fölösleges rizikó” c. cikkében az oltásos metódust támogatók álláspontját vitatja. Kérjük mondja el melyek a fő oltás elleni argumentumai, és mikor jelentek meg az ilyen prevenciós módszerek első ellenzői az egészségügyben.
Az oltás ellenzői már az oltások bevezetését követően a 19. században megjelentek, amikor Európa szerte és az Egyesült Államokban vakcina ellenző ligák alakultak és oltás ellenes tüntetéseket szerveztek. Az ellenzők érvei a mai napig nem változtak meg: az oltások toxicitása, hatásosságuk hiánya és használatuk szükségességének hiánya, a gyártók, az egészségügyi szakma és a politika pénzügyi indíttatású összefogása, és a társadalom oltások általi ellenőrzésének veszélye.

Mely megbetegedések hozhatók összefüggésbe az oltásokkal?
Az oltásoknak bizonyított mellékhatásai vannak: helyi tünetek mint a fájdalom és a bőrpír egészen a szúrt seb gennyesedéséig, valamint rendszer reakciók, a fejfájás, láz, kiütés, csuklók fájása és néha az a kórkép amely ellen oltottak. 2010-ben Horvátországban 111 gyerek betegedett meg mumsztól miután a MoPaRu-mal oltottak. Az oltások okozhatnak allergiás tüneteket, és nagyon ritkán anafilaxiás halált okozó sokkot is. A gyártók és orvosi szakértők többsége beismeri a ritkán előforduló agyi és idegi károsodás vagy gyulladás lehetőségét, minek következményeképpen neurológiai tünetek(eszmélet vesztés, görcsök, kóma) és néha hosszantartó intellektuális és motorikus sérülések következnek be.

Amit a szakértő gárda és a gyártók elvetnek, viszont a laikusoknál és némely orvosoknál elterjedt gyanú : a bölcsőhalál, hiperaktivitás és autizmus állapotok megjelenése egyezik a védőoltások tömeges bevezetésének időpontjával. Az oltáskritikusok figyelmét különösképpen felkeltette az autoimmun (1 típusú cukorbetegség, Crohn betegség, sklerosis multiplex, reumás artritis, rendszer lupus, asztma és allergia) betegségek számának növekedése. Sok orvos és immunológus arra figyelmeztet, hogy a többszöri idegen biológiai anyag (antigén) bevitele a szervezetbe, az immunrendszer túlzott stimulációjához és a saját szervezet szövetei elleni antitestek termeléséhez vezethet.
Az oltásokban a legyengített kórokozókon kívül más is található- állati szövetek melyeken a kórokozókat tenyésztették, amelyekben állati vírusok és baktériumok találhatók, antibiotikumok, valamint egy egész sor méregként számontartott vegyi anyag (formaldehid, alumínium, fenol, glicerin, higany).

Az oltások ellen felhozott érvek ellenére, a gyerekek egyre több kötelező védőoltást kapnak. Mennyire növekszik a számuk?
A betegségek amelyek ellen oltjuk magunkat és az inokulációk száma folyamatos növekedésben van. Régen a gyerekeket 1 betegség ellen oltották, míg per pillanat 16 ellen. Kombinált oltásokat alkalmaznak (3-5 betegség ellen), melyek bevetésekor lehetetlen kizárni az előre nem látott kölcsönhatásokat.

Ugyanakkor az oltáshasználók kártérítéseinek kifizetése is növekszik.
A feljelentések számának növekedése miatt, amelyek az oltás okozta károsodások indokolnak, néhány állam kártérítési rendszert állított fel. Az amerikai VICP (Vaccine Injury Compensation Program) több ezer vizsgálati kérelmet kap évente. Ha kiderül hogy súlyos sérülésről van szó és összeköthető az oltással, kifizetik a kártérítést. 2008-ig 1,7 milliárd USD- fizettek ki. Ez természetesen nem megoldása a problémának, mivel a károsultaknak a természetbeni kárenyhítés enyhe vigasz, ráadásul a gyártók nincsenek bűntetve, mert a kártérítéseket az adóból fizetik ki. Ami annyit jelent, hogy a gyártók nincsenek motiválva, sem kényszerítve termékeik fejlesztésére.

Milyen módon vizsgálják és fejlesztik az oltásokat, és mellékhatások bejelentését?
Az oltás a mai gyógyászat egyik legkevésbé kutatott területe. Amikor az oltást bevezették, a megfelelő vizsgálatokat nem végezték el. A későbbiekben a hatékonyságát pro bono fogadták el. Az oltások egy része nem lett kellőképpen klinikailag kivizsgálva amelyek alapján egyértelműen meg lehetne állapítani hatékonyságukat. És van a másik része amelyek meg lettek vizsgálva, viszont a hatékonyságot nem bizonyítják. Az oltások toxikus hatásai szintén nincsenek megvizsgálva, így nincs alapja a biztonságos minősítésnek.
Amikor a mellékhatások bejelentéséről beszélünk, a rendszer végkép hiányos. Az amerikai FDA-nál úgy látják, hogy az oltottak csak 10-15%-ánál fordul elő. Olyan mellékhatásokat, melyek csak idővel jelentkeznek, nehéz összeköttetésbe hozni az oltásokkal. Az orvosok erre a problémára nincsenek érzékennyé téve, a súlyos sérülések bejelentésére pedig nincsenek motiválva, mert az felveti a felelősség kérdését.

A szombati Jutarnji List-ben dr.Vladimir Drazsenovic’, járványügyis a Horvát Népjóléti Intézetnél, azt állítja, hogy az oltásoknál nagyon ritkák a mellékhatások és 100 ezer oltott közül 1esetben jelentkezik.
Ez nem felel meg a valóságnak. Minden orvos aki a praxisában olt, tudja hogy mellékhatások sokkal gyakrabban előfordulnak. Szerencsére többségük enyhébb természetű. Ha a komolyabb sérülésekről beszélünk, a tudósok akik csak egy kombinált oltást (DTP), és csak egy fajta sérülést (idegi) tanulmányoztak, arra a következtetésre jutottak, hogy agyi sérülést 1 a 62000-ből, halált pedig 1 a 71600 gyermeknél okoz. A súlyos károsodások előfordulása első ránézésre valóban nem aggasztó. Na de, ha tömeges oltásról beszélünk, amikor millió és több 10 millió gyerekről van szó, hirtelen aggasztóvá válik.

Hogyan mérik az oltások hatékonyságát?
Amikor a gyártók és orvosi szakértők az oltások hatékonyságáról nyilatkoznak, főképp a labor eredményekre támaszkodnak- az oltás hatékony ha a szervezetben antitest növekedést idéz elő. Viszont az antitestek mennyisége nem okvetlenül függ össze a mikroorganizmussal szembeni ellenálló képességgel. Emberek lehetnek immunisak valamelyik betegségre anélkül hogy lenne a kórokozó ellen antitestük. Akkor beszélhetünk az oltás hatékonyságáról, ha bebizonyosodik hogy az oltott személyek megbetegedési valószínűsége kisebb a nem oltottaknál. Ilyen kivizsgálások rendszerint nincsenek. Tudósok akik megpróbáltak választ adni a rubeola, mumsz, himlő elleni oltások hatékonysága és biztonsága körüli kérdésre, ezek hiánya miatt nem tudtak nyilatkozni.

Milyen érveket használnak az oltáspártiak, és Ön miért tekinti ezeket téveseknek?
Az oltáspártiak általában közvetett retrospektív epidemiológiai mutatókkal érvelnek az oltások hatékonyságára nézve - járványok az oltatlan gyerekek körében törnek ki, akkor jelentkeznek amikor az átoltottság lecsökken, behozzák őket olyan országokból ahol nincs kötelező védőoltás, stb. Ezek a „bizonyítékok” nem elégítik ki a szigorú tudományos standardokat. Ezeken kívül van más példa is. Számos járvány oltott személyek között jelentkezett ahol az átoltottság elérte a 95%-ot. Az országok ahol nincs kötelező védőoltás, azonos vagy kevesebb megbetegedést regisztráltak mint az oltott országokban. Például Amerikában ahol soha nem oltottak TBC ellen, a betegség jelenléte azonos mértékű mint Európában ahol kötelezően oltanak.

Azt állítja, hogy a fertőző betegségek felbukkanásának redukciója és az általuk okozott halálesetek mértékének csökkenése nem az oltások következménye. Hanem az életkörülmények javulásának köszönhető. Mondana példákat, melyekkel ezt bizonyítani tudja?
Számos tudományos munka és könyv létezik, melyek bizonyítják, hogy az oltásoknak nem volt számottevő szerepük a fertőző betegségek kiírtásában. A fertőző betegségek csökkenése mint pl. a himlő, diftéria, gyermek paralízis és TBC a XIX. században kezdődött és a XX.század közepéig tartott, amikor bevezették a kötelező védőoltásokat, a halálesetek száma már elhanyagolható szintre csökkent. A betegségek felbukkanása jelentősen redukálódott, és a tendencia folytatódott. Ráadásul a világ népességének kisebb hányada lett oltva. Svédországban a diftéria oltás nélkül tűnt el. A gyermek paralízis jelentős visszaesése az ötvenes években, a betegség definíciójának és besorolásának akkori megváltoztatásához köthető. Amikor a nyolcvanas években a fejlődő országokban bevezették a polio oltást, nem regisztrálták a betegség nagyobb mértékű visszaesését. A tbc visszaszorításában a legjobb eredményeket, Hollandiában, Izlandon és Hawaii-on érték el, ahol nem oltottak ellene. A betegségek, amelyek ellen oltjuk magunkat, epidemiológiájuk egybeesik azon betegségekkel amelyek ellen nincs tömeges oltás - skarlát, kolera, dizenteria, tifusz. A fertőző betegségek felbukkanásának és az általuk okozott elhalálozások számának csökkenése nem az oltásoknak köszönhető, hanem az életkörülmények javulásának.

A H1N1 oltás esete megremegtette a gyógyszeripari cégek és állami egészségügyi rendszerek világméretű, létező összefonódási hálózatát. A Horvátországi Immunológiai Intézet és a Novartis között megkötött NEM REGISZTRÁLT H1N1 elleni oltásra vonatkozó szerződés aláírása ellen felszólaló dr.Srec’ko Sladoljevet törvényellenes módon függesztették fel posztjáról. Ki lobbyzik a védőoltások bevezetéséért és hogyan?
Az oltást támogatók elsősorban azok az emberek, akik pénzügyileg vagy szakmailag kötődnek az oltások gyártásához és alkalmazásához. A gyártókon-gyógyszeripari cégeken és immunológiai intézeteken kívül akiknek az elsődleges érdekük az oltások eladása, a reklámért az egészségügyi szakértők, az infektológiai, gyermekgyógyászati, járványügyi és immunológiai autoritások a felelősök. Ők munkahelyeiket, fizetésüket de még extra juttatásaikat is az oltásoknak köszönhetik. Professzionális pályafutásukat az oltások hasznosságának dogmáján építették fel. Ezért ők nem egy hiteles és objektív forrása az információknak, és ajánlásoknak az oltások kapcsán, mint ahogy ez kiderült a pandémiás influenza esetében is. Az egészségügyi hatalmak ill. a politikusok is pénzügyi kapcsolatban vannak a gyógyszeripari cégekkel, vagy a nyomásuk alatt vannak. Ezért tőlük sem lehet elvárni reális megfontolás és racionalizálást ezen a területen. Viszont remélem, hogy az öntudatos szülők ill. a nyilvánosság idővel sikeres nyomást tudnak gyakorolni a szakmára és a politikára, és hogy a helyzet lassan elkezd változni.

Hozzászólna a Horvát Iimmunológiai Társaság és a Horvát Orvosi Tanácsának Horvát Epidemiológiai Társaságának a közleményéhez, akik szerint az oltásellenzők sarlatánok?

Olyan közleményről van szó amilyet és hasonlót hallani az infektológusoktól és gyerekorvosoktól, és amely bővelkedik vélelmezett feltételezésekkel és érv nélküli állításokkal. A felhozott tézisek számára nem léteznek érdemes tudományos menedékek. Egyetlen egy indokoltat terjesztenek , az influenza elleni oltás hatékonyságáról (amely állítólag a beoltottak 30-90%-nál hatékony), amit mindenki simán vitathat, aki követi a szakmai irodalmat és tudja értelmezni a kutatási eredményeket. Mert hogy a Cochrane kutató hálózatának tudósai ( a gyógyászati eljárások hatékonyságának létező leghitelesebb és nevesebb adatbázisa) tavaly megjelentettek egy tanulmányt, amely összegyűjtötte és feldolgozta az elmúlt 40 év influenza elleni oltáshoz kapcsolódó összes érdemleges kutatási adatát. Arra jutottak, hogy általános körülmények között az influenza elleni oltás minden 100 oltottból 1-nél hatásos. Ezt a számot le kell csökkenteni, mert tény hogy a kutatások fele bizonyítottan elfogult és a gyártók pénzeltek. Véleményem szerint meg kell felezni a hatékonyságot, tehát 1 embernél hatékony a 200 oltottból. A tanulmány készítői arra figyelmeztettek, hogy a hatékonyság tovább csökken az ismeretlen, de reális, oltás által okozott károsodások miatt. Ami még nem hanyagolható, ezek az eredmények a felnőtt egészséges népességre érvényesek. Ami a 65 évnél idősebbeket illeti, ezek a tudósok nem találtak olyan eljárásilag helyes kutatásokat melyek alapján meg lehetne állapítani bármit az influenza elleni oltás biztonságát vagy hatékonyságát illetően. 2011 októberében a vezető egészségügyi újságban Lancet-ben megjelent e téma körüli átfogó vizsgálat végeredménye egyezik a Cochrane féle tanulmánnyal.

Mint mindig amikor az oltáspártiak ellenérvei gyengék, vagy nincsenek, a figyelmet átirányítják a más érveket felhozó szakemberek inkompetenciájára e témában. A szak autoritás álláspontjából nézve, monopolizálják a tudáshoz való jogot, megvonják a kritikához való jogot, és a szűk látókörű -behatárolhatóan érdek által vezérelt- bejáratott eljárások és koncepciók felülvizsgálatához nem engednek követelést érvényesíttetni.

Ím egy nonprofit szervezet, akik küzdenek az oltások biztonságossági vizsgálataiért:
https://www.facebook.com/national.vaccine.information.center
És Magyarországon:
www.nebancs.hu