A vadászati törvény módosítása

#44: - Re: Re: Re:  

Na látom nem ment át elsőre.

Tévében látni valamit meg a lábad előtt az nem ugyanaz. Meg az sem, ha csak beszélünk róla. (és beszélni szerintem is kell róla, meg látni is kell csak nem feltétlenül így - ahogy ezt az előzőben is megírtam!)

Egy ragadozó által elejtett vad maradványa egész más. (láttam elég sokat abból is - nem vagyok sem erdész, sem vadász, de a fél gyerekkoromat erdőkben barangoltam át)

Az elmúlás megértése és feldolgozása gyerekfüggő is. Egy hétévesnél még simán normális, hogy kiborul, ha nem várt helyzetben egy ilyenbe botlik. Gyökérség ezért nyámnyilának nevezni őt, ezt továbbra is fenntartom.

A képeken egyébként én úgy láttam, hogy inkább 50 méterre volt az az út, szerintem amiről te beszélsz az az autóút, az lehetett 500 méterre, de ez most mindegy is, mert ha figyeltél volna, én a gyerek lenyámnyilázására ugrottam.

Azt pedig nem tudom, hogy szerinted ki hiszi azt ebben az esetben, hogy a vadaknak félre kell állniuk, ezt hol vélted felfedezni a soraimban?

Szerintem az eset egyértelműen trehányság, akárki is csinálta, és kicsit nevetséges azzal védekezni, hogy ez a természet rendje.

Akkor a te logikád szerint vihetem a malacot az ovi udvarára leölni a kiscsoport szeme láttára, ugye?! (a gyerekek amúgy nálunk részt vesznek a disznóölésen, még mielőtt újra elkezdenéd a gyengeidegzetű nyámnyila és tudatlan jelzőket keresgélni)

Csak mindennek megvan a helye, ideje és módja. Ennyi.