ZÉRÓ TOLARENCIA A DEVIZAADÓSOK ÜGYÉBEN

#94: - Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: Re: 13. bejegyzőnek, a szerencsétlennek

Nem lehet 13. hogy a sok tanulás az agyadra ment? :)

Ha villamos mérnökként is végeztél, akkor ismerned kell a fekete doboz elvet. Jel be, reakció ki. No ennek mentén hasonlítsd már össze a forint hitel, a devizahizel és a devizaalapú hitel karakterisztikáját.  Az ELSZÁMOLÁS MÓDJA indikálja a kimenetet.

Forint hitelnél az indikátor BUBOR +X %

Devizahitelnél az indikátor LIBOR + Y %

Devizaalapú hitelnél a f(CHF/HUF)

Indulj ki ugyanazokkal a pareméterekkel az idősorban. Mondjuk 5 millió és 10 év, avagy 10 millió és 20 év.

Számold végig és meglátod mitől gyilkos gyógyszer a devizaalapú hitel, az elszámolási szisztémából eredően.  Milyen kölcsön is az, amikor a növevő  törlesztések mellett  nő a tartozás is. És milyen jelzáloghitel az, ahol a követelés meghaladhatja a BIZTOSÍTÉK értékét, illetve felül emelkedhet a FEDEZET értéken?

A hiba a termékben tehát itt van. Hiszen a következményeken egyébiránt minden látszik. Nem kell sem jogi, sem matematikai és pénzügyi zsonglőrség. Ez pedig bizony rejtett hiba. Tervezési hiba. Nem számoltak a CHF / HUF arány elszabadulásával, nem tettek be felső korlátot. Azon túl, hogy ez a szerződéstípus hazárdírozás, tiltott szerencsejáték.

No és ha közgazdasági ismereteid is vannak, akkor úgy fogalmaznék, bevitték a devizaadósokat a tőzsdére úgy, hogy azok azt nem akarták és nem is tudtak róla. A kockázat mértékét - megtévesztéssel - 10-15 %-ra jelezték előre. Ugyanis csak egy 5 éves intervallumát mutogatták a CHF / HUF arány változás idősorából. Néz csak meg a 60 éves intervallumot. Látni fogsz hasonló szakaszokat. Ha tehát prudens lett volna tervezés, úgy felső korlátot kellett volna beépíteni a szerződésbe. A következmények ugyanis pontosan számolhatók. Nos és ha már itt tartunk, ez bizony felveti a bűncselekmény dolgát, mégpedig a szervezett, bűnszövetkezetben elkövetett károkozást.

A józan ésszel pedi annyit, hogy fát gyümölcséről. Nem kell itt bizonyhgatni semmit. Egyszerűeen szerződésenként meg kell nézni az időben hogy változik a banki követelés. Ábrázolni kell és összehasonlítani az egyes kölcsönformákat.

Öszödi böszmésen, elqurták, nem kicsit. Nagyon. Az érintett bankok és a Magyar Állam. Elvileg lenne jóvátételre lehetőség, ami azt jelenti hogy szerződésmódosítással visszatérni a forint pályára, a többlet befizetéseket betudni. Az így okozott károkat megtéríteni. Ám láthatóan nincs meg még a politikai akarat sem. A Varga Mihály féle most kommunikált megoldás lényege az, hogy akkor visszaadatjuk a lopott malac, fülét és farkát. A médiában meg úgy kommunikálják hogy akár egy milliót is visszakaphat a devizaadós. Ez pedig tudhatod ugye micsoda? Tedd az áldozatot bűnbakká a többiek szemében. A vakulj magyar ne láss tót. Egyszerűen undorító ugye? Ám lesz ennek böjtje. Mert a fizető és hitelképes réteg elmegy az EU Bíróságokig. Mert a perköltségeket akár befektetésnek is fel lehet fogni. Simán kiadhatönk 170 arra, hogy visszakapjunk 1,5 millliót nem? Na meg a pernyertesség esetén a 170 is visszajár. Az ügyvéd sikerdíját pedig az alperes fizeti. És van is nekik pénzük. Na és az EU-ban ott megszületnek a normális bírói döntések. Ott nem tudják utasítani a bírákat, mint nálunk a Kúriát.  Pontsoan látjuk a sántikát, a forgatókönyvüket.

Nem is értem 13. Ha ilyen jól vagy kvalifikálva mitől nem érted amit kommunikálok a jelenséggel kapcsolatosan?

Uff