deviza alapú csalás ellen

Ez pedig magáért beszél feketén-fehéren, kommentár sem kell hozzá, bizonyítéknak bőven elég:

PSZÁF vezér kijelentése:

Szász Károly szerint „amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom.

Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel."

Tehát akkor miről is beszélünk?

Ez mind elméleti folyamat, és nem gyakorlati! Tehát valós forgalom a deviza mögött nincs!!! Ezért jogtalan a CHF-ben történő kezelési költség és ügyleti kamat felszámolása is!!!

Árrés:

A kereskedelmi tevékenységnek az értékesítési árban megtérülő ellenértéke.

Az árrés fedezetet nyújt a kereskedelmi tevékenység ráfordításaira + profitra.

A prudens bankoknak jogtalan profit, a károsultnak költség. Ilyen egyszerű!

Csupán nyilvántartásból adódóan valós beszerzés nem történt, így beszerzési ár sem számítható fel, sem árrés, sem eladási ár, sőt semminemű költség sem. Ez a fiktív „tranzakció” a prudens banknak profitot hozott, a banki károsultat pedig erőn felüli költségekbe sodorta uzsorakamat felszámításával.

Nem kell ehhez érettségi sem, hogy felfogja az ember, csak józan paraszti ész, amely nem igazán mondható el a prudens bank részéről!