Igazságot a villamosvezetőnek!

Sajnálom a villamosvezetőt, túl nagy árat fizet a hatalmas közfigyelemért, bár villamost ezentúl tényleg nem kellene vezetnie. De a cégnél azért megtarthatták volna.
Nekem erről az ugrott be, hogy tavaly Húsvétkor egy egyszerű közúti közlekedési incidensből itt Brüsszelben mi lett: történt ugyanis egy kis koccanás, és mivel közúti tömegközlekedési eszköz volt az egyik érintett, nem lehetett elmismásolni, ami pedig időigényes. És ezalatt az indulatok hevében az autó sofőrje (vagy a társa) lekevert egy atyait a buszsofőrnek. Aki ettől hanyatt esett és szörnyethalt. Ez a dolog egyik része. Ezért nem engedhető meg a tettlegesség soha, semmilyen körülmények között.
És ami utána következett: a teljes brüsszeli tömegközlekedés napokra leállt (nem, nem volt minimumszolgáltatás, hosszú egyeztetés a fő vonalakról, semmi, hanem azonnali járműstop), és addig nem indult újra, amíg a rendőrség meg nem szervezte a járművek rendszeres, folyamatos védelmét-ellenőrzését, ami azóta is tart, a rendőröknek ez bekerült a munkaköri leírásába. Mert a tömegközlekedés - közfeladat. És ez a dolog másik része. Emiatt sem lehet egy bocsánatkéréssel elintézni a villamosvezető tettlegességét. És emiatt kell foglalkozni a nő hülyeségével is, mert sajnos az ilyen idióták, ráadásul arrogáns idióták sajnos mindennaposak. Következmények nélkül, mert őket nem vonja felelősségre senki.
Ezért a gyalogos hülyeségét, és felháborítóan közösségellenes viselkedését sem lenne szabad szó nélkül hagyni, egyszerűen elképesztő, hogy még neki állt, és még most is neki áll az erdő felől. Nem ismerem az új Btk-t, de be kellene kínálni valamivel...

Tizensok éve vezetek autót, de még most sem tudom felfogni, hogy a gyalogosok hogy lehetnek annyira nemtörődömök, felelőtlenek, hogy ész nélkül közlekedjenek (kedvencem a járókeretes néni volt, aki a Déli pályaudvarnál akarta megspórolni a lépcsőzést, és a reggeli csúcsban megkísérelte kihasználni a rövid pirosat... nem engedtem át, mert az út kétsávos, és ha én megállok, a mellettem jövő tutira elcsapja) a gyalogosnak ugyanis az élete a tét minden alkalommal, az autósnak max a szabadsága meg a lelkiismerete. Amióta három kisgyerek anyukájaként közlekedek minden nap gyalogosan is, tudom, mennyire nagy odafigyelést és fegyelmet kíván a közlekedési szabályok betartása gyalogosként is (soha nem megyek át pl. velük a piroson akkor sem, ha egyetlen autó sincs a környéken), de ha ezt az autóstól elvárjuk, engedtessék meg elvárni a gyalogostól is. A saját érdekében.