Az akác legyen hungarikum!

ne vágj ki minden fát...

Radnóti Miklós: Naptár

JÚNIUS

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derüs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testü nagy szitakötő.

http://image.hotdog.hu/user/Timcsi33/magazin/akac.jpg

Az akácméz a legfinomabb méz a világon! Az akácfa a szegény ember gyorsan növő fája, tüzelője! A virága csodás ennivaló, és az akácos út is nagyon illatos és magyar! Hajrá magyar akác!

A magyar tájhoz hozzátartozik az akác!
A magyar akácméz világhírű.
Akácillat nélkül nincs tavasz !

Az Akác sokoldalúsága miatt megbecsült ,hozzátartozik a vidéki tájhoz .Méze az egyik legismertebb a piacon .

akác

#526: csak egy botanikus - a másik oldal érvei

Tisztelt Sipos Úr!    Érdeklődve olvastam hozzáfűzését.  Mivel nem vagyok szakértő, nem bocsátkozom vitába. Csak egy dolgot szeretnék megjegyezni. Ma minden összeesküvéselmélet. Ezzel az a baj, hogy mindengyikről bebizonyosodik, hogy igaz. Az EU-nak csak piacnak kellettünk, egyáltalán nem elképzelthetetlen, hogy az akác azért kerülne a listára, hogy Magyarországnak ártsanak. Hiszen tudjuk, itt  minden hazugság és a felső rész hazug! Nálunk is szaporodik az akácfa a domboldalban.  Ha a környezetszennyezés akkora lenne, amilyen nagyot az akác okoz, minden rendben lenne.  Nem sorolom fel mennyi ártó tevékenység miatt pusztul a környezet, elenyésző az, amit az akác okoz. Mi nyomorult emberek ártunk a legtöbbet! Először minket kell kivágni, csak aztán az akácot!!!

Üdvözlettel Annamari

#526: csak egy botanikus - a másik oldal érvei

Kedves Ferenc!

Nagyon jó és érdekes érvelés. Én viszont azt tapasztaltam a környékünkön, hogy a természetben a legnagyobb kárt egy kreol bőrű népcsoport okoz. Derékba vágják a fákat, felgyújtják az erdőt, a nádast miközben ott gumit, vezetékeket égetnek. Nem a nagyobb kárt okozó élőlényeket kellene az eu-nak rendezni? Miért éppen az akác csípi a szemüket? Ja értem, az akác Magyarországnak hasznot hoz, nem vagyunk eléggé kiszolgáltatva. Én és az emberek többsége már nem hiszünk csak annak amit látunk. Én azt látom, hogy az akác kevesebb kárt okoz. A körítés meg nem érdekel

Ez egy újabb EU agyrém. Hasonlóan a disznók játékszerrel való szórakoztatásához.

Agyrém

Egy újabb EU agyrém.

Már abba ne szóljon bele senki hogy a területünkön milyen fa fajták élnek

E fafaj honosítása a trianoni diktátum eredménye volt, ugyanis a vészesen lecsökkent erdőállomány miatt kellett a szakembereknek alkalmazni, mint pótló fafajt. Maradjon hát mementóként nálunk a diktátum visszavonásáig. Így a Rectum!
Írta: Gregan Emil

A magyar falu temetőinek jellegzetes fejfái is akácból készültek, tehát néprajzi érték is!

#566: -

 

Magyar faluk temetőinek fejfái akácból készültek. Néprajzi, történelmi magyar emlék.

segítek aláírást gyűjteni,mert szükségünk van rá,de az akácosomat erővel is meg védem.

Az egyik legértékesebb fa, mert mind tűzi fának jó, ha már kiszáradt, élő létében pedig a környezetet szépíti, a méhek fontos gyűjtőhelye

nagyon fontos!!!!

Köszönöm az értesítést és az alááírás lehetőségér

Egyetértek! Szuverenitásunkat őrizzük meg.

SOK IDIOTA TORVENYT HOZ BE EZ AZ EU. DE SZERINTEM NEM KELL MINDENT KOMOLYAN VENI, GONDOLVAN ARA HOGY UGY IS NEM SOKARA FELOSZLIK

Magyarország mai közigazgatási határain belül tenyészik. Hazánk erdőterületeinek közel 1/4-e akácos, s ezzel mind a fásított területeken, mind azokon kívül hazánk leggyakoribb fafaja. Az akác elsődlegessége hazánk gyenge adottságú termőterületeinek a befásításában kétségtelen 1925 óta, amikor hazánk erdősültsége a legalacsonyabb szintre (11,5%) zuhant. A magyar akácgazdálkodás – mely nem ellensége vagy vetélytársa a Kárpát-medence őshonos fafajaival folytatott természetközeli erdőgazdálkodásnak – mára minden egyes gazdasági és egyéb vetületével együtt nemzetközi fogalommá nőtte ki magát. A várakozásokon felüli sikert hozó hazai megtelepítése óta eltelt bő 300 év alatt egyetlen más őshonos vagy honosított fafaj sem lett ilyen rövid idő alatt ilyen sokféle módon hasznosított fája a magyar hétköznapoknak – nem véletlenül. A magyar ember felfedezte magának és megkedvelte ezt a fafajt, s mindazt, amit a mindennapi élethez belőle kinyer. Ismertsége és kedveltsége talán objektív ökonómiai értékein is túlnőtt napjainkra.