A szociális ágazat megfelelő anyagi és erkölcsi elismerése

:D http://www.youtube.com/watch?v=1cwxwZ8cisA&feature=autoplay&list=FL24yb2A_NoWdL1iaan7ratA&lf=mh_lolz&playnext=12

#26: Kisera nővér - Sok Sikert !

Köszönet, mindenért...

Én is szocszférában dolgozom, az államnak, egy támogató szolgálatnál, pályázati finanszírozásból. Mit ne mondjak, a keresetem havi nettó 70700ft!!!!!!!!!!!!
És pszichiátriai betegekkel foglalkozom.... Nem bántom az egészségügyiseket, de nekünk miért nem jut több? Tavaly is nagyon feszített költségvetésből kellett gazdálkodnia a szolgálatunknak, de az idei brutál rossz. Tavaly "nyertünk" 11,5 millió ft-ot, idén 8 milliót. Ép csak a szeméyli béreket futja. Béremelés meg 6 éve nem volt...
Amit igazán nem értek, hogy az egészségügyben dolgozók is a közalkalmazotti bértábla szerint vannak besorolva. De akkor hány féle táblázat van, ha ők kaphatnak többet (csak ne menjenek el külföldre), mi meg nem, szocosok, mert a bértáblához nem nyúl a kormány. Nem sajnálom a eü-söktől, de miért nem jár ugyan az a szocosoknak is? Mert bizony egy-egy döntésünk a mi esetünkben is életmentő lehet, és még csak orvos sincs mellettünk....

Azt gondolom aki Szociális területen dolgozik évtizedek óta, az nem a bérek miatt maradt ezen a pályán!Elhivatottságból teszi nap mint nap a dolgát!Úgy érzem ezt használja ki a mindenkori kormányzat!Nagyon mostohán bánik ezzel a területtel!Hallatni kell a hangunkat, talán akkor bekövetkezhet valami pozitív változás a Szociális szférában is!!!

Sok Sikert!:-)))))

Jó lenne ha végre történne valami és legalább annyi lenne a fizetésünk hogy meg is tudjunk élni belőle.Nem ismernek el bennünket egészségügyi dolgozóknak, még is a munkahelyünk kezd a krónikus belosztályhoz hasonlitani. A korházak sokszor olyan állapotban küldik hozzánk haza a lakókat ahogy külsőst a saját otthonába biztos nem küldenének. Azzal a gondolattal hogy ez is egy egészségügyi intézmény. Ilyenkor szerintük az egészségügyhöz tartozunk, ha a bérezés vagy jutalmazásról van szó akkor viszont csak szociális gondozó. Nagyon igazságtalan!

Nagyon jólene ha a mi munkánkat is elismernék,és megbecsülnék.

Sziasztok!Én egy szeretetotthonban dolgozom amely egyházi. Sajnos azt kell mondanom hogy mi csak mostoha gyermekei vagyunk a kormánynak , mert mindig csak az egészségügyről beszélnek mi elvagyunk felejtve .pld:Erzsébet napi jutalom (nem vagyun eü dolgozók nem jár !,Csipsz adóból nem jár! Nekünk csak a munka jár egyedül éjszakázni 46 lakóval, 3 szint+fszt ha szerencsénk van nem esik le senki az ágyról, nem kell szintről szintre futni és a jelző csengőt kikapcsolni ....még lehetne sorolni, de szerintem ti nagyon jól tudjátok miről beszélek. Szerintem minden embernek van legalább egy hozzátartozója aki idős, mindenki megöregszik egyszer reméljük még mi is. A TÖRVÉNY ALKOTÓINAK EL KELLENE GONDOLKODNI AZON hogy mit jelent kiszolgáltatottnak lenni, és hogy ezt milyen körülmények között kell megélni NA ITT megtalálnak bennünket!Remélem egyszer mi is vigyázott-féltett gyermekei lehetünk kormányunknak!

#8: Ildikó Nagy - Re:

 

#10: Ildikó Nagy - Anoním módon is aláírható!

 

Nem tudom, hogy aktuális-e még, de maximálisan egyetértek.
Üdv: Erős Dorottya

#6: Ildikó - Re:

A nagy összefogásból sajnos annyit érzékel a szociális szféra, hogy a mondat első részében ott van a szociális kifejezés is, aztán valahogy a későbbi mindandóban már csak az egészségügy marad. A szociálisról az ügy végére mintha megfeledkeznének! S nem az eü ellen mondom, hanem a szoc.szféra mellett!

#26: Kisera nővér - Sok Sikert !

Nagyon ideje volna nagyon nehéz és megterhelő feladatott végeznek .

#36: erős -

Most lett igazán aktuálís! Osszátok!

 

Nemleges válasz esetén nekünk is szrájkolni kell! A tanarak minden évben kibulizzák maguknak a béremelést. Ezekkel normális kommunikációt lehetetlen folytatni,csak az erőszakot "értik". Sajnálatos dolog,de évek óta ezt tapasztalom. Üdv..Kozma Tímea ápolónő /szociális otthon/,ahol mellesleg duplán dolgozunk:ápolunk+gondozunk. És nincs doktor a seggünkben,akinek csak az utasításait hajtjuk végre. Hát valahogy így.....

#28: - Szociális

Tökéletesen egyetértek. A kórházi nővérkék lassan már csak KV-t főznek,a beküldött betegeinketolyan állapotban kapjuk vissza pár nap után,h. pikkelyesek a kosztól,paraffinnal áztatjuk le róluk,elfelejtenek enni,pár nap után sarkukon,szakr. részen decubituso stb. sorolhatnám. Akkor most mire föl kapnak béremelést ők? és miért nem kapnak a szociális szférában egyébként uolyan végzettségú ápolók,akik az ápoláson túl még gondoznak is,azaz dupla munkát végeznek. Ja,és nincsennek orvosok a seggünkben,akiknek csupán az utasításait hajtják végre. Nekünk rendszeresen, önállóan kell felelősségteljes,komoly döntéseket hoznunk orvos nélkül.

Szeretnénk ha ezt a nehéz és embert próbáló szakmát tisztességesen meg fizetnék köszönjük.

Felháborító és szégyenletes , hogy a mi szakmámkat nem ismerik el az arra illetékes miniszterek megalázó és szégyen mi is megdolgozunk keményen a pénzünkért hiszen 12órában éjszaka nappal ünnepnap és hétvégén is dolgozunk és sok sok idős emberen segítünk odaadással és lelkiismerettel és nekünk is kijár a tisztességes fizetés hiszen mi is emberek vagyunk és mi is nevelünk gyereket üdvözlettel.

Tűrhetetlen, hogy a szociális szférában megkeresett jövedelemből nem lehet méltóságot megőrizve megélni. Hat év felsőoktatásban részesült képzést követően is a normális megélhetést alapul véve - nagyon alacsony a jövedelmem. Utazásra,nyári regenerálódásra nem tudok költeni, pedig van mit kipihenni, hiszen munkatársaimmal, e területen tevékenykedőknek nagyon sok lelki terhet kell elhordoznunk. Gyakori 10-15 évenként ezen a területen is - mint más segítő hivatás gyakorlóknál - a kiégés veszélye. Sokan külföldre mennek, mert a legalapvetőbb szükségleteket (lakásfenntartás, élelem, ruházkodás, gyógyszerek, utazási költségek, gyermekek felneveléséhez szükséges anyagi javak költségeit) a fizetés nem fedezi.Pedig más ágazatban dolgozók is olyan helyre szeretnék bölcsődébe járatni gyermeküket, elhelyezni súlyos állapotú hozzátartozójukat, ahol nem cserélődnek folyamatosan a dolgozók és örömmel látják el szeretteiket, mert olyan anyagi gondok terhét nem cipelik, melyek más ágazatokban szinte ismeretlen.
Kérem demokratikus viszonyulásukat a kérdéshez, ne csak a pedagógusok és egészségügyi dolgozók helyzetével foglalkozzanak, hanem becsüljék meg azokat a dolgozókat is, akik a szociális területen végeznek naponta lelket és testet kimerítő nehéz munkát. Nagyon kérjük, hogy intézkedjenek, mert szégyenteljes úgy megélni, hogy gyermekeim nem látják az anyagi megbecsülésünket.Vajon a következő generáció szívesen jön majd erre a területre dolgozni, ha ennyi küszködésnek a szemtanúja?
Tisztelettel: Baranyainé K. Márta mentálhigiénés munkatárs