Köszönjük az észrevételeket, beleírtuk, hogy a kenetvétel nem helyettesíti a teljes rákszűrést.

#1: -  

 teljesen egyetértek.Úgy tartanám elfogadhatónak,ha 1, önkéntes 2, másodállás-szerűen,megfelelő díjazásért végzi a védőnő3,nyitott, tehát az adott településről bárki kérheti a szűrést,ha 3 éven belül nem járt ilyen szűrésen,nem csak listából4, aláíratott nyilatkozat az illető hölggyel,hiogy tudomásul veszi,ez a szűrés csak és kizárólag a méhnyakrák kizárására alkalmas,nem helyettesíti a komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatot

Azért mert kötelezővé tették,  holott eredetileg választható lett volna.  Mozgó,  pl.  kisbuszos szűréseket,  vagy centrumokat tudnék elképzelni a hátrányos helyzetű településeken,  de nem kötelező jelleggel,  végezze, aki szeretné. 

Nem tudnám felelősséggel végezni, mert nőgyógyász feladata:

"Tekintsük át pontosan, hogy mi tartozik egy megfelelően kivitelezett nőgyógyászati rákszűrés hatáskörébe!

A nőgyógyászati rákszűrés során megtekintjük a külső nemi szerveket, figyelve esetleges kóros eltéréseikre, majd a hüvely feltárása következik. Ennek eszköze a Cusco eszköz, közismert nevén a "kacsa". A feltárással áttekintjük a hüvelyt, és látótérbe kerül a méhszáj. Ennek felszínéről és nyakcsatornájából arra kiképzett - többnyire műanyag - eszközzel sejteket lesodorva mintát veszünk citológiai vizsgálatra. A méhszáj felszínét ecetsavval, majd jóddal megérintve egy speciális mikroszkóp segítségével megvizsgáljuk annak hámborítását (kolposzkópia). Ezt követően a hüvelyből a feltárást eltávolítjuk, és az ún. bimanuális vagy kétkezes vizsgálat következik, melynek során áttapintjuk a kismedencei szerveket, észleljük az esetleges kóros folyamatokat (petefészkek, méhtest és környéke). A vizsgálatot minden esetben az emlők áttapintásával fejezzük be.

A nőgyógyászati szűrés, mint az összefoglalóból is látszik, nem csak a méhnyak rosszindulatú folyamatainak felismerésére szolgál. Segítségével a szeméremtest kóros folyamatait is időben észlelhetjük (ennek különösen idősebb nők vizsgálatakor van nagy jelentősége!), a hüvely feltárása a hüvely rosszindulatú betegségeinek korai kórismézésében nyújt segítséget, míg a kismedence áttapintása a méh (mióma, esetleg a méhbelhártya tumoros folyamatai), illetve a petefészkek kóros folyamatainak felismerését célozza meg. Az emlő vizsgálata pedig az oly gyakori emlőtumorok korai diagnosztizálásának eszköze. A méhnyak rosszindulatú betegségei azonban vitathatatlanul a nőgyógyászati szűrés fő célpontját képezik. A méhnyakról speciális mintavevő eszközzel lesodort és tárgylemezre szélesztett sejteket fixáljuk és megfestjük, majd mikroszkóp alatt vizsgáljuk (citológia). A kóros folyamatot hordozó hámszövet felszínéről nagyobb eséllyel kóros szerkezetű, formájú sejtek kerülnek a tárgylemezre, így ezek felismerésével a kóros folyamat létére következtetni lehet."

Tudom, hogy most emiatt nekem fognak többen esni (sőt, lehet, hogy törölni is fogják a véleményem :) ), de én nem tartom ennyire negatív dolognak a védőnői méhnyakszűrést. Magam is elvégeztem a képzést, sok hasznos információval gazdagodtam (mondjuk újdonságot nem nagyon tudtak mondani), a gyakorlati részét kifejezetten élveztem, és maga a méhnyakszűrés egyáltalán nem akkora mutatvány, hogy ekkora berzenkedést kellene, hogy kiváltson...

Jobb-e a komplett nőgyógyászati rákszűrés? Hát persze, hogy jobb (már amennyiben a nőgyógyász hajlandó tényleg minden részét megcsinálni). Mennék védőnőhöz méhnyakszűrésre orvos helyett? Nem, mert nekem az ultrahang vizsgálat fontos, valamint, hogy 3 év helyett évente leszűrjenek. De őszintén, a védőnői méhnyakszűrés nem a hozzám hasonlókat célozza meg... Hanem azokat, akik évek/évtizedek óta nem mentek el szűrésre, mert nem tartották fontosnak/viszolyogtak tőle, ad absurdum jobban megbíznak a védőnőben, aki évek óta velük dolgozik, számos dologban segített, mint a területileg illetékes sztk nőgyógyászban, aki futószalagon lerendezi őket. Ideálisabb lenne, ha mindenki évente elmenne nőgyógyászhoz? Természetesen, de ameddig évente 400 nő hal meg méhnyakrákban, és a nőlakosság legalább fele (jobb esetben) NEM jár el orvoshoz, addig a védőnői méhnyakszűrés egy megfelelő "kényszermegoldás" lehet.

Őszintén, én nem félek attól, hogy ezentúl megszállják a tanácsadókat a ményakszűrésre várók, azt az évi tizenpár nőt (és lehet, hogy még sokat mondtam) pedig igazán be lehet szorítani a munkaidőbe. Természetesen vannak megválaszolásra/kiharcolásra váró kérdések, mint a plusz bérezés, a területen kívüli ellátás, az eszközbeszerzés stb., de maga a VMP szerintem nem egy elvetendő dolog. Külföldön is szakdolgozók végzik az alapellátásban a méhnyakszűrést, szóval ez nem egy magyar sajátosság lenne :) Ha valamit el kéne törölni, akkor az istentelen mennyiségű dokumentációnak (sokszor még papír alapon) jobban örülnék, mert akkor sokkal több idő lenne a hasznos tevékenységekre...

Nem érinti a védőnőket a kormány 100 milliárdos egészségügyi béremelési csomagja írja a Magyar Nemzet.Az ő fizetésük marad a régi.

Mutatis mutandis - az alapképlet:

"Hát most drágább, hát most kevesebb" - mondja vigyorogva a törökmézárus az elsötétült tekintetű Boka Ferinek, amikor a megemelt árért rögtön egy vakarcs szilánkot pattint le a vágyott csemegéből.

Ez a szűrés félrevezeti a pácienst, lehet hogy a méhnyakrákot kiszűri, de más nőgyógyászati betegséget nem! A védőnő nem orvos. Baj esetén a beteg azt fogja mondani hogy ő volt szűrésen a védőnőnél, miért nem vette észre a betegségét!

Nem vagyok védőnő.Viszont Én nem szeretném igénybe venni ezen a módon a rákszűrést.Évente egyszer aki akar eltud menni az orvoshoz,rákszűrésre.Aki meg nem,az ezen a módon sem fogja igénybe venni.