A magyar vidéki opera- és operett-kultúra védelmében


PETÍCIÓ ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÚRNAK, ÉS A MAGYAR ZENEKULTÚRÁÉRT FELELŐS VEZETŐKNEK

  • Állítsák vissza a vidéki opera és operett hagyományoknak megfelelő előadásszámot!

  • Repertoáron tartva az opera és operett produkciókat, állítsák vissza az évszázados hagyományokkal bíró vidéki zenés repertoárjátékot!

  • Építsék vissza a helyi hagyományoknak megfelelő vidéki társulatokat!

  • Rendezzék a vidéki színházakban dolgozó művészek méltatlan anyagi megbecsülését, bérezését!

  • A magyar operakultúra védelmében módosítsák a műfajt vidéken megbénító közszolgáltatási szerződéseket!

 

Tisztelt Érdeklődő!

Amennyiben a fenti célokkal egyetért, kérjük, a nyílt levél alatti felületen csatlakozzon a kezdeményezéshez!

A petícióhoz eddig többek között az alábbi művészek csatlakoztak:

Sólyom-Nagy Sándor Kossuth-díjas operaénekes, Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes, Érdemes  művész, Király Levente Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, Prof. Dr. Temesi Mária Liszt-díjas operaénekes, Dr. Csernay László, Haumann Péter Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, Oberfrank Péter Liszt-díjas karmester, Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző, Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekes, Dr. Lakner Tamás Liszt-díjas karmester, Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, Bukszár Márta, Kovács János Kossuth-díjas és Liszt-díjas karmester, Vajda Júlia Liszt-díjas operaénekes, Gyimesi Kálmán Liszt-díjas Érdemes művész, Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekes, Zelinka Tamás, Szonda Éva Bartók-Pásztory-díjas operaénekes, Kocsár Balázs zeneigazgató - Liszt-díjas karmester, Dr. Váradi Marianna, Horváth Zoltán Erkel-díjas Érdemes művész, Kertesi Ingrid Liszt-díjas operaénekes, Dénes István, Bretz Gábor, Szennai Kálmán, Szécsi Edit, Bartal László, Nyári Zoltán Jászai Mari-díjas operaénekes, Bódi Marianna, Cser Ádám karmester-zeneigazgató, Palcsó Sándor, Váradi Zita, Keönch Boldizsár, Sáfár Orsolya, Fekete Attila Liszt-díjas operaénekes, Létay Kiss Gabriella, Strausz Kálmán, Szegedi Csaba, Wierdl Eszter, Haja Zsolt, Vermes Tímea, Gergely László, Várhelyi Éva, Altorjay Tamás, Kónya Krisztina Bessenyei-díjas operaénekes, Finta János, Káldi András, Cecília Lloyd, Kohn Ádám, Bartók Sára, Egri Sándor…

A kezdeményezéshez kapcsolódó eddigi főbb események:

  • Opera Fórum II. Magyar Állami Operaház 2013. április 12.
  • A Magyar Zenei Tanács rendezvénye 2013. december 11.
  • A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének országos közgyűlése, 2014. április 23.
  • Opera Fórum III. 2014. április 30. Erkel Színház.
  • Az Operaportál „Aktuális” rovata.
  • A Parlando című zenepedagógiai folyóirat száma.
  • A Délmagyarország cikke 2014. július 07.
  • A Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozatának gyűlése - 2014. szeptember 08. 
  • Levélváltás Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár asszonnyal. 2015 tavaszán

........................................

Nyílt levél a magyar vidéki opera- és operett-kultúra védelmében

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A magyar vidéki operajáték megszületése óta a repertoár-játékra épült. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb mesterek műveiből állandóan műsoron tartottak operákat, operetteket. A közönség így ismerkedett meg a műfajjal. Nem volt az kérdés, hogy van - e operarepertoár, játszanak - e operettet, vagy van - e zenés társulat? A feladatokat a színházak alapító okiratai rögzítették. A háború utáni leggazdagabb zenés színházi élet vidéken Szegeden, Debrecenben és Pécsett fejlődött ki. E városokban még a 70-es, 80-as években is 10-12 különböző operát játszottak. A repertoár a 90-es években kezdett jelentősen csökkenni, de még akkor is 5-8 darab ment a bemutatókon kívül. Évente 50-80, gyakran annál is több operett előadást adtak elő. A színvonalat alapos műhelymunka, 20-30 fős stabil operaénekesi társulat biztosította. Rendszeresek voltak a külföldi opera - operett turnék, és a vidéki tájelőadások. A tájelőadásokkal elérték az adott zenés színház minden olyan vonzáskörzetét, ahol zenés darab kiállítható volt. A műfajhoz a közönség így kisebb településeken is hozzájutott. A színházakban tánckar működött, a Pécsi Nemzeti Színháznak 1984-ig, a szegedinek 2007-ig saját zenekara volt. A gazdag repertoár prezentálta a műfaj külföldi nagyjait, Verdi, Mozart, Puccini, Wagner remekeit. Emellett a közönség rendszeresen találkozhatott a magyar operaszerzők műveivel. Nemzeti operánk, Erkel Bánk bánja a 90-es években még nemzeti ünnepeink állandó kísérője volt.

2012-ben a minisztérium a nemzeti minősítést kapott vidéki színházakkal közszolgáltatási szerződéseket kötött. Azóta láthatóvá vált, hogy a szerződések nem alkalmasak a világhírű magyar opera és operett kultúra vidéki tradícióinak folytatására. A minimálisan rögzített előadásszám általában töredéke az elmúlt időszakokénak. A szerződések lehetővé teszik, hogy a musical műfaj az opera és az operett rovására kaphasson teret. Magyarország legnagyobb szabadtéri játszóhelyének neve összeforrt az operajátékkal. A változó műsorpolitikára jellemző, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok 2013-ban a Porgy és Bess - en kívül nem játszott operát. 2014-ben - két musical mellett - a Háry János, vagyis a szerző által sem operának tartott Kodály-daljáték volt az egyetlen „opera”. Az Erkel-bicentenárium évében a Szegedi Nemzeti Színház semmilyen saját Erkel- darabot nem mutatott be. Debrecenben 3 éve, a Szegedi Nemzeti Színházban 10 éve, Pécsett 20 éve nem játsszák nemzeti operánkat, a Bánk bánt. Tavaly Miskolcnak egy keresztmetszetet (Operácska-sorozat) ugyan sikerült kiállítania a Bánk bánból, mégis, ki kell mondani: Vidéken három éve nem játsszák nemzeti operánkat. Eközben a Kolozsvári Magyar Opera - kisebbségi körülmények mellett - évek óta színesebb zenés repertoárt játszik, mint bármely mai magyarországi vidéki társulat. Látható, hogy a 15-20 éve tartó folyamatos leépítések vezettek a kialakult helyzethez. A leépítések igénye már a kiírt igazgatói pályázatokban megjelent. /modernizálás, racionalizálás./ Ahhoz, hogy a régiókban visszaálljon a hagyomány, és hogy egyáltalán országos, nemzeti operajátékról lehessen beszélni, becslésünk szerint elég volna évente fél kilométernyi autópálya árát a műfajra fordítani.  

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Látjuk a kormányzat eredményeit is. Hatalmas előrelépés az Erkel Színház újbóli megnyitása, az ott ismét beinduló, pezsgő operaélet. Örülünk annak, hogy hungaricum lett az operett, ugyanakkor olyan városokban, ahol évszázados hagyománya van, ahol egy-egy sikeres rendezést addig játszottak, míg a ruha el nem kopott, a műfaj mára kihalófélben van. Mialatt hungaricum lett az operett, Szegeden a 2006/2007-es és a 2009/2010-es évadban, Debrecenben 2010-2011-2012-ben egyetlen operettet sem játszottak. Ez példátlan, hiszen még a háborús években is volt vidéken operett-játék. 2007-ben Debrecenben megszüntették a színház tánckarát. 2007-ben megszüntették a debreceni operaénekesek közalkalmazotti szerződéseit. Jelenleg csak az énekkar része a zenés társulatnak. A 2013-as Verdi évben Debrecen egyetlen Verdi operát sem játszott. Szegeden néhány évtizede még egy Wagner-operát hármas szereposztásban tudtak kiállítani, míg jelenleg hat operaénekesi státusz van. A pécsi társulatban négy kinevezett operaénekes van. A leépítések miatt sok énekes kényszerült elhagyni a pályát. A még státuszban lévő magánénekesek és énekkari tagok bére a művészi munka presztízséhez mérten méltatlanul alacsony. Több olyan énekkari művész van, akinek több évtizedes munka után a havi fizetése nettó 76 ezer forint.  A színházaknak, az országnak nemzetközi hírnevet, a művészeknek némi anyagi kiegészítést jelentő turnék és tájelőadások megszűntek, leépültek. Mivel vidéken megszűnt a stabil társulatiság, utazó vendégművészeket foglalkoztatnak. A fiatalok számára azonban ez nem nyújt perspektívát. A magyar tradíciókat folytató, igényes repertoárt nem lehet vidéken stabil társulat nélkül játszani. A magánénekesek egy évadra szóló szerződésük miatt létbizonytalanságban élnek. A kiszolgáltatott helyzetben vállalniuk kell olyan felkéréseket is, amelyek számukra szakmailag előnytelenek. Az elindult folyamat kihat az énekoktatásra is. Budapesten kívül az énekesek számára csak a külföldi munkavállalás jelent megbízható megélhetést. Az idős kollégák helyzetét jelentősen megnehezítette a szakmai nyugdíj eltörlése. Sokat romlott a színházi belső szakmák helyzete. Csökken a képzett súgók, ügyelők, korrepetitorok száma. A repertoárjáték és a társulatiság megszűnésével lecsökkent a produkciókra szánt zenei próbaidőszak, elveszett az igényes műhelymunka. Régebben nem volt ritka, hogy egy-egy darab több tucat zenés próbát kapott. Az alapvetően klasszikus műfajban túlsúlyba kerültek a túlzottan modern előadások. A repertoár megszűnése, a gyakran öncélú rendezések több helyen eredményezték a közönség távolmaradását. Összefoglalva a következőket tartjuk a legfontosabbaknak.

1. A közszolgáltatási szerződéseket, a színházakkal szembeni elvárásokat összhangba kellene hozni az adott színházak tradícióival.  Az egyes színházak zenés kulturális hagyományait folytató, a színvonalat garantáló tevékenységhez a szerződésekben meg kellene teremteni az ahhoz szükséges szakmai és anyagi feltételeket. A repertoárjáték visszaállításához /társulat, kórus, tánckar/ pótlólag szükséges becsült összegek: Szeged - 200 millió; Debrecen - 500 millió; Pécs - 600 millió forint.

2. A magyar opera- és operett műfaj szolgáltatása vidéken nem képzelhető el megfelelő repertoár nélkül. Ennek érdekében a szerződésekben színházanként rögzíteni kellene a repertoáron lévő darabok számának minimumát, valamint a repertoárjátékhoz szükséges, státusszal rendelkező zenés társulati tagok létszámát. A zenés társulattal bíró, nemzeti minősítést kapott színházak tartsanak repertoáron operát Erkel Ferenc életművéből. Nemzeti operánkat, a Bánk bánt elérhetővé kellene tenni a vidéki magyar lakosság számára. Ahol ez hagyomány volt, ott nemzeti ünnepeinken játsszák azt továbbra is.

3. A hagyományokat folytatva, a kulturális alapellátást vidéken is fenn kellene tartani. A műfaj fennmaradásának érdekében, a repertoárnak meg kellene jelenítenie az opera-irodalom legnagyobb alkotásait, az opera tagozattal rendelkező vidéki színházakban is. A három nagy zenés hagyományokkal bíró színház: Szeged, Debrecen, Pécs tartson repertoáron, és minden évadban játsszon operettet.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az elmúlt tizenöt évben vidéken társulatok, zenekarok, énekkarok, tánckarok kerültek leépítésre, eltűnt a műfajt hagyományosan jellemző repertoárjáték. Levelünkkel szeretnénk felhívni figyelmét a kialakult helyzetre. Sokan vagyunk, akik nem tudunk beletörődni a kedvezőtlen vidéki folyamatokba. Ezúton kérjük segítségét, támogatását.

 

Szívélyes üdvözlettel:

Sólyom-Nagy Sándor Kossuth-díjas operaénekes, Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes, Érdemes művész, Király Levente Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, Prof. Dr. Temesi Mária Liszt-díjas operaénekes, Dr. Csernay László, Haumann Péter Kossuth-díjas színművész, Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, Oberfrank Péter Liszt-díjas karmester, Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerző, Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekes, Dr. Lakner Tamás Liszt-díjas karmester, Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező, Bukszár Márta, Kovács János Kossuth-díjas és Liszt-díjas karmester, Vajda Júlia Liszt-díjas operaénekes, Gyimesi Kálmán Liszt-díjas Érdemes művész, Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekes, Zelinka Tamás, Szonda Éva Bartók-Pásztory-díjas operaénekes, Kocsár Balázs Liszt-díjas karmester, Dr. Váradi Marianna, Horváth Zoltán Erkel-díjas Érdemes művész, Kertesi Ingrid Liszt-díjas operaénekes, Dénes István, Bretz Gábor, Szennai Kálmán, Szécsi Edit, Bartal László, Nyári Zoltán Jászai Mari-díjas operaénekes, Bódi Marianna, Palcsó Sándor, Váradi Zita, Keönch Boldizsár, Sáfár Orsolya, Fekete Attila Liszt-díjas operaénekes, Létay Kiss Gabriella, Strausz Kálmán, Szegedi Csaba, Wierdl Eszter, Haja Zsolt, Vermes Tímea, Gergely László, Várhelyi Éva, Altorjay Tamás, Kónya Krisztina Bessenyei-díjas operaénekes, Finta János, Káldi András, Cecília Lloyd, Kohn Ádám, Bartók Sára, Egri Sándor…

 

Budapest, 2014-11-25