Tiltakozunk a Lukács Archívum szétszedése ellen

Tamás Gáspár Miklós cikke a Lukács vitákról

http://lareviewofbooks.org/article/the-never-ending-lukacs-debate/

újabb petíció

T Aláírók,

Új petíciót nyitottam - ami ehhez is kapcsolódik - a Lukács-szobor eltávolítása ellen

https://www.peticiok.com/tiltakozunk_lukacs_gyorgy_szobranak_eltavolitasa_ellen

megszavazta a főváros, lebontják a Lukács szobrot

http://index.hu/belfold/2017/01/25/tarlosek_lebontjak_az_ujlipotvarosi_lukacs_gyorgy-szobrot/

megszavazta a főváros, lebontják a Lukács szobrot

http://index.hu/belfold/2017/01/25/tarlosek_lebontjak_az_ujlipotvarosi_lukacs_gyorgy-szobrot/

The Legacy of Georg Lukács: An International ConferenceBudapest

The Legacy of Georg Lukács: An International ConferenceBudapest, HungaryTo be held from 27th to the 29th of April 2017CALL FOR PAPERS 

The work of Georg Lukács shaped many of the central debates of twentieth-century thought, from politics to philosophy and aesthetics.  His ideas once stood at the very center of the historical and ideological conflicts of twentieth century.  A progenitor of critical theory, philosopher of extraordinary originality and intellectual power, and a controversial aesthetician and literary critic, Lukács’ work still possesses relevance to our current debates and ideas. Central to his work was a deepening of a humanistic critique of capitalism  With the collapse of communism, the weakening of the influence of Marxism and the emergence and proliferation of postmodern culture, the conditions of reception of the legacy of Lukács have changed significantly.  This has only been accentuated by the attacks against his person and his work, as lastly by the announcement of the closing down of the Lukács Archives in Budapest. This international conference will seek to examine, expand, and explore Lukács’ ideas and their continued relevance for contemporary thought. How do Lukács’ ideas retain their salience and importance amid current philosophical and theoretical debates no less than the global dominance of capitalist culture that he so decisively critiqued?   We would like to raise the question of the contemporary validity of Lukács’ legacy: which aspects of his thought can be regarded as leading ideas for us in philosophy, aesthetics, literary history, the human sciences in general, but not least in politics?  How do his central ideas help make sense of a globalized world shot through with commodification, consumerism, political defeatism and the emergence of irrational tendencies in politics, left and right?  These are some of the questions and themes that this conference, to be held in Budapest in the spring of 2017, proposes to discuss. We invite abstracts for individual papers as well as whole panels for this conference to be held April 27-29 2017. Themes and topics are open, but should focus on the continued salience and importance of Lukács’ ideas and work for contemporary debates in the social sciences, philosophy, politics, and literature and the humanities. Papers should be prepared for 15-20 minute presentation. Please send any abstracts and/or panel proposals to the conference organizers below. The deadline for submission will be February 28 2017.  1. To submit a paper, please include: NameAffiliationTitle of paperAbstract 2. To submit a panel proposal, please include: Title and Description of PanelNames and Affiliations of presentersAbstract for each paper Please send your submissions to: Janos Kelemen: jim218@t-online.huMichael J. Thompson: thompsonmi@wpunj.edu

Lovász nyilatkozta, Jánossy András (Jánossy Ferenc nevelt fia küldte)

<Interjú-részlet:>

– Hónapok óta nem hallani a marxista filozófus Lukács György archívumáról. A sajtó egy része arról írt, hogy az MTA bezárja az archívumot. Mi történt valójában?
– Lukács György egykori lakása felújításra szorul, emiatt az archívumot véges időn belül el kell költöztetni.
A végrendelet szerint a kéziratok az Akadémia irattárának a tulajdonába kerültek. Ezeket az irattárba szeretnénk vinni, ahol digitalizálják és megfelelően tárolják majd a dokumentumokat. A könyvtár az MTA Filozófiai Intézet tulajdona, amiről az intézet gondoskodik. Többen támogatják egy emlékhely létesítését, de ez profilidegen az Akadémiától. Ha valaki megfelelő hasznosítási ötlettel áll elő, nem zárkózunk el a tárgyalások elől. Ám ha nem érkezik észszerű javaslat, a lakást visszaadjuk az önkormányzatnak. Az MTA egy szomszédos lakást is bérel, amelyet semmi okunk fenntartani. Azt mindenképpen felszámoljuk.

Forrás:

Fellépünk a tudománytalanság ellen
Lovász László: Politikai kérdésekben az Akadémia nem alakít ki testületi véleményt 
2016. október 17. hétfő 05:45; frissítve 2016. 10. 17. 08:06

Az interjú apropóját ez adta: "Huszonnyolc kutató ... nyílt levélben kéri öntől, hogy az MTA vezetése mielőbb tárgyaljon az utóbbi években szerintük végbement antidemokratikus folyamatokról."

[A nyílt levél szövege és aláíróinak listája itt olvasható. Az aláírók közül többen a LAK-petíciót is aláírták.]

újságcikk a megalakulásról

http://prherald.hu/?p=55134

Közlemény a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány (LANA) megalakulásáról

Közlemény a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány (LANA) megalakulásáról  

Új, nemzetközi alapítvány jött létre a Lukács Archívum körül kialakult helyzet és annak széleskörű visszhangja nyomán.

A LANA felkért kuratóriumi elnöke és alelnöke ezúton tájékoztatja a Lukács Archívum fennmaradása és Lukács György szellemi örökségének ápolása iránt elkötelezett személyeket és szervezeteket, valamint a LANA reménybeli támogatóit és a szélesebb nyilvánosságot az Alapítvány létrehozásáról.

A LANA célja, hogy támogassa a Lukács Archívum folyamatos és megújuló működését, elősegítse Lukács György hagyatékának szakszerű gondozását és közzétételét, s ösztönözze a Lukács munkásságával foglalkozó hazai és nemzetközi tudományos műhelyek közötti együttműködést.

A LANA a tudományszervezés különböző eszközeivel (így nemzetközi konferenciák szervezésével és tudományos pályázatok kiírásával) általában is elő kívánja mozdítani a Lukács életművére és annak történeti összefüggéseire vonatkozó kutatásokat.             

A LANA alapítói Heller Ágnes és Weiss János.             Az alapítók által felkért kuratórium eddigi tagjai: Kelemen János akadémikus (elnök), Szigeti Péter DSc (alelnök), Takács Ádám PhD (titkár), továbbá Agárdi Péter CSc, Boros Gábor DSc, Gyáni Gábor akadémikus, Kardos András, Kenyeres Zoltán DSc, Krausz Tamás DSc, Mesterházi Miklós CSc, Székely Mária és Tallár Ferenc DSc.            

A LANA Szelényi Iván fővédnökségével nemzetközi védnökséget hoz létre, s a hazai és nemzetközi tudományos világhoz fordul, hogy adományokkal segítse céljainak elérését. A kuratórium a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdeményez az MTA elnökével és más partnerszervezetekkel az együttműködés lehetőségeiről és teendőiről.  

Budapest, 2016. augusztus 31.

Mosóczi Zoltán megemlékezése LGY halálának 45. évfordulóján

LUKÁCS GYÖRGY SZELLEMISÉGÉT NEM ARCHIVÁLNI,  

HANEM FELÉLESZTENI KELL!  

Gondolatok Lukács György halálának 45. évfordulóján    

Lukács György (1885.04.13. – 1971.06.04.) filozófus, esztéta halálának 45. évfordulója alkalmából emlékezzünk azokra is, akik már nem lehetnek közöttünk, pedig Gyuri bácsi életében döntő fontosságú szerepet játszottak:

felesége, nagymama, Gertrud: Bortstieber Gertrud (1882-1963) matematikus  

nevelt fia, Lajcsó: Jánossy Lajos (1912-1978) fizikus  

nevelt fia, Ferkó: Jánossy Ferenc (1914-1997) közgazdász  

lánya, édesanyám, Ancsi, : Jánosi Anna (1919-1981) vegyészmérnök    

Amikor ők öten leültek egy asztalhoz, akkor egy filozófus, egy matematikus, egy fizikus, egy közgazdász és egy vegyész beszélgetett kötetlenül bármilyen őket érdeklő témáról. Lehet, hogy sokan nem tudják, de az első ember, aki magát filozófusnak nevezte, éppen egy matematikus volt:  

Egyszer León, Phleiusz zsarnoka megkérdezte Püthagorasztól: „Ki vagy?”, ő pedig így válaszolt: „Filozófus vagyok.” Ekkor hangzott el először a történelem során ez a kifejezés, amely szó szerint annyit jelent, hogy „a tudomány kedvelője”.  

Így nem véletlen, hogy nagymama és Gyuri bácsi 45 évig tartó, soha el nem múló szerelme alatt milyen tökéletes harmóniában éltek egymással. Mint látjuk, gyermekeik is „a tudományok kedvelői” voltak, nem is akármilyen szinten.  

Ezt a harmóniát kellene feléleszteni újra, hogy Bertrand Russell – a rájellemző iróniával megfogalmazott – szavai örökre a múltba vesszenek: az a baj a mai világban, hogy a filozófusok nem értenek a matematikához, a matematikusok pedig nem foglalkoznak a filozófiával.  

Gyakran kérdezik tőlem: hogy lehetek én Lukács György unokája, ha édesapámat Mosóczi Ferencnek, édesanyámat Jánosi Annának hívják. A magyarázat roppant egyszerű, mégis csak kevesen ismerik az igazságot:  

„Bortstieber Gertrúd ez idő tájt [1918 körül] Jánossy Imre csillagász felesége volt, két fiúgyermekkel. Jánossy ekkor már súlyos beteg volt, és Lukács Mária [Mici néni, Gyuri bácsi huga] emlékezése szerint nem csak tudott felesége kapcsolatáról, hanem támogatta is azt. Sőt ahhoz is ragaszkodott, hogy a harmadik gyermeket, Annát is az ő nevére írassák, a formalitások egyszerűsítése miatt. Jánossy Imre halála és a Tanácsköztársaság bukása után házasságkötés nélkül kezdődött Lukács György és Bortstieber Gertrúd közös élete Bécsben, egyetlen biztos jövedelmük ugyanis ebben az időben Gertrúd özvegyi nyugdíja volt. Ezért Lukács mint albérlő lakott a lakásban. Későbbi, 1923-ra datálható házasságkötésükről Lukács az interjúban [Lukács György, Életrajz magnószalagon.] beszámol ugyan, a családi emlékezet azonban nem tartja számon ezt az eseményt.” – BENDL JÚLIA: LUKÁCS GYÖRGY ÉLETE A SZÁZADFORDULÓTÓL 1918-IG  

Sokáig úgy képzeltem, hogy anyukám leánykori neve azért Jánosi Anna és nem Jánossy Anna, hogy ezzel fejezzék ki, hogy ő nem Jánossy gyerek. Tévedtem, hiszen mint később kiderült még nagymama első férje,Jánosi Imre sem „ssy”-nal írta a nevét. A nemesi rangot nagymama „adományozta” a Jánosiaknak valamikor az 1910-es években, amikor egyszer egy hivatalos dokumentumon áthúzta az „si”-t és fölébe kanyarintotta a „ssy”-t. Unta már, hogy barátnői folyton azzal zaklatják: Gertrud! Te, aki egy úri dáma vagy, hogyan mehettél hozzá egy rangon aluli emberhez?  

„Jánosi Imre csillagász volt, aki a kiskartali csillagvizsgálóban, majd a Földrengési Számolóintézetben dolgozott. A Jánosi nevet (különböző írásmódokkal) az 1850-es években vette fel a görög eredetű, a szájhagyomány szerint Kréta szigeti kereskedőktől származó család. A felmenők jellemzően kereskedők, hivatalnokok, orvosok, papok voltak; női ágon a rokonsághoz tartozott Irinyi János, a híres vegyész is.” – JÁNOSSY NATÁLIA: JÁNOSSY LAJOS HAZATÉRÉSE  

A történelem fintora, hogy Lukács Györgyöt még 45 évvel halála után sem hagyják békében nyugodni sírjában. Mint tudjuk: az MTA vezetősége idén tavasszal úgy döntött, hogy megszűnteti a Gyuri bácsi és nagymama egykori lakásában működő Lukács Archívumot, és közös könyvtárukat, kézirataikat, levelezéseiket (amelyeket Lukács György végrendeletében nagyvonalúan a 45 évvel ezelőtti MTA Filozófiai Intézetére illetve a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozott) elviszik a lakásból. Ez a bejelentés óriási felháborodást váltott ki nemcsak hazánkban, de az egész világon.

Gyuri bácsi és nagymama 1945-ben a világ bármely országában szívesen látott "vendég" lett volna 25 évig tartó emigrációjuk után, de ők szülőhazájukat Magyarországot választották otthonuknak. Méltatlan a Magyar Tudományos Akadémiához, hogy 45 évvel Lukács György halála után (különböző megfontolások alapján) „száműzik őt és nagymamát otthonukból”, amely cselekedet keserűen szimbolizálja egész életútjukat, hiszen Lukácsot minden rendszer száműzte, halálra ítélte, kitagadta, visszafogadta… az ő szavaival élve: „se lenyelni, se kiköpni” nem volt képes semmilyen regnáló hatalom.

Egy hasonlattal szeretném világossá tenni az MTA döntésének következményeit:  

Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című freskóját – amely Milánóban a Santa Maria delle Grazie kolostor melletti refektórium falát díszíti – feldarabolni vagy elszállítani onnan egy modern képtárba olyan – elsősorban eszmei és esztétikai – értékvesztéssel járna, amely veszteség senkinél sem jelentkezne nyereség formájában, hanem egyszerűen csak eltűnne a semmibe. Az a műalkotás ott született, az a környezet részesévé vált a műalkotásnak, tehát onnan el nem mozdítható.

Visszatérve az Archívum ügyére: a könyvtár, a kéziratok és a levelezés megbonthatatlan egységet képeznek az egész hagyatékon belül is, hiszen a könyvek tele vannak Gyuri bácsi feljegyzéseivel. Hasonlóan Lukács György és felesége, Bortstieber Gertrud leveleinek szétválasztásával is olyan mérvű értékvesztés történne, mint amelyet a gyémánt feldarabolása esetén is tapasztalhatunk – az érték vesztés sehol nem jelentkezik nyereségként, hanem örökre, visszafordíthatatlanul elvész a semmibe.  

Amennyiben az MTA „kiköltözik a lakásból”, az ott maradt ingóságok elértéktelenednek, elvesztik annak jelentőségét, hogy Lukács György és Bortstieber Gertrud használati tárgyai voltak, arról nem is beszélve, hogy a beépített könyvszekrények elszállítása súlyos károsodások nélkül lehetetlen. Bár a lakás és a bútorok látszólag „csak” a „keretet” és a „díszletet” képezik ebben a „műalkotásban”, de nélkülük a mű széthull darabokra.

Határozott véleményem, hogy  

az ingatlan és a benne található ingóságok megbonthatatlan egységet képeznek, így abból sem magánszemélynek, sem jogi személynek nem áll jogában elvenni vagy elvinni semmit, mert ellenkezik Lukács György végakaratával. 

 Itt szeretnék köszönetet mondani azért a rengeteg segítségért, amit az elmúlt három hónapban kaptam a legfőbb célok megvalósításához. Külön köszönöm Sergio Lessa-nak, Hermann Zsuzsának, Heller Ágnesnek, Szelényi Ivánnak, Dr. Renneczéder Évának az önzetlen és aktív közreműködést az alapítvány előkészítő munkáiban.  

Biztos vagyok benne, hogy ha annak idején – 45 éven keresztül példaértékű összetartásban – ők öten „a tudományok kedvelői”: a matematikus, a filozófus, a fizikus, a közgazdász és a vegyész tudtak egymással gyümölcsöző együttműködést folytatni, akkor mi, az ő szellemi örökösei is képesek leszünk erre.

Mosóczi Zoltán

Létrejön a nemzetközi Lukács-alapítvány (cikk)

https://nepszava.hu/cikk/1095267-letrejon-a-nemzetkozi-lukacs-alapitvany

Ebben jelzik, hogy – korábbi szándékuknak megfelelően -- kezdeményezik egy nemzetközi Lukács György alapítvány létrehozását. A cél a filozófus szellemi örökségének ápolása, írásos hagyatéka szakszerű gondozásának, digitális nyilvánossága szélesítésének segítése, a munkásságával foglalkozó hazai és nemzetközi tudományos műhelyek közötti széles kapcsolati háló és kutatást segítő támogatási rendszer kialakítása.

továbbra is értesítem az aláírókat minden fejleményről, a legfontosabbakat angolul is elküldöm

Hermann Zsuzsa

Petíció megosztása

Segítsd ezt a petíciót, hogy több aláírást érjen el.

Hogyan lehet népszerűsíteni egy petíciót?

• Ossza meg a petíciót a Facebook oldalán és a petíció témájához kapcsolódó csoportokban.
• Vegye fel a kapcsolatot a barátaival.
  1. Írjon egy üzenetet, melyben részletezi, miért írta alá ezt a petíciót. Ez segít másoknak megérteni, hogy milyen fontos ez a téma, így valószínűbb, hogy ők is aláírják a petíciót.
  2. Másolja ki és illessze be a petíció webcímét az üzenetbe.
  3. Küldje el az üzenetet e-mail, SMS, Facebook, WhatsApp, Twitter, Skype, Instagram és LinkedIn használatával.