Deutsch: Wir protestieren gegen die Schließung des Lukács-Archivs!
English: Protest Against Closing Down the Lukács Archiv
Español: Protestamos contra el cierre de Lucas Archivo
Français: Nous protestons contre la fermeture des Archives Lukács
Italiano: Protesta per la chiusura dell'Archivio Lukács
Português: Protesto contra o fechamento do Arquivo Lukács
русский язык: Протест против закрытия Архива Георга Лукача в Будапеште
українська: Протест против закрытия Архива Георга Лукача в Будапеште

Tiltakozunk a Lukács Archívum szétszedése ellen

Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Elszállítják a kéziratokat a Lukács Archívumból

2018-01-13 13:05

Elszállítják a kéziratokat a Lukács Archívumból  

Főigazgatói utasításra 2018. január 15-én megkezdődik az a pár hétig tartó átadás-átvételi procedúra, melynek végeztével a Lukács Archívumban őrzött kéziratokat az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattárába szállítják. A kéziratok kutathatósága ezzel a Lukács Archívumban megszűnik.


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (3)

Gyere el ma a Szenti István parkba

2017-04-30 05:53

https://www.facebook.com/events/1664509907177274/


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

Lukács-konferencia sajtóközlemény

2017-04-04 10:57

Nemzetközi Lukács-konferencia Budapesten 2017. április 27. és 29. között

 

Nemzetközi Lukács-konferencia Budapesten 2017. április 27. és 29. között   „The Legacy of Georg Lukács”, „Lukács György öröksége” címen nemzetközi konferenciára kerül sor Budapesten az ELTE Bölcsészkarán és a CEU-n. A konferenciának az a célja, hogy számba vegye a nagy magyar filozófus szellemi örökségét, felmutassa annak korszakokon átívelő érvényességét, s ezzel is kifejezésre juttassa a nemzetközi tudományos világ tiltakozását a budapesti Lukács Archívum fennmaradását veszélyeztető intézkedések és a Lukács György Szent István parki szobrának eltávolítását elrendelő határozat ellen. A XX. század egyik legnagyobb hatású filozófusának, a magyar szellemi élet kiemelkedő alakjának életművéről mintegy száz kutató tart előadásokat, akik többek közt Kínából, Japánból, az Egyesült Államokból, Brazíliából, Németországból és Európa számos más országából érkeznek Budapestre.            

A konferencia szervezői Kelemen János (jim218@t-online.hu) és Michael Thompson (ThompsonMi@wpunj.edu).


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (3)

A Lukács-konferenciát követő napon megemlékezés

2017-04-04 06:29

https://www.facebook.com/events/1664509907177274/


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

Tamás Gáspár Miklós ajánlása

2017-04-01 06:33

http://www.tabletmag.com/scroll/228736/statue-of-gyorgy-lukacs-in-budapest-to-be-removed


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (1)

Tamás Gáspár Miklós cikke a Lukács vitákról

2017-03-08 10:23

http://lareviewofbooks.org/article/the-never-ending-lukacs-debate/


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (1)

újabb petíció

2017-01-31 17:02

T Aláírók,

Új petíciót nyitottam - ami ehhez is kapcsolódik - a Lukács-szobor eltávolítása ellen

https://www.peticiok.com/tiltakozunk_lukacs_gyorgy_szobranak_eltavolitasa_ellen

 


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

megszavazta a főváros, lebontják a Lukács szobrot

2017-01-25 17:16

http://index.hu/belfold/2017/01/25/tarlosek_lebontjak_az_ujlipotvarosi_lukacs_gyorgy-szobrot/


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (9)

megszavazta a főváros, lebontják a Lukács szobrot

2017-01-25 17:15

http://index.hu/belfold/2017/01/25/tarlosek_lebontjak_az_ujlipotvarosi_lukacs_gyorgy-szobrot/


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

The Legacy of Georg Lukács: An International ConferenceBudapest

2017-01-06 08:11

The Legacy of Georg Lukács: An International ConferenceBudapest, HungaryTo be held from 27th to the 29th of April 2017CALL FOR PAPERS 

The work of Georg Lukács shaped many of the central debates of twentieth-century thought, from politics to philosophy and aesthetics.  His ideas once stood at the very center of the historical and ideological conflicts of twentieth century.  A progenitor of critical theory, philosopher of extraordinary originality and intellectual power, and a controversial aesthetician and literary critic, Lukács’ work still possesses relevance to our current debates and ideas. Central to his work was a deepening of a humanistic critique of capitalism  With the collapse of communism, the weakening of the influence of Marxism and the emergence and proliferation of postmodern culture, the conditions of reception of the legacy of Lukács have changed significantly.  This has only been accentuated by the attacks against his person and his work, as lastly by the announcement of the closing down of the Lukács Archives in Budapest. This international conference will seek to examine, expand, and explore Lukács’ ideas and their continued relevance for contemporary thought. How do Lukács’ ideas retain their salience and importance amid current philosophical and theoretical debates no less than the global dominance of capitalist culture that he so decisively critiqued?   We would like to raise the question of the contemporary validity of Lukács’ legacy: which aspects of his thought can be regarded as leading ideas for us in philosophy, aesthetics, literary history, the human sciences in general, but not least in politics?  How do his central ideas help make sense of a globalized world shot through with commodification, consumerism, political defeatism and the emergence of irrational tendencies in politics, left and right?  These are some of the questions and themes that this conference, to be held in Budapest in the spring of 2017, proposes to discuss. We invite abstracts for individual papers as well as whole panels for this conference to be held April 27-29 2017. Themes and topics are open, but should focus on the continued salience and importance of Lukács’ ideas and work for contemporary debates in the social sciences, philosophy, politics, and literature and the humanities. Papers should be prepared for 15-20 minute presentation. Please send any abstracts and/or panel proposals to the conference organizers below. The deadline for submission will be February 28 2017.  1. To submit a paper, please include: NameAffiliationTitle of paperAbstract 2. To submit a panel proposal, please include: Title and Description of PanelNames and Affiliations of presentersAbstract for each paper Please send your submissions to: Janos Kelemen: jim218@t-online.huMichael J. Thompson: thompsonmi@wpunj.edu


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (3)

Lovász nyilatkozta, Jánossy András (Jánossy Ferenc nevelt fia küldte)

2016-10-18 11:06

<Interjú-részlet:>

– Hónapok óta nem hallani a marxista filozófus Lukács György archívumáról. A sajtó egy része arról írt, hogy az MTA bezárja az archívumot. Mi történt valójában?
– Lukács György egykori lakása felújításra szorul, emiatt az archívumot véges időn belül el kell költöztetni.
A végrendelet szerint a kéziratok az Akadémia irattárának a tulajdonába kerültek. Ezeket az irattárba szeretnénk vinni, ahol digitalizálják és megfelelően tárolják majd a dokumentumokat. A könyvtár az MTA Filozófiai Intézet tulajdona, amiről az intézet gondoskodik. Többen támogatják egy emlékhely létesítését, de ez profilidegen az Akadémiától. Ha valaki megfelelő hasznosítási ötlettel áll elő, nem zárkózunk el a tárgyalások elől. Ám ha nem érkezik észszerű javaslat, a lakást visszaadjuk az önkormányzatnak. Az MTA egy szomszédos lakást is bérel, amelyet semmi okunk fenntartani. Azt mindenképpen felszámoljuk.

 

Forrás:

Fellépünk a tudománytalanság ellen
Lovász László: Politikai kérdésekben az Akadémia nem alakít ki testületi véleményt 
2016. október 17. hétfő 05:45; frissítve 2016. 10. 17. 08:06

 

Az interjú apropóját ez adta: "Huszonnyolc kutató ... nyílt levélben kéri öntől, hogy az MTA vezetése mielőbb tárgyaljon az utóbbi években szerintük végbement antidemokratikus folyamatokról."

[A nyílt levél szövege és aláíróinak listája itt olvasható. Az aláírók közül többen a LAK-petíciót is aláírták.]


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

újságcikk a megalakulásról

2016-08-31 13:34

http://prherald.hu/?p=55134


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

Közlemény a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány (LANA) megalakulásáról

2016-08-31 06:22

Közlemény a Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány (LANA) megalakulásáról  

Új, nemzetközi alapítvány jött létre a Lukács Archívum körül kialakult helyzet és annak széleskörű visszhangja nyomán.

A LANA felkért kuratóriumi elnöke és alelnöke ezúton tájékoztatja a Lukács Archívum fennmaradása és Lukács György szellemi örökségének ápolása iránt elkötelezett személyeket és szervezeteket, valamint a LANA reménybeli támogatóit és a szélesebb nyilvánosságot az Alapítvány létrehozásáról.

A LANA célja, hogy támogassa a Lukács Archívum folyamatos és megújuló működését, elősegítse Lukács György hagyatékának szakszerű gondozását és közzétételét, s ösztönözze a Lukács munkásságával foglalkozó hazai és nemzetközi tudományos műhelyek közötti együttműködést.

A LANA a tudományszervezés különböző eszközeivel (így nemzetközi konferenciák szervezésével és tudományos pályázatok kiírásával) általában is elő kívánja mozdítani a Lukács életművére és annak történeti összefüggéseire vonatkozó kutatásokat.             

A LANA alapítói Heller Ágnes és Weiss János.             Az alapítók által felkért kuratórium eddigi tagjai: Kelemen János akadémikus (elnök), Szigeti Péter DSc (alelnök), Takács Ádám PhD (titkár), továbbá Agárdi Péter CSc, Boros Gábor DSc, Gyáni Gábor akadémikus, Kardos András, Kenyeres Zoltán DSc, Krausz Tamás DSc, Mesterházi Miklós CSc, Székely Mária és Tallár Ferenc DSc.            

A LANA Szelényi Iván fővédnökségével nemzetközi védnökséget hoz létre, s a hazai és nemzetközi tudományos világhoz fordul, hogy adományokkal segítse céljainak elérését. A kuratórium a lehető legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdeményez az MTA elnökével és más partnerszervezetekkel az együttműködés lehetőségeiről és teendőiről.  

Budapest, 2016. augusztus 31.


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (2)

Mosóczi Zoltán megemlékezése LGY halálának 45. évfordulóján

2016-06-09 18:16

LUKÁCS GYÖRGY SZELLEMISÉGÉT NEM ARCHIVÁLNI,  

HANEM FELÉLESZTENI KELL!  

 

Gondolatok Lukács György halálának 45. évfordulóján    

 

Lukács György (1885.04.13. – 1971.06.04.) filozófus, esztéta halálának 45. évfordulója alkalmából emlékezzünk azokra is, akik már nem lehetnek közöttünk, pedig Gyuri bácsi életében döntő fontosságú szerepet játszottak:

felesége, nagymama, Gertrud: Bortstieber Gertrud (1882-1963) matematikus  

nevelt fia, Lajcsó: Jánossy Lajos (1912-1978) fizikus  

nevelt fia, Ferkó: Jánossy Ferenc (1914-1997) közgazdász  

lánya, édesanyám, Ancsi, : Jánosi Anna (1919-1981) vegyészmérnök    

Amikor ők öten leültek egy asztalhoz, akkor egy filozófus, egy matematikus, egy fizikus, egy közgazdász és egy vegyész beszélgetett kötetlenül bármilyen őket érdeklő témáról. Lehet, hogy sokan nem tudják, de az első ember, aki magát filozófusnak nevezte, éppen egy matematikus volt:  

Egyszer León, Phleiusz zsarnoka megkérdezte Püthagorasztól: „Ki vagy?”, ő pedig így válaszolt: „Filozófus vagyok.” Ekkor hangzott el először a történelem során ez a kifejezés, amely szó szerint annyit jelent, hogy „a tudomány kedvelője”.  

Így nem véletlen, hogy nagymama és Gyuri bácsi 45 évig tartó, soha el nem múló szerelme alatt milyen tökéletes harmóniában éltek egymással. Mint látjuk, gyermekeik is „a tudományok kedvelői” voltak, nem is akármilyen szinten.  

Ezt a harmóniát kellene feléleszteni újra, hogy Bertrand Russell – a rájellemző iróniával megfogalmazott – szavai örökre a múltba vesszenek: az a baj a mai világban, hogy a filozófusok nem értenek a matematikához, a matematikusok pedig nem foglalkoznak a filozófiával.  

Gyakran kérdezik tőlem: hogy lehetek én Lukács György unokája, ha édesapámat Mosóczi Ferencnek, édesanyámat Jánosi Annának hívják. A magyarázat roppant egyszerű, mégis csak kevesen ismerik az igazságot:  

Bortstieber Gertrúd ez idő tájt [1918 körül] Jánossy Imre csillagász felesége volt, két fiúgyermekkel. Jánossy ekkor már súlyos beteg volt, és Lukács Mária [Mici néni, Gyuri bácsi huga] emlékezése szerint nem csak tudott felesége kapcsolatáról, hanem támogatta is azt. Sőt ahhoz is ragaszkodott, hogy a harmadik gyermeket, Annát is az ő nevére írassák, a formalitások egyszerűsítése miatt. Jánossy Imre halála és a Tanácsköztársaság bukása után házasságkötés nélkül kezdődött Lukács György és Bortstieber Gertrúd közös élete Bécsben, egyetlen biztos jövedelmük ugyanis ebben az időben Gertrúd özvegyi nyugdíja volt. Ezért Lukács mint albérlő lakott a lakásban. Későbbi, 1923-ra datálható házasságkötésükről Lukács az interjúban [Lukács György, Életrajz magnószalagon.] beszámol ugyan, a családi emlékezet azonban nem tartja számon ezt az eseményt.” – BENDL JÚLIA: LUKÁCS GYÖRGY ÉLETE A SZÁZADFORDULÓTÓL 1918-IG  

Sokáig úgy képzeltem, hogy anyukám leánykori neve azért Jánosi Anna és nem Jánossy Anna, hogy ezzel fejezzék ki, hogy ő nem Jánossy gyerek. Tévedtem, hiszen mint később kiderült még nagymama első férje,Jánosi Imre sem „ssy”-nal írta a nevét. A nemesi rangot nagymama „adományozta” a Jánosiaknak valamikor az 1910-es években, amikor egyszer egy hivatalos dokumentumon áthúzta az „si”-t és fölébe kanyarintotta a „ssy”-t. Unta már, hogy barátnői folyton azzal zaklatják: Gertrud! Te, aki egy úri dáma vagy, hogyan mehettél hozzá egy rangon aluli emberhez?  

Jánosi Imre csillagász volt, aki a kiskartali csillagvizsgálóban, majd a Földrengési Számolóintézetben dolgozott. A Jánosi nevet (különböző írásmódokkal) az 1850-es években vette fel a görög eredetű, a szájhagyomány szerint Kréta szigeti kereskedőktől származó család. A felmenők jellemzően kereskedők, hivatalnokok, orvosok, papok voltak; női ágon a rokonsághoz tartozott Irinyi János, a híres vegyész is.” – JÁNOSSY NATÁLIA: JÁNOSSY LAJOS HAZATÉRÉSE  

 

A történelem fintora, hogy Lukács Györgyöt még 45 évvel halála után sem hagyják békében nyugodni sírjában. Mint tudjuk: az MTA vezetősége idén tavasszal úgy döntött, hogy megszűnteti a Gyuri bácsi és nagymama egykori lakásában működő Lukács Archívumot, és közös könyvtárukat, kézirataikat, levelezéseiket (amelyeket Lukács György végrendeletében nagyvonalúan a 45 évvel ezelőtti MTA Filozófiai Intézetére illetve a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozott) elviszik a lakásból. Ez a bejelentés óriási felháborodást váltott ki nemcsak hazánkban, de az egész világon.

Gyuri bácsi és nagymama 1945-ben a világ bármely országában szívesen látott "vendég" lett volna 25 évig tartó emigrációjuk után, de ők szülőhazájukat Magyarországot választották otthonuknak. Méltatlan a Magyar Tudományos Akadémiához, hogy 45 évvel Lukács György halála után (különböző megfontolások alapján) „száműzik őt és nagymamát otthonukból”, amely cselekedet keserűen szimbolizálja egész életútjukat, hiszen Lukácsot minden rendszer száműzte, halálra ítélte, kitagadta, visszafogadta… az ő szavaival élve: „se lenyelni, se kiköpni” nem volt képes semmilyen regnáló hatalom.

Egy hasonlattal szeretném világossá tenni az MTA döntésének következményeit:  

Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című freskóját – amely Milánóban a Santa Maria delle Grazie kolostor melletti refektórium falát díszíti – feldarabolni vagy elszállítani onnan egy modern képtárba olyan – elsősorban eszmei és esztétikai – értékvesztéssel járna, amely veszteség senkinél sem jelentkezne nyereség formájában, hanem egyszerűen csak eltűnne a semmibe. Az a műalkotás ott született, az a környezet részesévé vált a műalkotásnak, tehát onnan el nem mozdítható.

Visszatérve az Archívum ügyére: a könyvtár, a kéziratok és a levelezés megbonthatatlan egységet képeznek az egész hagyatékon belül is, hiszen a könyvek tele vannak Gyuri bácsi feljegyzéseivel. Hasonlóan Lukács György és felesége, Bortstieber Gertrud leveleinek szétválasztásával is olyan mérvű értékvesztés történne, mint amelyet a gyémánt feldarabolása esetén is tapasztalhatunk – az érték vesztés sehol nem jelentkezik nyereségként, hanem örökre, visszafordíthatatlanul elvész a semmibe.  

Amennyiben az MTA „kiköltözik a lakásból”, az ott maradt ingóságok elértéktelenednek, elvesztik annak jelentőségét, hogy Lukács György és Bortstieber Gertrud használati tárgyai voltak, arról nem is beszélve, hogy a beépített könyvszekrények elszállítása súlyos károsodások nélkül lehetetlen. Bár a lakás és a bútorok látszólag „csak” a „keretet” és a „díszletet” képezik ebben a „műalkotásban”, de nélkülük a mű széthull darabokra.

Határozott véleményem, hogy  

az ingatlan és a benne található ingóságok megbonthatatlan egységet képeznek, így abból sem magánszemélynek, sem jogi személynek nem áll jogában elvenni vagy elvinni semmit, mert ellenkezik Lukács György végakaratával. 

 Itt szeretnék köszönetet mondani azért a rengeteg segítségért, amit az elmúlt három hónapban kaptam a legfőbb célok megvalósításához. Külön köszönöm Sergio Lessa-nak, Hermann Zsuzsának, Heller Ágnesnek, Szelényi Ivánnak, Dr. Renneczéder Évának az önzetlen és aktív közreműködést az alapítvány előkészítő munkáiban.  

Biztos vagyok benne, hogy ha annak idején – 45 éven keresztül példaértékű összetartásban – ők öten „a tudományok kedvelői”: a matematikus, a filozófus, a fizikus, a közgazdász és a vegyész tudtak egymással gyümölcsöző együttműködést folytatni, akkor mi, az ő szellemi örökösei is képesek leszünk erre.

  

Mosóczi Zoltán

 


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (1)

Létrejön a nemzetközi Lukács-alapítvány (cikk)

2016-05-29 20:22

https://nepszava.hu/cikk/1095267-letrejon-a-nemzetkozi-lukacs-alapitvany

 

ekintettel a Lukács Archívumról az MTA legutóbbi közgyűlésén elhangzottakra, gyakorlatilag az archívum felszámolására, Mosóczi Zoltán, Lukács György szerzői jogainak tulajdonosa, Krausz Tamás, az Eszmélet Alapítvány kuratóriumának elnöke és Agárdi Péter, a Lukács Alapítvány kuratóriumának elnöke levélben fordult Lovász Lászlóhoz, az MTA elnökéhez.

Ebben jelzik, hogy – korábbi szándékuknak megfelelően -- kezdeményezik egy nemzetközi Lukács György alapítvány létrehozását. A cél a filozófus szellemi örökségének ápolása, írásos hagyatéka szakszerű gondozásának, digitális nyilvánossága szélesítésének segítése, a munkásságával foglalkozó hazai és nemzetközi tudományos műhelyek közötti széles kapcsolati háló és kutatást segítő támogatási rendszer kialakítása.

 

továbbra is értesítem az aláírókat minden fejleményről, a legfontosabbakat angolul is elküldöm

Hermann Zsuzsa

 

 


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

Agárdi Péter tájékoztatója a Lukács Archívummal kapcsolatos további lépésekről

2016-05-27 08:38

Tekintettel a Lukács Archívumról az MTA legutóbbi közgyűlésén elhangzottakra, Mosóczi Zoltán, Lukács György szerzői jogainak tulajdonosa, Krausz Tamás, az Eszmélet Alapítvány kuratóriumának elnöke és Agárdi Péter, a Lukács György Alapítvány kuratóriumának elnöke levélben fordult Lovász Lászlóhoz, az MTA elnökéhez. Ebben jelzik, hogy – korábbi szándékuknak megfelelően -- kezdeményezik egy nemzetközi Lukács György alapítvány létrehozását. A létrehozandó alapítvány célja a filozófus szellemi örökségének ápolása, írásos hagyatéka szakszerű gondozásának, digitális nyilvánossága szélesítésének segítése, a munkásságával foglalkozó hazai és nemzetközi tudományos műhelyek közötti széles kapcsolati háló és kutatást segítő támogatási rendszer kialakítása. Az alapítvány pénzügyi legitimitása és céljai teljesítése érdekében a megalakuló kuratórium – külön felhívásban -- pénzgyűjtést fog kezdeményezni, valamint tárgyalásokat folytat külföldi intézményekkel, potenciális támogatókkal.   Az MTA elnöke által felajánlott jogi és technikai segítséget igénybe véve törekedni fog a Belgrád rakparti önkormányzati lakás bérleti jogának meghosszabbítására vagy az ingatlan megvételére.   A kezdeményezők szívesen fogadnak és előre is megköszönnek minden konstruktív javaslatot s támogatást ez ügyben.   A további fejleményekről rendszeresen be fogunk számolni ezen az oldalon.


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

Agárdi Péter: Az elmélet regénye LX. évfolyam, 19. szám, 2016. május 13. A Lukács Archívum szétszerelése

2016-05-14 05:37

„Boldog kor, melyben a csillagos ég a térképe a járható és bejárandó utaknak, s útjait a csillagok fénye világítja meg.” Így kezdődik Lukács György éppen száz évvel ezelőtt megjelent műve, A regény elmélete. Erről a műről és százéves világkarrierjéről (ha tetszik: hatástörténetéről) is szólhatna ez a szöveg, egyrészt megemlékezve a jubileumról, másrészt, kicsit restelkedve, követni némiképp a jelenkori francia filozófiai kultúrát, amely ugyanis külön ennek a Lukács-műnek szentelt folyóiratszámban (Romanesques. Revue du Centre d’études du roman et du romanesque) emlékezett meg A regény elméletéről. Úgy gondolják ugyanis, hogy Lukács 1916-ban megjelent műve korszakos jelentőségű a modern nyugati filozófiában és esztétikában. Ez az eredetileg megemlékezőnek szánt esszé azonban bizony kényszerű „magyaros” fordulatot vett: kicsorbult – mind tárgyát, mind hangnemét tekintve. Történt ugyanis, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetősége úgy döntött, „szétszereli” az 1972-ben, Lukács halála után alapított Belgrád rakparti archívumot (Lukács Archívum és Könyvtár, a továbbiakban: LAK). Beszéljünk egyenesen: a szétszerelés (melyről alant hosszabban szólok) voltaképpen bezárást jelent. Az MTA tervei szerint Lukács könyvei a Q3-nak nevezett humántudományi központba kerülnek; kéziratai, levelezése, a szekunder irodalom és dokumentáció stb. pedig először az MTA Könyvtárának Kézirattárába, majd az ottani szakszerű feldolgozás és digitalizálás után (ami éveket is igénybe vehet) állítólag követnék hagyatéki testvérüket, Lukács könyvtárát, és bekerülnének a Q3-ba. Ezzel pediglen – úgymond – együtt maradna, ami összetartozik, új helyen, légkondicionált körülmények között. Hol itt a Lukács Archívum szétszerelése vagy bezárása? No pláne, hogy az MTA elnöke még a segítségét is felajánlotta azoknak, akik (hazai és külföldi magánszemélyek, létrehozandó alapítványok?) emlékhelyet akarnak csinálni a tartalmától megfosztott Lukács-lakásból. Ha megveszik az önkormányzati lakást, a tudós testület technikailag, jogilag ugyanis segédkezne ebben. Persze ezt az emlékhelyet már nem az MTA tartaná fenn és működtetné, hiszen elnöke megfogalmazásában „az Akadémia nem tart fenn tudósai számára emlékhelyeket”. Eközben a felszín alatti bezárásról hallgat a mély. Most akkor hogy is van ez? Megőrzés vagy bezárás? Korszerűsítés vagy megszüntetés? Lovász László az Akadémia közgyűlésén, 2016. május 2-án idézte Lukács végrendeletét: „Könyvtáramat a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének hagyományozom azzal, hogy az Intézet önálló gyűjteményként kezelje.” Továbbá: „A kézirataimat a Magyar Tudományos Akadémiának hagyományozom megőrzés végett.” S miután a Filozófiai Intézet jövőre a Q3-ba fog költözni, az MTA elnöke úgy „érvelt”, akkor felel meg Lukács intencióinak, ha a Belgrád rakparti lakásban működő, eredeti helyén lévő könyveket elszállíttatja a Filozófiai Intézet új helyére. Csakhogy: a Filozófiai Intézet eddig is létezett (mostanáig éppen a Várban), ám senkinek nem jutott eszébe Lukács hagyatéki könyvtárát s a halála után megjelent Lukács-műveket és a hozzájuk kapcsolódó hatalmas szekunder irodalmat tartalmazó „posztumusz” könyvtárat odaszállítani. S noha jogilag valóban a Filozófiai Intézet tulajdonát képezték, kiválóan hozzáférhetők voltak a kutatók számára az elmúlt négy évtized során a Lukács egykori lakásában működő LAK-ban. Annál is inkább, mert a kutatás számára együtt kell legyenek a kéziratok, a nyomtatott kiadások, a levelek, Lukács jegyzetei, a hang- és filmfelvételek, valamint a recepció. A kéziratok és a levelek elvitele, illetve digitalizálása (ami helyes és szükséges) egyébként abszolúte nem igényli a LAK felszámolását: akár dobozonként el lehet vinni őket a Könyvtár Kézirattárába digitalizálni és feldolgozni, ami persze jóval komolyabb munkát igényel, mint csupán beszkennelni őket. Azon kívül, hogy két példányban biztonsági mikrofilmfelvétel készült róluk, az archívum több mint négy évtizede alatt az Akadémia sosem kezdeményezte vagy támogatta a kéziratos Lukács-hagyaték modern feldolgozását. Akkor sem, amikor a LAK szervezetileg a Filozófiai Intézethez, akkor sem, amikor az MTA központi könyvtárához tartozott. Így aztán kissé furcsának hat a hiányokat a LAK elmúlt négy évtizedén számon kérni, mint az az elmúlt években vádként többször is elhangzott. Ami mégis történt ez ügyben, az az ott dolgozók s néhány külső támogató és nyertes pályázat érdeme: van például – részben már digitálisan hozzáférhető – katalógus a kéziratokról és a könyvekről, folyóiratokról, kétségkívül nem elég korszerű formában. A korai levelezés nagy része nyomtatva és több nyelven is megjelent, az 1945 utániból pedig egy bő digitális válogatás férhető hozzá. Az Akadémia mindezek helyett, nyilván az örökösök tulajdonát képező bútorokra apellálva, emlékhelyet javasol azon valakiknek, akik számára Lukács György emlékezete fontos. Csakhogy: magam, aki több mint két évtizedig dolgoztam a LAK-ban, még soha senkitől nem hallottam (beleértve a most tiltakozó mintegy tízezer embert), hogy ide elsősorban emlékhelyet kellene szervezni. A LAK évtizedeken keresztül – természetesen gondosan megőrizve a filozófus vizuálisan emlékezetes dolgozószobájának múzeumjellegét is – mindenekelőtt kutatásokkal, textológiával, Lukács műveinek (részben újra-) kiadásával, a modern filozófia más klasszikusainak publikálásával, szakmai tanácskozások szervezésével foglalkozott, valamint ellátott több száz, a világ minden tájáról folyamatosan idelátogató tudóst, kutatót, egyetemi hallgatót és civil érdeklődőt szakmai tanácsokkal vagy éppen könyvtári és kézirattári anyagokkal. Fénykorában a LAK tíz–tizenkét filozófusnak, esztétának és irodalmárnak adott munkát; a LAK munkatársai több mint száz könyvet adtak ki, gondoztak, szerkesztettek stb. Mindezekre úgy reagálni, hogy ez a négy évtized ellentmond Lukács végakaratának, és az Akadémia kvázi csak most teljesíti be azt, úgy gondolom, nem több merő cinizmusnál. És ha már ennél az elkedvetlenítő minősítésnél tartunk: az MTA elnöke április 20-i sajtótájékoztatóján azt is mondotta, hogy komolytalan annak a nyolcezer embernek a petíciója, akik éppen nála tiltakoztak a LAK bezárása ellen. Majd hozzátette és most a közgyűlésen is megerősítette, hogy „8001-iknek engem is soroljanak az aláírók közé”. Vagyis hogy egyfelől dehogyis zárnak ők be semmit, ellenkezőleg, másfelől ő maga is tiltakozna akkor, ha valaki ilyet akarna tenni. Lovász László ezzel megsértett – nem 8000, hanem – több mint tízezer embert (valójában két petícióról van szó, rengeteg külföldi és magyar filozófusról és más értelmiségiekről), akik az elmúlt hónapok sajtóhíreiből úgy interpretálták a helyzetet, hogy az Akadémia nem egyben akarja tartani az akadémikus Lukács hagyatékát, hanem szét akarja szerelni. Ennyi aggódó ember kompetenciáját aligha illendő ily módon kifigurázni és lesöpörni az asztalról. De hát végül is: miért kell hozzányúlni a Belgrád rakparti lakásban működő LAK-hoz? Miért kell hol a magas lakbérre, hol a tűzveszélyességre, hol a légkondicionálás hiányára, hol a digitális kor parancsára hivatkozva szétszerelni azt, ami a maga helyén több mint négy évtizede – bizonyára nem hibátlanul – kutatóhelyként funkcionál? A bezárásra vonatkozó érvek azért ilyen súlytalanok, mert nem őszinték: az Akadémia igazából sosem tudott mit kezdeni a Lukács-hagyatékkal és magával Lukáccsal sem, aki életének 1918 utáni szakaszában marxista volt s maradt. Hol ide, hol oda helyezte szervezetileg az archívumot, megszüntetni mind ez idáig nem akarta, de fejleszteni sem. Sőt hat évvel ezelőtt, a filozófusok ellen indított rágalomhadjárat farvizén frontális támadást intézett a LAK ellen: az itt dolgozó kutatókat könyvtárosként az MTA Könyvtárába helyezte át, amivel az archívumban meg is szüntette a kutatómunkát. Majd ugyan már Lovász László elnöksége időszakában a kutatók egy része visszakapta eredeti jogosítványát, ám nem a LAK-ban, ergo tudományos kutatómunka az archívumban azóta sem folyhat. Most pedig maga a maradék intézmény is szétszerelés előtt áll. (Nem részletezném azt a problémát, hogy minden jel szerint az új helyen egyszerűen nincs is elég ún. térbeli kapacitás a több mint 8000 könyv plusz folyóirat, plusz kéziratok, levelek, dokumentumok stb. együttes elhelyezésére.) Az alapkérdés az: miért nem fogadja el az MTA, hogy Lukács György (Bartók Béla mellett) huszadik századi nemzeti kultúránk vitathatatlanul világhírű alakja, következésképp teljesen felesleges, sőt romboló jellegű a lakásában négy évtizede működő archívumot részeiben (esetleg majd egészben) kitelepíteni, „áthelyezni” a Soroksári útra, magyarán megszüntetni. Minden modernizáció végrehajtható ebben a lakásban! Hacsak… Hacsak nem az az igazság, hogy az MTA valamiképpen – ha megszabadulni talán nem is akar tőle, de legalábbis – Lukács jelentőségét csökkentve próbál megfelelni annak az emlékezetpolitikai elvárásnak, amely a baloldali Lukács Györgyöt nem kívánja a magyar kultúra kiemelt szereplőjeként számon tartani. Sajnálom, de attól tartok, ez az igazság. Minden más érv csak álságos figyelemelterelés, és azért olyan gyengék az érvek, mert őszintétlenek: el akarnak valamit takarni, csak éppen nem sikerül nekik. Lukács Györgynek mind a filozófiáját, mind a politikai álláspontját lehet és kell elemezni és vitatni. Ennek ő maga is ösztönzője volt, miközben számos esetben lett különböző előjelű kirekesztések áldozata. Éppen tanítványai kezdték meg – még az életében – Lukács szellemi hagyatékának kritikai feldolgozását, de a kritikai diskurzus és elemzés mit sem változtat azon, hogy Lukács mind a mai napig szerte a világon az egyik legismertebb és legtöbbet kiadott huszadik századi filozófus. De filozófus, és nem színésznő. Nem emlékhelyet kell csinálni kegytárgyaiból, hanem élő és eleven organizmusként fejleszteni és megőrizni kell a hagyatékát. Lukács György 1915 márciusában a következőt írja Paul Ernstnek: „Most végre hozzálátok új könyvemhez: Dosztojevszkijről. [...] A könyv azonban Dosztojevszkijnél sokkal többet tartalmaz majd: metafizikai etikám és történetfilozófiám nagy részét stb.” Mint tudjuk, ezt a könyvet Lukács nem írja meg, az előkészületeket tartalmazó, elképesztő mennyiségű jegyzetet és vázlatot – a valójában megírt A regény elmélete című, immár százéves művel együtt, vagyis a Dosztojevszkij-jegyzeteket – 2009‑ben a Gond-Cura Alapítvány éppen a LAK kutatóinak munkája révén adta ki magyarul. Sok évtizeddel a mű születése után a szintén világhírű Paul de Man ezt írta A regény elméletéről szóló tanulmányában: „A regény elméletének rövid kritikai elemezésén keresztül néhány alapvető különbséget remélek kimutatni a között, ami máig érvényesnek tűnik, és ami problematikussá vált ebben a nagyon koncentrált és nagyon bonyolult esszében.” Mi sem akarunk mást: saját eredeti, jól funkcionáló közegében lehessen tovább kutatható és vitatható ez a száz éve született remekmű és Lukács sok más műve. Ehhez azonban sehova nem szükséges elköltöztetni hagyatéka bármelyik egységét, hanem ott helyben van vele teendője a tudománynak és a kultúrának. Ha már nekünk, magyaroknak nem lett megünneplendő évszám e könyv századik születésnapja (ezt meghagytuk másoknak), akkor legalább ne hagyjuk, hogy szerzőjének archívuma úgy legyen összeszerelve, hogy a tatarozás alatt valójában dúl a szétszerelés. (A szerző irodalomtörténész, a Lukács György Alapítvány kuratóriumának elnöke)


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

Mesterházi Miklós filozófus, egyetemi docens, a Lukács ­Archívum volt munkatársának cikke a NOL.hun

2016-05-10 10:18

http://nol.hu/velemeny/az-elnok-es-a-tenyek-1614949


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

egészen pontosan imígyen nyilatkozott Lovász úr

2016-05-02 20:58

Két kényes, de e fórum előtt sem elhallgatható kérdést hagytam beszámolóm végére. Az első a Lukács Archívum, melyről sok alaptalan megnyilvánulással találkoztam a sajtóban és hozzám intézett levelekben. Magam, racionális gondolkodású matematikusként, ragaszkodnék a tényekhez. Ezek a következők:
Lukács György akadémikus, az 1971. június 30-án kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy „Könyvtáramat a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének hagyományozom azzal, hogy az Intézet önálló gyűjteményként külön kezelje”, továbbá „A kézirataimat a Magyar Tudományos Akadémiának hagyományozom megőrzés végett”.
Az Akadémia meg kíván felelni a végrendeletnek, ezért a teljes Lukács-könyvtárat a Filozófiai Intézet kezelésébe adja, ahol az elkülönítve, de méltó és az olvasók számára elérhető módon kerül megőrzésre. A kéziratokat pedig – közel négy évtized mulasztását helyrehozva – katalogizálja, digitalizálja, szükség esetén restaurálja, majd ugyancsak átadja a Filozófiai Intézetnek. Az Akadémia azt is vállalja, hogy nem csak az eredeti Lukács-hagyatékot őrzi meg, hanem az Archívummal kapcsolatosan azóta keletkezett valamennyi kiadványt, könyvet, kéziratot is, megőrizve az Archívum teljességét, egységét és jobban biztosítva a szakmai szabályoknak megfelelő, teljes körű kutathatóságát.
Az Akadémia nem tart fenn emlékhelyeket, így nincs emlékhelye Szentágothai például Jánosnak, Erdős Pálnak vagy Szent-Györgyi Albertnek sem. Ugyanakkor felajánljuk, hogy ha a Lukács Alapítvány vagy más szervezet emlékhelyként vagy kiállításként fenn kívánja tartani Lukács György Belgrád rakparti, önkormányzati tulajdonban lévő, az Akadémia által bérelt lakását, úgy ahhoz minden jogi és technikai segítséget megadunk.
A közelmúltban ez ügyben számos levelet, kérést, kérdést, üzenetet kaptam. Ezek közül csak egyet említenék meg: mintegy 8000 aláírással érkezett elektronikus levélben azt kérték, hogy „ne zárjuk be a Lukács Archívumot”. A fentiek alapján kérem a levélírókat, hogy 8001-iknek engem is soroljanak az aláírók közé.


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (5)

MTA Közgyűlésén történt

2016-05-02 19:41

Lovász László beszédében kitért a Lukács Archívum helyzetére is, hangsúlyozva, hogy a rangos filozófus 1971-ben kelt végrendeletében maga határozott arról, hogy könyvtára az MTA Filozófiai Intézetében különálló gyűjteményként kapjon helyet.
"Az akadémia meg kíván felelni e végrendeletnek, ezért a teljes Lukács-könyvtárat a Filozófiai Intézet kezelésébe adja" - fogalmazott az elnök, aki Heller Ágnes filozófus felvetésére elmondta azt is: nem érti, hogy miért lenne nehezebben látogatható az archívum a mostani helynél jóval hozzáférhetőbb Filozófiai Intézetben.


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

HVG cikk

2016-04-21 21:01

http://hvg.hu/kultura/20160418_Nemzetkozi_tiltakozas_a_Lukacsarchivum_bezarasa_ellen#


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (2)

Agárdi Péter üzenete

2016-04-21 09:59

Az MTA elnökének és vezetőtársainak április 20-i sajtótájékoztatója a Lukács Archívumról – némelyek reménykedő vagy naiv várakozása ellenére – nem hozott változást a hónapok óta nyilvánosságra került fölszámolási szándékhoz, illetve az erről megszületett döntéshez képest.

A sajtótájékoztatón jelen volt szakemberek beszámolója és a Népszava ma reggeli pontos cikkei  (http://nepszava.hu/cikk/1091815-koltozik-a-lukacs-archivum) szerint továbbra is a Belgrád rakparti lakás akadémiai bérlésének megszüntetéséről és az egységes gyűjtemény földarabolásáról van szó. Ezt a tényt – véleményem szerint -- ködösítéssel, kommunikációs trükkökkel, elhallgatással igyekezett leplezni az MTA elnöke. Eközben az Archívum még aktív munkatársainak főnökük  szigorúan megtiltotta, hogy nyilatkozzanak a helyzetről. Ezért vagyok kénytelen néhány tárgyszerű reflexiót fűzni Lovász László elnök és vezető-, illetve munkatársai „érveléséhez”:

1.     Álságos indok a tűz- és állagvédelmi, kézirat-megőrzési, rendszerezési és digitalizálási indokokra hivatkozni: ezek a Belgrád rakparti lakásban, kisebb részletekben is realizálhatók lennének. De csupán akkor, ha az MTA vezetése rászánná magát s nem mindenáron a nemzetközi hírű magyar tudós nevét hordozó nemzeti kulturális intézmény – végső soron ideológiai, politikai szándékú – fölszámolása lenne a leplezett cél.

2.     Az egyszerre elszállítani tervezett nagy tömegű (köztük megannyi nehezen kiolvasható) kézirat, levél, dokumentum (kb. 20.000 tétel, illetve ennek többszörösét kitevő oldalszám)  digitalizálása hónapokat, sőt éveket vehet igénybe, s addig ténylegesen kutathatatlan lenne. Emellett a Lukács György életművéhez és kézirataihoz értő textológiai és filológiai segítők nélkül, a hagyatéki könyvtártól elszakítva aligha elegendő a szkennelés.

3.     Az idén év végére átadni tervezett, épülő Bölcsészettudományi Kutatóközpontban és ennek Filozófiai Kutatóintézetében – az eddig ismert területelosztási tervek és a szakértők  szerint -- nem lenne hely a Lukács Archívumban őrzött egyes gyűjteményrészek (hagyatéki és szakmai könyvtár, levéltár, dokumentáció, esetleg a bútorok stb.) meglebegtetett utólagos (?!)  egyesítésére.

4.     A kiürített lakás V. kerületi önkormányzattól való megvásárlásának,fenntartásának, emlékhelyként megőrzésének tulajdonjogi, finanszírozási, fenntartási, működtetési, személyi feltételei pár hónap alatt, a kiköltöztetésig gyakorlatilag nem teremthetők meg. Tudományos, muzeológiai és kegyeleti szempontból egyébként is kérdéses az „üres” emlékhely  funkciója és értelme. Az MTA ez ügyben való közreműködői, segítői felajánlkozása egyenesen cinikus.

5.     Méltatlan a MTA vezetőihez a nemzetközi és hazai tiltakozás, a legalább 10.000 aláírót (köztük tekintélyes külföldi tudósokét) összegyűjtő  petíciók durva lekezelése. Az pedig a Magyar Tudományos Akadémia belső működését minősíti, hogy a döntést hozók semmibe vették az MTA illetékes II. Osztályának egyhangú állásfoglalását, a belső szakmai javaslatokat a Lukács Archívum megőrzéséről és egyben tartásáról. A fölszámolás eleve eldöntésével, közben a tárgyalási és újragondolási készség hangoztatásával teljesen formálissá degradálták a tudósok delegációinak kéréseit és javaslatait. Eközben hónapok óta üres ígéretekkel és álindokokkal igyekeztek elterelni a figyelmet a lényegről, megtéveszteni a nyilvánosságot, csillapítani a hazai és nemzetközi felháborodást.

Szénási Sándornak a 168 Óra friss számában megjelent írása még az április 20-a előtti helyzetet tükrözi, de előrejelzése sajnos igazolódott.


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (1)

mai sajtóközlemény

2016-04-20 15:07

 

A Lukács Archívum kéziratai és könyvei átkerülnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Soroksári úti új épületébe, a Filozófiai Intézetbe. A könyvek egy év múlva fognak átköltözni, a kéziratok valószínűleg később - ismertette az MTA elnöke az intézmény tervét szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

 

Lovász László kitért arra, hogy a Lukács Archívumnak jelenleg helyet adó Belgrád rakparti lakás lassan tűzveszélyessé válik, ott nincsenek megfelelő körülmények a további tárolásra.

"Bár az akadémia emlékhelyet nem tart fenn tudósainak, nem zárkózik el attól, hogy amennyiben a család vagy egy alapítvány képes fenntartani, illetve méltó tartalommal megtölteni Lukács György filozófus egykori lakását, ehhez az MTA segítsége nem kizárható" - fogalmazott az elnök.


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

Nyíri Kristóf üzenete

2016-04-14 15:37
Lukács Archívum: VAN REMÉNY! ---- Lovász László, az MTA elnöke, tegnap du. fogadta az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya delegációját, melyben Hunyady György osztályelnök mellett jelen voltak Almási Miklós, Kelemen János és Nyíri Kristóf akadémikusok, valamint Weiss János DSc, az MTA II. O. Filozófiai Bizottsága elnöke.

Lovász László ismét annak a szeretetreméltó, jóakaratú, empatikus tudósnak bizonyult, akit két évvel ezelőtt oly nagy többséggel választottunkaz Akadémia elnökének. Ötven perces (eredetileg 30 percre tevezett) beszégetésünk végén azzal az ígérettel búcsúzott el tőlünk, hogy az Archívum elköltöztetésének ügyét újra megfontolja.

A beszélgetés során tisztázódott, hogy 1) az Archívum elköltöztetését alapvetően nem pénzügyi okok indokolnák, az Archívum költségei eltörpülnek az MTA költségvetésében. Kiderült, hogy 2) az elnök nem tudott Hörcher Ferenc, az MTA Filoz. Int. igazgatójának vonatkozó konszolidációs tervéről, melyet a legutóbbi osztályülés egyhangúlag elfogadott, az osztályülés emlékeztetőjét az elnöknek megküldve. 3) A Hörcher-tervben felvázolt jövőbeni archívumi tudományos kutatási tervet az elnök látható tetszéssel fogadta, de feltette a kérdést, hogy eddig miért nem folytak ilyen kutatások? Felvilágosítottuk, hogy az Archívum kutatóhely jellegét az MTA sok évvel ezelőtt megszüntette, tudományos munkatársait könyvtárosi munkakörben áthelyezte az MTA Központi Könyvtárába, így az Archívumban a korábban évtizedeken át zajló kutatómunka szükségképpen nem is folytatódhatott. 4) Felhívtuk az elnök figyelmét arra, hogy a Lukács-kéziratok tervezett digitalizációja -- ha a digitalizáción transzkripciót, nem pedig puszta szkennelést értünk -- a Központi Könyvtárban nem végezhető el, hiszen ehhez nemcsak tudományos szakismeretre, de a Lukács-könyvtárhoz s a könyvekben található kéziratos bejegyzésekhez történő hozzáférésre is szükség volna, miközben a tervek szerint ez a könyvtár az új Társadalomtudományi Kutatóközpont épületébe kerülne (azaz jelenlegi ismereteink szerint, és ezt nyomatékkal aláhúztuk, fizikailag teljesen bizonytalan sors elé tekintene). 5) Kelemen János átnyújtotta az költöztetés terve ellen megfogalmazott, immár csaknem tízezer magyar és külföldi személyiség által aláírt petíciót, szenvedélyesen ecsetelve a tervvel kapcsolatos általános felháborodást. 6) Végül újra hangsúlyozásra került, hogy az Archívum jövőjét -- a hely és az állomány egybentartása és helybentartása mellett -- magas színvonalú tudományos projekteknek kell szavatolniok. Ezekre a projektekre az MTA biztosítson anyagi, a filozófiai szakma pedig szellemi forrásokat.


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (2)

az említett cikk

2016-04-08 08:03

http://hvg.hu/kultura/20160406_Hivatalos_kiteszik_a_Lukacs_Archivumot


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (2)

Agárdi Péter üzenete

2016-04-08 07:10

Az MTA elnöke ezzel a tegnap esti, április 6-i közleménnyel gyakorlatilag visszavonta a velem folytatott előző napi tárgyaláson tett ígéretét (amelyet azonnali, április 5-én közreadott tájékoztatómban rögzítettem) és mégis a Lukács-hagyaték és –gyűjtemény szétdarabolásáról döntött. A most közreadott indoklás, hogy ti. „Az MTA nem tart fenn emlékhelyeket legkiemelkedőbb tudósainak sem”, teljesen álságos és nyilvánvalóvá teszi a döntés emlékezetpolitikai, sőt ideologikus jellegét. Továbbá: megakadályozza azt, hogy az egyben tartandó Lukács Archívum számára hazai és nemzetközi pénzügyi támogatással, közadakozással megvásárolható legyen a Belgrád rakparti lakás. Ezzel újabb csonkítás éri a magyar nemzeti kultúrát és az egyetemes tudományosságot, ami igen rossz fényt vet az Akadémiára


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (0)

a petíció jelenlegi állása

2016-03-21 09:23

Kedves Aláíró!

Köszönjük, hogy aláírtad a tiltakozást. Jelenleg 8045 vagyunk, célunk a a 10000. Ha ezt a számot elérjük akkor elküldjük Lovász Lászlónak a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Ennek érdekében arra kérünk, hogy küldd el minél több embernek ezt a petíciót. A döntésről és egyéb fejleményekről is értesíteni fogunk közleményben.

üdv

Hermann Zsuzsa


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (7)

Agárdi Péter üzenete

2016-03-12 11:50

Az MTA tegnapi, furcsa módon előredátumozott közleménye (lásd alább) semmit nem old meg, a tiltakozás továbbra is indokolt, hiszen:·       

a Lukács Archívum sajátossága és értéke éppen az, hogy egyben tartotta a könyveket (amelyekben Lukács kéziratos cédulajegyzetei is ott vannak), a kéziratokat, a kiterjedt levelezést, a tágabb filozófiai szakirodalmat, a muzeológiai értékű dolgozószobát mint emlékhelyet, a szakmai kiadót s nem utolsósorban a hazai és nemzetközi kutatók, diákok által kedvelt kutatóhelyet. Ennek szétszabdalása minden tudományos észszerűségnek ellentmond (Európában számos hasonló formátumú gondolkodódnak van emlékhelye és archívuma);·       

a jelenlegi V. kerületi bérlemény eladásából remélt akadémiai bevétel mértéke semmi az MTA összkiadásaihoz képest, egyebekről nem is beszélve;·       

az MTA közleményében beígért digitalizáció részben már megvalósult (nem az MTA Könyvtárának anyagi támogatásával), részben távlati feladat, de az Archívum egyben-tartásától vagy szétdarabolásától teljesen független dolog;·       

a LAK fölszámolása mögött nem lehet nem észrevenni az „emlékezetpolitikai” sandaságot, amely nem a mai, hanem az előző MTA-elnök idejéből származik;·       

végül is teljesen hamis az MTA-közlemény preambuluma: „A Magyar Tudományos Akadémia fontosnak tartja, hogy a Lukács Archívum és Könyvtár fennmaradjon”, hiszen a döntés nyomán éppen hogy nem marad meg a LAK

 

Dr. Agárdi Péter

a Lukács György Alapítvány kuratóriumi elnöke


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (3)

kérdések amikre van és amikre nincs válasz

2016-03-12 08:07

Anonymus írja a hozzászólásokban


Kedves Aláírók!



Az MTA-nál egészen a Kommunikációs Főosztály magasságáig eljutott a Lukács Archívum és Könyvtár jövendő sorsának ügye (lásd az MTA honlap nyitóoldalán).

A nyilatkozat apropójaként nem említik meg a petíciót, Nyíri J. Kristóf nyílt levelét, a bel- és külföldi sajtó (kormányzati intervenciót sejtő) cikkeit, a blog-bejegyzéseket, hanem egyből a lényegre térnek:

"A Magyar Tudományos Akadémia fontosnak tartja, hogy a Lukács Archívum és Könyvtár fennmaradjon ..."

"Ennek érdekében, a végrendelettel összhangban lévő jelenlegi tervek szerint:

- a Lukács Archívum és Könyvtár kézirattárát az MTA Könyvtár és Információs Központ kézirattárába szállítják át; (...)

- a Lukács Archívum és Könyvtár könyvtára az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Filozófiai Intézetébe kerül."

Szóval avégett szedik szét, hogy fennmaradjon.



A kipontozott részeken további célként megneveztetik a "szigorú szakmai szabályoknak megfelelő módon" való, "teljes mértékben" megtörténő feldolgozás, rendszerezés, katalogizálálás; a kéziratok esetében még digitalizálás és tárolás (megint hangsúlyozva, hogy ez "az archiválás szakmai szabályai szerint", illetve "az irattári szakmai előírásoknak megfelelő" módon fog megtörténni).

"A legfontosabb tudományos cél, hogy a Lukács Archívum és Könyvtár anyaga a lehető legszélesebb – hazai és nemzetközi – szakmai körben elérhetővé váljon."



Amiről viszont nem szól a közlemény:

1. Ezt a tudományos programot ki terjesztette elő és milyen indokolással, ki fogadta el, mekkora a költségigénye, ki biztosítja a fedezetét, mennyi idő alatt valósítandó meg, milyen intézmény(ek) keretében, milyen kutatók és egyéb munkatársak részvételével?

1/A. Hol olvasható az MTA - vagy az MTA Könyvtár és Információs Központ - és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet között létrejött szerződés a program megvalósításáról? (Ez is közérdekű adat!)

2. Miért nem valósítható meg a program a Lukács Archívum és Könyvtár jelenlegi helyszínén, azaz Gyuri bácsi és (Bortstieber/Jánossy/Lukács) Gertrúd lakásában?

3. Miért nem része a programnak a könyvekbe tett bejegyzések feldolgozása?

4. Milyen sorsot szán az MTA Gyuri bácsi és Gertrúd személyes tárgyainak?

4/A. Ez utóbbi kérdésben milyen alapon tartja magát az MTA illetékesnek?

4/B. Milyen érdek szól amellett, hogy a Lukács György és felesége jelenlétét érzékeltető környezetet felszámolják?


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (1)

Íme a határozat, amit március 14-én adtak ki (ma 11.)

2016-03-11 21:55

http://mta.hu/mta_hirei/a-magyar-tudomanyos-akademia-kozlemenye-a-lukacs-archivum-es-konyvtarrol-106162


Zsuzsa Hermann

Hozzászólások (3)
Facebook