Sintér reform 2018 - A gyepmesteri telepek törvényi szabályozásáért!

A petíció a magyar gyepmesteri telepek törvényi szabályozásának szükségességére  irányul!

Sajnos jelenleg semmilyen egységes jogszabály nem létezik ezen telepek működésére, mely óriási visszaéléseknek, állatkínzásoknak, pénzügyi manővereknek ad teret és biztosít lehetőséget, az állatok jogainak teljes mértékű porba tiprásával!

Vannak már állatbarát gyepmesteri telepek is, melyek vagy állatbarát működésre álltak át, tehát gyilkolás helyett hirdetik a bekerülő állatokat és igyekeznek megfelelő gazdákat találni nekik, és esetleg már foglalkoznak a megelőzéssel is, ivartalanítanak és gyógyítják is a bekerülő beteg állatokat, nem korlátozzák a bejutást! - Ez a petíció nyilván nem rájuk irányul, hiszen őket egy egységes szabályozás sem rengetné meg, mivel ők már egyébként sem altatás központúak, hanem azokra a gyilkoló telepekre, ahol minden törvényi előírást áthágva állatok százait küldik a halálba esélytelenül. Az állatvédelmet semmilyen szinten nem engedik be, vagy csak részlegesen , általában jellemzően egyeduralmat gyakorolnak és tetemes pénzügyi mozgások állnak a háttérben a feladat ellátásért. Gyakran több településsel állnak szerződésben annak ellenére , hogy a telephelyükön jó ha néhány kennel található, de annyi semmiképp ami lehetővé teszi az éves szinten ennyi településről befogott állatok elhelyezését....

Az állatok jelöletlenül mennek a halálba, és sokszor hanyag, követhetetlen nyilvántartásokat vezetnek.....

Szükségessé vált egy európai szemléletű, előre mutató és fenntartható rendszer felállítása, a régi elavult megsemmisítő rendszer teljes reformálása! Ez nem érhető el másképp, mint központi szabályozással, egy egységes gyepmesteri (állategészségügyi, ebrendészeti, sintér) telepekre vonatkozó törvényi szabályozással. Továbbá az esetlegesen így "felszabaduló" pénzügyi tartalék megelőzésre való átcsoportosítására a gyilkolások helyett!

 

Bővebb leírás:

 

Sintértelep/gyepmesteri telep/ebrendészeti telep/állategészségügyi telep

29366209_10214547863305865_4866979189240714952_n.jpg
Sokféle megnevezése létezik.. az önkormányzatoknak kötelezően ellátandó feladatai közé tartozik a település közterületein a kóbor állatok kezelése..az önkormányzatokra folyamatos nyomást gyakorol a lakosság (pont az a réteg általában akik a termelői a kóbor állatoknak, mert hagyják kijárni a sajátjaikat, párosodni, megfialni, stb..) a kutyák kísérik a gyerekeket iskolába, a felnőtteket a közmunkaprogramon belül a város/település központba, a lakosság elégedetlen mert félnek a kutyáktól.. ez az alap probléma
2017. január 01-től kötelező szerződést felmutatniuk eme közfeladat ellátására..
a gyepmesteri szolgáltatásokat, 3 féle módon oldják meg általában
1. önkormányzat saját hatáskörben létesít egy telepet, gyepmesteri telep, általában közmunkaprogramon belül pályázati forrásból hozzák létre, pl Mérai gyepmesteri telep, közmunkások végzik a befogást, szállítást, az állatok elhelyezését.
Ideális esetben ez úgy történne, hogy a telep szerződött állatorvosa megvizsgálja, ellenőrzi a chip meglétét, ezután nyilvántartásban veszik a befogásra kerülő állatokat, fénykép, mikrochip, életkor és ivarmegjelölés, befogás helye mint minimális információ és 14 napig karanténban tartják, egy egyed egy kennel elhelyezéssel, és ez idő alatt eredeti gazdáját keresi. a 15. napon az állatorvos ismételten megvizsgálja, megkapja az állat a veszettség elleni védőoltást, és ha nem jelentkezett érte eredeti tulajdonosa gazdakereső lesz, új otthont keres, vagy a telep munkatársai vagy együttműködő állatvédő szervezetek segítségével. Erre nagyon jól működő pozitív minta az Illatos úti ebrendészeti telep!

Az önkormányzatok viszont nem kívánnak költeni a kutyákra, elhelyezésre, állatorvosra, stb. változatos a probléma, általában anyagi megfontolás, illetve nincs valódi alternatíva az állatok kikerülésére, gazdásítására.. egyszerűbb és olcsóbb, és nekik kevésbé problémás ez a megoldás..
nagyon sok helyen nincs megfelelő nyilvántartás, nem lehet átlátni a bekerülő állatokat, illetve a befogásra került állatok egy része nem kerül be a telepre sem..
eltűnnek félúton a befogás helye és a telep között.. vannak ahol nevezett "zárt karanténok" vannak, oda nem lehet bemenni, nem lehet tudni kik kerültek befogásra, milyen állatok, nem kerülnek nyilvánosságra, nagyon sok soha nem kerül gazdakereső pozícióba..
a legtöbb településen külterületi helyen kerülnek kialakításra, így nem látják a lakosok mi zajlik ott.
a tartási körülmények sokszor kimerítik az állatkínzás fogalmát, de tapasztaljuk hogy a rendszerek összezárnak, a hivatalok egymást bevédik, és látszat intézkedések megtörténnek, de valódi változások nem. Nagyon ritkán működnek együtt valóságosan állatvédőkkel, a kiadott állatok sokszor jelöletlenek, oltatlanok, nincs semmilyen utánkövetési lehetőség.

Ennek egy következő lépcsője, mikor nem csak települési szinten, hanem kiszerződve több településről látják el ugyanezt a feladatot.. sokszor nem vállalják a nyilvánosság előtt hogy mely telepek mely településekkel állnak szerződésbe, ez szintén visszaélésre ad okot, mert ha esetleg gazdás volt az állat, sosem derül ki, hogy mikor és hova került elszállításra... és a fenti probléma hogy be se kerülnek semmilyen nyilvántartásba, semmilyen rendszerbe, eltűnnek mintha nem léteztek volna. a települések pedig minden elszállított egyed után fizetnek a szerződött telepnek.
Közfeladat, közpénzből, mégis sokszor titkolják a szolgáltatót, a a befogott állatokat, a kifizetett összegeket

a harmadik és talán a legproblémásabb réteg a vállalkozói keretek között létrejött telepek, magánvállalkozások, vagy cégek keretében végzik a tevékenységet, vannak ismert "egyeduralkodók", akik 30-60 településsel állnak szerződésbe, sokszor több megyét érintve!!!! és rendelkeznek egy telephellyel, rajta 3 karantén kennellel, miközben napi szintű ebrendészeti tevékenységet folytatnak, naponta több településről gyűjtik be a kutyákat, általában 15-25 ezer + ÁFA /kutya költségeléssel, ezt számla ellenében fizeti az önkormányzat, de értelem szerűen ezen állatok nagy száma sosem kerül be élve semmilyen nyilvános rendszerbe... 3 kennel és alkalmanként 25-30 kutya/nap vagy /hét.. képtelenség, mégis a rendszerek bezárnak és nem találják ezeket a látványos problémákat. a vállalkozók meggazdagszanak, a települési vezetőkkel folytatott ismeretségnek, kapcsolatoknak köszönhetően érinthetetlenekké válnak.. sokszor nem engedik be a nyilvánosságot/állatvédőket a telepeikre, mondván az magánterület, nincs nyitvatartás, nincsenek oltva chipezve az állatok, átláthatatlan a befogásra kerülő állatok száma, milyensége, és további hollétük ismeretlen.. (feltételezések maradnak tetemek hiányában, de tudjuk hogy ezek a vállalkozók a leggyakoribb vendégei a tetemlerakóknak...) mert így a legolcsóbb a kikerülési költsége egy-egy állatnak.. nincs állatorvosi vizsgálat, nincs chippel való megjelölés, se 14 nap tartás karanténban, nemhogy veszettségoltás, továbbtartás, gazdásítás, megjelenítés..

Magyarországon jelenleg több ilyen ismert vállalkozó is van, egyiknek patinás emberi szemnek tetszetős telephellyel, nem engedve be sem a lakosságot, sem a nyilvánosságot, sem az állatvédelmet, a másiknak nem éppen tetszetős a telephelye, az állatok elhelyezése gyakorlatilag kimeríti az állatkínzást, szűk ketrecszerű zárt helyek, nincs megfelelő takarítás, fertőtlenítés, sokszor saját vizeletükben, székletükben vannak az állatok, nem megfelelő ellátással, mégsem lehet való nyomást gyakorolni rájuk, mert valahogy a hatóságok mindent rendben találnak...
az ő kezeiken keresztül áramló állatok nagy százaléka sosem éli túl a befogás napját..
Viszont a települések fizetnek kutyánként, a probléma így megszűnik az adott településen egészen a következő hétig/hónapig..
Senki nem kéri számon az elszállított állatokat, hiába vannak jogszabályok rendeletek, törvények nincs aki érvényre juttassa azokat.
szintén hangsúlyoznám közfeladat, közpénz, így mindez közadat.a legkisebb települések is éves szinten 800 ezer-1millió forintot fizetnek ki, a nagyobbak között vannak 4 milliós éves kifizetések is.. mindezt egy vállalkozónak, kb 30-60 és adott esetben még több település..

mmm1.jpg.

 

 


PCAS Állatmentő Egyesület    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Petíció aláírása


VAGY

Az e-mail címe nem fog megjelenni az oldalunkon. Azonban a petíció írója az összes megadott adatot látni fogja.

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.
Facebook