Petíció a méltányos fizetésért

 Az 1948. december 10-én az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23. cikkelye kimondja, hogy:

„Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.

Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.

Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.

Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.”

 

(A videóban elhangzó információk)

 

Pedagógusaink már évek óta elégedetlenek fizetésükkel, és nem minden ok nélkül. Ez év júliusától 10%-os pedagógus-béremelést ígért Kásler Miklós szakminiszter, azonban ennek számítási alapjaként nem a jelenlegi minimálbért, (161 000 Ft), hanem a 2014-es minimálbért (101 000 Ft) veszik figyelembe.

  • Fazekas Elek és Totyik Tamás, „A pedagógusok munka- és munkaidő-terhelésének kutatása” című munkájukhoz, egy 47 kérdésből, a tanárok leterheltségét kutató kérdőívet készítettek melyet 4281-en töltöttek ki. Végeredményként a következőket láthatjuk: hazai számítások alapján, egy tanórát 45 percben mérve (helyettesítéssel kiegészítve), egy átlagos pedagógus heti 26 órát oktat. Ezt egész órába átszámítva (60 perc), heti 19 tanítással lekötött órát kapunk
  • Tanáraink munkájának nagy részét azonban sokkal inkább a felkészülés és az adminisztráció köti le, az oktatás helyett. Egy átlagos hazai pedagógus heti 56 órát dolgozik. A fennmaradó időt pedig az otthoni adminisztratív munka, felkészülés a másnapi órákra és dolgozatjavítás tölti ki, ami heti szinten majdhogynem 18 órát vesz igénybe. Az ezen kívül maradt órákat pedig az oktatók vagy esti/levelező tagozatokon való tanítással, szervező koordináló munkák végzésével (szülői értekezletek, munkaértekezletek, kirándulás szervezés, osztályfőnöki teendők), vagy szaktudásuk fejlesztésével töltik. Utóbbit azért számították bele a munkaterhelésbe, mert az oktató nevelő munka minőségét javítja, így a tanárok feladatainak nélkülözhetetlen része.

 

  • Kérdőívünket, mely a tanáraink plusz idő-/erőbefektetését vizsgálja, 81 tanár töltötte ki különböző iskolákból. A megkérdezettek 30%-a állítja azt, hogy naponta két órával dolgozott többet munkaidején túl, a járványhelyzet beállta óta azonban 46%-uk dolgozik négy órával többet vagy afelett. A megkérdezettek között csupán 29-en gondolják úgy, hogy elég időt töltenek családjukkal, és csak 19-en állítják, azt, hogy van elég idejük magukra.
  • Ezek után nem csoda, hogy a tavalyi évben aPécsi Tudományegyetem fizika-informatika és biológia-kémia osztatlan tanári képzéseire 10 fő alatti volt a jelentkezők száma. Így ki fogja a jövő nemzedékét tanítani?

 

Magyarországon az egészségügyi dolgozók jelentős része kényszerül nem megfelelő körülmények között, anyagi megbecsülés nélkül dolgozni. Fizetésük régóta nem tükrözi a befektetett munkamennyiségüket. Nem jut elég idejük családjukra, illetve önmagukra. A jelenlegi járványhelyzetben is fáradhatatlanul küzdenek a vírus ellen, mindannyiunk érdekében.

 

  • 2016 januárjában az a kormánydöntés született, hogy az egészségügyben 72%-os béremelést hajtanak végre. Ez több lépcsőben valósul meg, évente két részletben, így azonban jövedelmük vásárlóereje gyenge. Vagyis életminőségük a fizetésemelés ellenére is változatlan. 

 

  • A béremelés fő indoka az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalásának csökkentése volt. A béremeléssel eddig csak annyit értek el, hogy az alacsonyabb bérkategóriákban az illetménytábla elérte a minimálbért.

 

  • Az Országos Mentőszolgálatnál azonban az alapbér még mindig kevesebb, mint a szakképzetteknek járó bérminimum, holott a munkakör érettségihez és szakképzettséghez kötött. Ez azt jelenti, hogy kötelező lenne megadni a bérminimumot.

 

  • A 2020. január 1-től érvényes bértábla szerint a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozó szakdolgozó bére bruttó 173.690 Ft, mely november 1-től 202.349 Ft-ra nő. Összehasonlításképp egy első osztályban játszó focista havi keresete 2-3 millió forint.

 

  • A MTA (Magyar, Tudományos Akadémia) V. Orvosi Tudományok Osztálya Kosztolányi György és Csiba László szerkesztésében, 2019-ben egy összefoglaló kötetet jelentetett meg „A hazai orvosi szakmák helyzete és perspektívái a 21. század elején I.” címmel.

 

  • Az egyes orvosi szakmák vezetőit arra kérték, hogy különböző szempontok szerint ismertessék szakterületük aktuális helyzetét, melyből csak néhányat ismertetünk a háziorvoslás területén. Dr. Rurik Imre kiemeli, hogy általánosságban a háziorvosoknak a megelőzésre nincs, sem idejük, sem motivációjuk, mivel többet adminisztrálnak, mint gyógyítanak.

 

  • A jelenlegi finanszírozásból az orvos közalkalmazotti bére és járulékai, az ápoló illetménye – a garantált bérminimumot figyelembe véve – alig gazdálkodható ki, ezáltal csökken az „orvosmegtartási” erő, ami elsősorban a kicsi, hátrányos helyzetű körzeteket érinti.

 

  • Magyarországon jelenleg 4755 felnőtt és vegyes, valamint 1444 gyermek-háziorvosi körzet van.

 

  • A betöltetlen körzetek száma egyre nő, nemcsak a távoli, szegény kis falvakban, hanem a fővárosban is: 2015–2018 között 546 körzet lett vagy maradt betöltetlen.

 

  • A háziorvosok átlagéletkora magas, közel a felük már betöltötte a 60. életévét. Ez a jelenlegi járványügyi helyzetben nagy problémát okoz, mivel a 65 év feletti orvosok nem láthatnak el beteget.

 

  • A praxisvásárlás állami támogatottsága alacsony, ezért a friss szakorvosok jelentős része praxisfelvétel helyett, inkább az idősebbek helyettesítését vállalja, vagy alkalmazottként dolgozik, esetleg külföldre megy.

 

  • A szakdolgozók utánpótlása is problémás, 5%-uk már nyugdíjas, 30% pedig 40 év feletti.

 

  • A szerző a legnagyobb mulasztásnak tartja, hogy nincs országgyűlési választási periódusokon túlmutató tervezés a szakmában.

Ez, más szakmában dolgozó emberekre is vonatkozik, mi csak kiemeltünk két példát.

Ha Ön is egyetért velünk és szeretné, hogy pedagógusaink és egészségügyi dolgozóink az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfelelően méltányos bért és munkakörülményeket kapjanak, kérjük, írja alá a petíciónkat!

 

 

 


 


Sz.Alexandra, T.Tekla, L. Sára    Kapcsolatfelvétel a petíció szerzőjével

Petíció aláírása

Az aláírással engedélyezem Sz.Alexandra, T.Tekla, L. Sára, hogy az aláírásomat átadja azoknak, akik ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkeznek.


VAGY

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy nem tudja megerősíteni az aláírását az erre az üzenetre való válaszadással.




Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Tudjon meg többet...

Facebook