Paks-Mezőfalva szakasz személyszálítás visszaállítása

Infó a vonalról! :    

Pusztaszabolcs–Dunaújváros-Paks-vasútvonal a MÁV 42-es számú, egyvágányú, Dunaújvárosig villamosítottvasútvonala. A 43-as számú vasútvonal tulajdonképpen a 42-es számú vonal kiegészítése Rétszilas irányába.

A vasútvonalon Mezőfalva és Paks között a személyszállítás 2009december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.                                                                

Fejér és Tolna vármegyei HÉV társaság által épített, Adonyszabolcs (mai nevén Pusztaszabolcs) és Paks (Ópaks) közötti vonalat a millennium évében, 1896december 23-án helyezték üzembe, a Székesfehérvár-Paks vasútvonal részeként.[2] A vasútvonalat alacsony műszaki követelményű, helyiérdekű vonalként építették, 23,6 kg/fm tömegű, „i” rendszerű sínekből.

Az eredeti elképzelések szerint folytatták volna az építést Tolna felé, ezt azonban a Duna partoldalának megerősítési munkáinak hatalmas költségei megakadályozták. A vonal paksi végponti állomása is a veszélyes partoldal miatt került a településtől viszonylag távolra.

A vasútvonal összeköttetésbe került a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonallal az 1930-ban átadott Dunaföldvári hídonátvezetett Dunaföldvár–Solt-vasútvonal segítségével.

1950 nyarán Sztálinváros építése kapcsán megkezdték a Pusztaszabolcs-Dunapentele szakasz átépítését. A vasútvonal eredeti nyomvonalának körülbelül 40%-a épült át más nyomvonalra, a kis sugarú íveket korrigálták, Adony és Rácalmás vasútállomásat áthelyezték. A legnagyobb nyomvonal-módosítást Rácalmás után hajtották végre, ahol a régi pálya egymást követő, számos kis sugarú ívét hosszú bevágásokkal és töltésekkel kiváltva vezették át a rendkívül hullámos terepen. A nyomvonal-korrekcióval Dunapentele állomás is megszűnt, az új nagyállomás mintegy 2 km-rel délebbre épült meg. A vasútépítési munkák a régi nyomvonalon fenntartott forgalom mellett folytak, az új nyomvonalú pályán 1951december 16-ánindult meg a közlekedés.

Paksi atomerőmű építésekor vált szükségessé a Mezőfalva - Paks vonalszakasz átépítése, valamint a vasúti pálya folytatása a Duna mentén az erőmű területéig. A felépítményt lecserélték, hogy a 20 tonna tengelyterhelésű mozdonyok is közlekedhessenek rajta, a nyomvonal azonban változatlan maradt. 1976-ra készült el a vonal meghosszabbítása, 1978-ban Paks városa új végállomást kapott új felvételi épülettel, valamint egy megállóhelyet a város északi részén. A régi végállomást 1985-ös megnyitással vasúti múzeumnak rendezték be.

Pusztaszabolcs - Dunaújváros szakaszt 1983 -ban villamosították, szeptember 5-én indult meg a villamosüzem. A felsővezeték kiépítésének folytatását Rétszilasig tervezték, de a komlói bányászat megszűnése és a magas költségek miatt nem valósult meg. 1994-ben Dunaújváros és Paks között is tervezték a villamosítást, de technikai okok miatt mindmáig nem valósult meg.

Az 1990-es évek közepén számos szolgálati hely megszűnt, vagy visszaminősítést kapott. 1995-ben Bölcske megálló-rakodóhelyből táblás megállóhely lett, a forgalmi szolgálat megszűnt, valamint a rakodóvágányokat felszedték. A korábban Baracs-Ménesmajor néven megálló-rakodóhelyként, a mezőfalvai elágazás közelében működő Ménesmajor megállóhely szintén felszámolásra került a rétszilasi deltavágánnyal együtt, az eredetileg váróhelyiséggel kibővített őrházat 1997 telén eladták, majd elbontották.

A Dunaföldvári híd felújításakor a hídon a vasúti közlekedést nem állították vissza, ezért 1999-ben megszűnt a Dunaföldvár és Solt közötti vasúti összeköttetés is. Napjainkra a teljes szakaszon felszedték a pályát, Dunaföldvár belterületén a régi vasúti pálya nyomvonalában épült meg az 52-es főút új, a városközpontot elkerülő szakasza.

Az 1990-es években a vasúti múzeum is bezárt, a területén, a szabadban álló mozdonyokat és egyéb járműveket a 2000-ben megnyitott Magyar Vasúttörténeti Parkba szállították. Az addig itt működő táblás megállóhely a terület magánkézbe kerülésével megszűnt.

Bölcske lakatlan, felügyelet nélkül maradt épületét életveszélyessé nyilvánították, ezért 2008. januárban a sérült, omladozó tetőszerkezetet elbontották. A bölcskei önkormányzat korábban felajánlotta a MÁV-nak a ma már ritkaságnak számító, eredeti állapotban álló III. osztályú, szabványos mellékvonali felvételi épület megvásárlását és helyreállítását. Később az épület maradéka is elbontásra került.                                                                                                                                                                       

A vasútvonal egyvágányú, sík- és dombvidéki jellegű, teljes hossza 79 km.

Pusztaszabolcson a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalból ágazik ki. A pálya Dunaújvárosig villamosított, önműködő térközbiztosítássalfényjelzőkkel, az útátjáróknál automata fénysorompókkal vannak biztosítva. A felépítmény hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerűvasbetonaljakon fekszik.

Mezőfalva elágazástól Paks végállomásig szintén állomástávú közlekedés van. Az állomások jelzői alakjelzők, kivéve Pakson, ahol fényjelzős, kulcsazonosítós biztosítóberendezésműködik. Az útátjárók fénysorompóval biztosítottak, az állomások teljes csapórudas sorompóit a személyzet működteti. A felépítmény hagyományos, szinte kizárólag lengő-, elenyészően ikeraljas illesztésű, 24 m hosszú, 48 kg/fm sínrendszerű, túlnyomórészt vasbetonaljas. A kiépítési sebesség itt 80 km/h, de a megengedett sebesség csak 60 km/h.                                                                       

A vasútvonal egyvágányú, sík- és dombvidéki jellegű, teljes hossza 79 km.

Pusztaszabolcson a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalból ágazik ki. A pálya Dunaújvárosig villamosított, önműködő térközbiztosítássalfényjelzőkkel, az útátjáróknál automata fénysorompókkal vannak biztosítva. A felépítmény hézagnélküli, 54 kg/fm sínrendszerűvasbetonaljakon fekszik.

Mezőfalva elágazástól Paks végállomásig szintén állomástávú közlekedés van. Az állomások jelzői alakjelzők, kivéve Pakson, ahol fényjelzős, kulcsazonosítós biztosítóberendezésműködik. Az útátjárók fénysorompóval biztosítottak, az állomások teljes csapórudas sorompóit a személyzet működteti. A felépítmény hagyományos, szinte kizárólag lengő-, elenyészően ikeraljas illesztésű, 24 m hosszú, 48 kg/fm sínrendszerű, túlnyomórészt vasbetonaljas. A kiépítési sebesség itt 80 km/h, de a megengedett sebesség csak 60 km/h.                                                                       

  • Budapest és Dunaújváros között ütemes menetrend szerint személyvonatok közlekednek, illetve jelentős teherforgalom folyik.
  • Paksra csekély, de rendszeres teherforgalom főleg az atomerőművet valamint a helyi ipari park üzemeinek egy részét szolgálja ki.
  • 2012 tavaszától a dunaföldvári bioetanolgyár beindulásával rendszeressé váltak a tartálykocsis tehervonatok a térségben. Mivel a használt iparvágány kiágazása Előszállás felé néz, a vonatok körüljárás és vonatcsere céljából bejárnak Dunaföldvár állomásra. A vontató mozdonyok szinte kivétel nélkül remot M62-esek. Az iparvágány nem a gyár területén helyezkedik el, így a készterméket teherautókkal szállítják át az üzemből a vasúthoz.                                               

    A vasútvonal jövőbeni kilátása

    A vonal helyzete elsősorban a Dunai Vasmű és a Paksi atomerőmű miatt kivételesnek mondható. A vidéki nagyvárosok állomásai között Dunaújváros állomása a teherforgalom nagysága szempontjából kiemelkedő helyen van. Habár nincs tervben véve jelentősebb korszerűsítés a vasútvonalon, a jelenlegi pályaállapotokat stabilan fenntartják                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Miért is lenne jó visszaállítani  a személyszállítást??                                                                                                                                                                     Összekötés lehetne vasúttal is Budapestel,InterCity,Személyvonat,Gyorsvonat formában,nem csak autóbusszal lenne kapcsolat!                                                Nyáron több fürdős vonat indulhatna a Balaton felé Paks-Mezőfalva-Rétszilas,Sárbogárd-Börgönd-Szabadbattyán-Lepsény-Siófok úton!                       Összekötés Szekszárdal,Kalocsa,városokkal                                                         Összekötés Komárom,Győr,Székesfehérvár,és egyéb nagyobb városokkal Észak-Nyugat Magyarországon!                                                                                   Remélem a MÁV meghallgat engem,mert 13 éves létemre szeretném ezt a vonalat élve látni!!!!!!

Petíció aláírása

Az aláírással engedélyezem Vámos Márk, hogy az aláírásomat átadja azoknak, akik ebben a kérdésben hatáskörrel rendelkeznek.


VAGY

Egy e-mailt fog kapni egy hivatkozással, amellyel megerősítheti aláírását. Hogy biztosan megkapd üzeneteinket, kérjük add hozzá a info@peticiok.com címet a kapcsolati vagy a biztonságos feladó listádhoz.

Fizetett hirdetés

3000 embernek fogjuk hirdetni ezt a petíciót.

Facebook